Az országgyűlési biztosok személye és tevékenysége az 1995-ben
történt megválasztásukat követően – az elmúlt évek közvélemény-kutatási adatai
szerint – országosan ismertté vált. Kezdettől fogva arra törekedtek, hogy
az állampolgárok széles köre ismerje meg az új jogvédő intézményt, annak tevékenységét,
s bátran forduljanak hozzájuk, ha sérelem éri őket.
Ennek eredményeként az elmúlt öt és fél évben több mint negyvenkétezer panasz
érkezett az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez
(a részletes adatokat az 1. fejezet 1/15. számú táblázata tartalmazza). A három biztoshoz benyújtott összes panasz száma meghaladta a negyvennyolcezret.
1999-ben átmenetileg csökkent a panaszok száma. Ennek egyik oka az is lehetett,
hogy 2 év után, 1999-ben megszüntették az eseteiket feldolgozó, viszonylag
állandó rendszerességgel jelentkező televíziós műsort. Ettől kezdve az országgyűlési
biztosok egyik leghatékonyabb eszközét, a nyilvánosságot új eszközökkel kellett
biztosítani. A jelentősebb vagy átfogó vizsgálatok után megtartott sajtótájékoztatókra
nagyobb hangsúly került. Rendszeresebben adtak ki sajtóközleményt a sokakat
érintő, vagy súlyos visszásságot felderítő vizsgálataik eredményeiről.
Az intézmény létrejöttét követő években a hivatal minél
szélesebb körben való megismertetése volt az egyik célja az országgyűlési
biztosok megyelátogatásának. Kezdetben
mindhárom biztos és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános
helyettese külön tematika szerint, de egy időben végzett vizsgálatot, illetve
egyéb tevékenységet ugyanabban a megyében. Így került sor 1996-ban a Hajdú-Bihar
és a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal segítségével megvalósult 3-3 napos
munkalátogatásra. A később az eltérő jellegű feladatok miatt más munkamódszereket
alkalmaztak a biztosok, s nem tartottak közös megyei inspekciókat. A kisebbségi
biztos az 1996–1998 között 6 megyében megtartott munkalátogatást követően
más módon teljesítette a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben
meghatározott feladatait. Például munkatársaival együtt részt vett a kisebbségi
társadalmi szervezetek rendezvényein, vizsgálta egyes megyékben, településeken
a nemzetiségi oktatás helyzetét, találkozót szervezett a kisebbségi önkormányzatok
képviselőivel, elnökeivel. (A részletes adatok a nemzeti és etnikai kisebbségi
jogok országgyűlési biztosának 2000. évi beszámolójában olvashatók.) Az adatvédelmi
biztos és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa – egymástól függetlenül
– folytatta a Hivatal szervezésében és közreműködésével a korábbi típusú megyelátogatásokat.
Az elmúlt öt évben mindkét országgyűlési biztos 11 megyében és a fővárosban tartott munkalátogatást.
Alapvető szempont volt, hogy olyan megyékben tegyenek munkatársaikkal többnapos
munkalátogatást, ahonnan az országos átlagot jelentősen meghaladó számú vagy
sok azonos tárgyú panasz érkezett.
Az adatvédelmi biztos és munkatársai 2000. szeptember
28. és október 9. között a fővárosban összesen 17 hatóságnál, illetve közszolgáltatást
végző szervnél végeztek adatvédelmi vizsgálatot (például: a VIII. ker. Rendőrkapitányságon,
az I. ker. Okmányirodában, a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulásnál, a
UPC Magyarország Kft.-ben). December 4–6. között a Fejér megyében tett munkalátogatás
során vizsgáltak hasonló szervezeteket, mint például a Közép-dunántúli Környezetvédelmi
Felügyelőséget, az APEH Bűnügyi Igazgatóság Fejér Megyei Nyomozó Hivatalát
vagy az Alfa Internet Kft.-t.
(Lásd
az 1. számú táblázatot.)
Az állampolgári jogok
országgyűlési biztosa az elmúlt évben –
korábbi gyakorlatától eltérően – csak egy megyében tartott kihelyezett ügyfélfogadással
egybekötött háromnapos munkalátogatást októberben Heves megyében. Az immár
hagyományossá vált jegyzői értekezleten az állampolgári jogok országgyűlési
biztosa tájékoztatta a megye jegyzőit azokról az állampolgári panaszokról,
amelyek az elmúlt öt évben Heves megyét érintették. A megye és a vizsgált
szervek vezetőivel értékelték a tapasztalatokat. Az országgyűlési biztos hangsúlyozta,
hogy az ellenőrzése célja a hibák, hiányosságok, illetve jogszabálysértő gyakorlat
feltárásán túl az is volt, hogy a helyes eljárások kialakításához megfelelő
iránymutatást, gyakorlati segítséget nyújtson. A megyei inspekció kiemelt
témája volt a gyermekvédelem. Több helyszínen tartottak konzultációt a megye
gyermekvédelemmel foglalkozó szakembereivel. A konzultáció célja a gyermekek
veszélyeztetésének, illetve annak megelőzésével kapcsolatos állami feladatok
ellátásának gyakorlati érvényesülése volt.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és munkatársai
helyszíni vizsgálatot tartottak a Heves Megyei Önkormányzat Egri Gyermekotthonában
és megállapították, hogy a gyermekvédelmi törvény előírásainak megfelelően
a nagy létszámú gyermekotthonban gyermekvédelmi gondoskodásban élő kiskorúak
családias környezetbe való kihelyezését megkezdték.
Vizsgálták munkatársaink az Országos Mentőszolgálat Egri
Központja Heves Megyei Mentőszervezeténél a mentés és a sürgősségi ellátás
megvalósulását, a Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézetében
a beérkező betegek sürgősségi ellátása során a betegjogok érvényesülését.
(Erre a megyei egészségügyi intézmények megfelelő személyi és tárgyi ellátottságának
hiányával összefüggésbe hozható haláleset irányította az állampolgári jogok
országgyűlési biztosának figyelmét. Lásd a 4568/2000. és 4627/2000. sz. jelentésben
foglaltakat).
A hajléktalanok elhelyezési körülményeit és ellátásukat
személyesen vizsgálta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az egri
Hajléktalan Szállóban.
Előre be nem jelentett vizsgálatot folytattak az egri Városi
Rendőrkapitányság Ügyeletén, ahol az ügyfelek fogadásának körülményeit és
a panaszfelvétellel kapcsolatos tevékenységet, valamint az előállító helyiséget
és az előállított személyekkel való bánásmódot, a kényszerintézkedésekkel
kapcsolatos panaszjog érvényesülését ellenőrizték. Ugyancsak előre be nem
jelentett vizsgálatot tartottak Egerben, a Városi Rendőrkapitányság fogdájában,
ahol megtekintették a fogda állapotát, ellenőrizték a fogvatartottak befogadásának,
elhelyezésének és felügyeletének módját, és vizsgálták a kérelmek és panaszok
kezelését.
Munkatársaink ügyfélként jelentek meg Egerben és Hatvanban
a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján és tájékozódtak az ügyfélfogadás
körülményeiről, módjáról.
A korábban folytatott átfogó honvédségi vizsgálat utóellenőrzése
során az egri Dobó István Laktanyában megtekintették a sorállományú katonák
elhelyezési körülményeit és a bekövetkezett változásokról tájékozódtak a munkatársak.
A helyszínen ellenőrizték egy mészoltó telep sérelmezett
működésének telepengedélyezési eljárását.
Az Életfa Környezetvédő Szövetség egy füzesabonyi vállalkozás
nehézgépjármű forgalmának környezetszennyező működését sérelmezte. Egy munkatársunk
a helyszínen győződött meg a nehézgépjármű-forgalom miatt járhatatlanná vált
utcák menti repedező házfalakról.
Szakmai tanácskozást folytattak munkatársaink az adósságkonszolidációról
alkotott helyi rendeletek megvalósulásáról, valamint az önkényes lakásfoglalókkal
szemben tett intézkedések helyi gyakorlatáról.
A Közigazgatási Hivatal szakembereivel közösen áttekintették
az alternatív katonai szolgálat engedélyezési gyakorlatát, illetve a mozgáskorlátozottak
parkolási lehetőségeit és a középületek megközelíthetőségét.
Ez a megyelátogatás is megerősítette a munkalátogatások
hasznosságát. A helyi sajtónak köszönhető „hírverés” felhívta az állampolgárok
figyelmét az ombudsmani intézményre. Ezzel is összefügg, hogy az állampolgári
jogok országgyűlési biztosához Heves megyéből 1999. évhez viszonyítva a tárgyévben
több mint másfélszer annyi panasz érkezett.
A Heves megyei kihelyezett ügyfélfogadással egybekötött
munkalátogatást megelőzően a Pest megyei Közigazgatási Hivatal adott otthont
a 2000. június 14-én megtartott szakmai napnak, amelyen Pest megye településeinek
jegyzői, az Államigazgatási Kollégium tagjai és munkatársaink voltak jelen.
A konzultációra azért került sor, mert a Pest megyei lakosok az országos átlagot
meghaladó arányban fordultak panasszal az ombudsmanhoz. Az állampolgári jogok
országgyűlési biztosa szerint ennek nem az az oka, hogy a megyében működő
hivatalok rosszabbul dolgoznak, mint a többi megyében, hanem az, hogy az itt
élők az átlagnál igényesebbek az önkormányzatokkal szemben. Itt igen sok az
építési, a környezetvédelmi, a gyermekjogi és a szociális ügy. Külön szólt
a helyi önkormányzatok hatósági munkájával kapcsolatos tapasztalatairól. Felhívta
a figyelmet a Fővárosi Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatának
a talált csecsemők örökbefogadási ügyeiben folytatott kifogásolható gyakorlatára,
amelynek során az átgondolatlan, több hónapos késéssel hozott határozatok
következtében sérültek a gyermekek jogbiztonsághoz, a tisztességes eljáráshoz,
a tulajdonhoz és az emberi méltósághoz való jogai. Az ombudsman kezdeményezte,
hogy a józsefvárosi jegyző fegyelmi eljárásban vizsgálja meg a gyámhivatal
vezetőjének felelősségét, s felkérte a gyermekvédelmi szakszolgálat igazgatóját
a gyermekeknek okozott kár megtérítésére. Kiemelte a tanácskozáson a hatóságokra
vonatkozó tisztességes eljárás követelményeinek fontosságát. (Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
és általános helyettese munkalátogatásainak részletes adatait a
tartalmazza.)
Az országgyűlési biztosok nemcsak az állampolgárokkal, az
általuk vizsgált szervekkel, hanem az őket megválasztó országgyűlési képviselőkkel
is élő kapcsolatot tartanak. Az Obtv. 27. §-a kötelezővé teszi számukra, hogy
tevékenységük tapasztalatairól, s ennek keretében az alkotmányos jogok hatósági
eljárásokkal kapcsolatos jogvédelme helyzetéről, az általuk tett kezdeményezések,
ajánlások fogadtatásáról és eredményéről évente beszámoljanak az Országgyűlésnek.
Ezen kötelezettségüknek minden évben eleget is tettek. A 3. számú táblázat adatai mutatják, hogy
beszámolóikat a plenáris ülésen az országgyűlési képviselők igen nagy arányban
fogadták el.
3. számú táblázat:
Az országgyűlési biztosok
beszámolóját elfogadó szavazatok aránya %-ban*
|
1995–96 |
1997 |
1998 |
1999 |
|
évekről történt beszámoló |
|||
Állampolgári jogok országgyűlési
biztosa és általános helyettese |
99,6 |
99,3 |
95,6 |
96,7 |
Nemzeti és etnikai kisebbségi
jogok országgyűlési biztosa |
99,6 |
98,6 |
95,2 |
89,7 |
Adatvédelmi biztos |
95,3 |
88,8 |
82,7 |
87,3 |
* Az „igen” szavazatok számát a plenáris ülésen szavazó,
vagy a szavazástól tartózkodó országgyűlési képviselők számához viszonyítottuk
Az országgyűlési biztosok beszámolóját a plenáris ülés előtt
eddig minden esetben megtárgyalták a képviselők a különböző országgyűlési
bizottságok ülésein. 2000-ben mindhárom biztos beszámolóját megvitatta az
Alkotmány- és igazságügyi bizottság, az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi
bizottság, valamint az Önkormányzati és rendészeti bizottság. A kisebbségi
biztosét és az állampolgári jogok országgyűlési biztosáét ezeken kívül a Foglalkoztatási
és munkaügyi bizottság is, míg az utóbbiét és az adatvédelmi biztosét a Gazdasági
bizottság, az Egészségügyi és szociális bizottság, továbbá a Környezetvédelmi
bizottság. Az Ifjúsági és sportbizottság tagjai csak az állampolgári jogok
országgyűlési biztosának beszámolóját tárgyalták meg a plenáris ülés előtt.
Valamennyi bizottság magas szavazati arányban fogadta el a beszámolókat.
Az országgyűlési biztosok az éves beszámolókon kívül is
rendszeres kapcsolatot tartanak egyes országgyűlési állandó bizottságokkal,
különösen az Alkotmány- és igazságügyi, valamint az Emberi jogi, kisebbségi
és vallásügyi, valamint az Egészségügyi és szociális bizottsággal. E három
bizottság rendszeresen felkérte a biztosokat véleménynyilvánításra a jogszabályalkotás,
illetve -módosítás során, megtárgyalta a jelentősebb átfogó ombudsmani vizsgálatok
tapasztalatait. Ezekre más bizottságok, például az Egészségügyi és szociális,
a Foglalkoztatási és munkaügyi, vagy az Önkormányzati és rendészeti bizottságok
ülésein is sor került. A biztosok és munkatársaik rendszeresen részt vettek
a bizottságok ülésein olyan esetekben is, amikor alkotmányos alapjogokkal
kapcsolatos törvények tervezeteit vitatták meg, és felkérésre hozzászólásaikkal
segítették a szakmai munkát. Volt arra is példa, hogy részt vettek a törvény
módosítására létrehozott ad hoc bizottság munkájában. IIyen volt az 1998-ban
a kisebbségi törvény átfogó módosítására az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi
bizottság keretén belül létrehozott bizottság, amely az elmúlt év júniusában
fejezte be tevékenységét a kisebbségi biztos és munkatársai aktív közreműködése
mellett. A kisebbségi biztos munkatársaival önálló törvényjavaslat-tervezetet
is készített a diszkrimináció tilalmáról.
Az országgyűlési biztosok és az országgyűlési képviselők
közötti párbeszéd más módon is megvalósult. Az állampolgári jogok országgyűlési
biztosa és általános helyettese 1999. évi tevékenységéről szóló beszámolójának
a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előtti, majd a plenáris ülés vitája
során is felmerült annak az igénye, hogy az országgyűlési biztos a munkajog
területén, különösen a multinacionális vállalatok által foglalkoztatottak
körében is vizsgálja az állampolgárokat érő alkotmányos sérelmeket és tegye
meg a szükséges intézkedéseket. Ezt a jelenleg hatályos Obtv. rendelkezései
nem teszik lehetővé, mert a biztosok hatásköre csak a hatóságok és közszolgáltatók
hatósági tevékenységére terjed ki, a magánszférára, ahova a munkajog is tartozik,
nem. Annak érdekében, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a képviselők
igényének a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között is eleget tudjon
tenni, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és az Országgyűlési
Biztosok Hivatala a munkavállalók jogainak védelmében együttműködési megállapodást
kötött, amelynek alapján a Hivatal minden olyan beadványt továbbít az illetékes
felügyelőségnek, amelyben a panasz tárgya a munkabiztonsággal és az általuk
vizsgálható egyéb munkaügyi kérdésekkel összefügg.
Az országgyűlési képviselőkkel még közvetlenebb a kapcsolat
akkor, amikor a képviselő maga fordul az ombudsmanhoz oly módon, hogy a választókörzetében
élő állampolgár panaszát küldi el az országgyűlési biztoshoz, vagy éppen saját
maga írja meg a lakosság szélesebb körét érintő sérelmet. Az elmúlt öt évben
58 beadvány érkezett országgyűlési képviselőtől a biztosokhoz, ebből 18 az
elmúlt évben. A beadványok harmada saját kezdeményezésű volt, kétharmadukban
a képviselő az állampolgári panaszt továbbította. Az ily módon érkezett beadványok
alapján lefolytatott vizsgálat után több esetben tett az ombudsman jogszabály
módosítására ajánlást. (Például az OBH 2511/2000. számú ügyben Tóth Gábor
országgyűlési képviselő beadványára az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
kezdeményezte a közlekedési és vízügyi miniszternél az utak forgalomszabályozásáról
és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet
módosítását, amit a miniszter elfogadott és tudomásunk szerint a módosítás
előkészületben van.) Amint azt már korábban jeleztük, a biztosok szívesen
fogadják a hasonló képviselői kezdeményezéseket.
Polt Pétert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának
általános helyettesét 2000. május 16. napjával legfőbb ügyésszé választotta
az Országgyűlés. Utódját azonban nem választotta meg. Emiatt az állampolgári
jogok országgyűlési biztosára fokozott munkateher hárult. Egyedül irányította
az elmúlt évben lefolytatott nagyszámú vizsgálatot. Ez a tény a napi ügymenetet
nem akasztotta meg, de a tervezett másik megyelátogatás elmaradt, s csak néhány
hazai és nemzetközi szervezet felkérésének, meghívásának tudott eleget tenni.
Az országgyűlési biztosok eddigi tevékenységét több nemzetközi
szervezet is elismerte 2000-ben. Majtényi László adatvédelmi biztos és munkatársai
sikeres munkájának eredményeként is ez év szeptemberében az Európai Bizottság
adekvát adatvédelmi országnak minősítette Magyarországot. Ezzel a minősítéssel
az Európai Unióhoz nem tartozó országok közül Svájcon kívül csak Magyarország
rendelkezik. Gönczöl Katalint az október 30. és november 4. között a Nemzetközi
Ombudsman Intézet négy évenként esedékes világtalálkozóján a dél-afrikai Durban
városában, amely rendezvény az ombudsmanok legmagasabb szintű szakmai tanácskozó
fóruma, a Nemzetközi Ombudsman Intézet Európai Területi Igazgatójává választották.
Négy nemzeti ombudsman képviseli e tisztségben Európát: a belga, a francia,
a magyar és a svéd. December 14-én az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia
Elleni Bizottsága alelnökké választotta Kaltenbach Jenőt.
Az elmúlt évekhez hasonlóan az országgyűlési biztosok 2000-ben
is több alkalommal vettek részt hivatalos külföldi utakon, illetve fogadtak
külföldi vendégeket. Az országgyűlési biztosok – és képviseletükben munkatársaik
– számos konferencia résztvevői és előadói voltak. Ezeket a biztosok külön
beszámolói részletesen tartalmazzák.
A 2000. év folyamán a román, az albán és az orosz ombudsman
tett látogatást munkatársaival Hivatalunkban. A találkozók alkalmat adtak
a tapasztalatcserére, az ombudsmani intézmény más országbeli helyzetének megismerésére.
Ezeket a látogatásokat az tette lehetővé, hogy az Európa Tanács – elismerve
a magyar ombudsmanok tevékenységének magas színvonalát – jelentős anyagi segítséget
nyújtott a Stability Pact Project on Independent National Human Rights Protection
Institution including Ombudsman Institutions program keretében. Mindhárom
delegáció azzal a kinyilvánított véleménnyel távozott, hogy nagyon sok hasznosítandó
tapasztalatot szerzett magyarországi látogatása során.
Mindhárom országgyűlési biztos részt vett a Nemzetközi Ombudsman
Intézet korábban említett négyévenként esedékes világtalálkozóján, amely Az
ombudsman szerepvállalása a kormányzati hatalom felelősségre vonhatósága tekintetében
című témára épült fel. A munka- és kerekasztal-megbeszéléseken az ombudsman
tevékenységének társadalmi és politikai hatását, hatékonyságát vitatták meg.
Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
március 2–5. között részt vett Dublinban az Európa Tanács által The Protection
of Human Rights in the 21st Century címmel rendezett konferencián, majd március
15–17. napján az Európa Tanács szervezésében Strasbourgban megrendezett First
Round Table with National Human Rights Institutions tanácskozáson. Előadást
tartott Londonban a szeptember 27–30. között tartott University of London
International Centre for Prison Studies szemináriumon, s részt vett a Nemzetközi
Szervezetek meghívására a november 29-től december 3-ig Genfben tartott tanácskozásokon.
Polt Péter mint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának
általános helyettese március 15-től 17-ig az Ombudsmanok Nemzetközi Konferenciáján
képviselte a magyar ombudsmanokat Gentben.
Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos januárban a Magyar Köztársaság
kormánydelegációjának tagjaként részt vett a svéd kezdeményezésre Stockholmban
megrendezett Holokauszt Konferencián.
A konferencián a részt vevő országok államfői, miniszterelnökei, valamint
külügyminiszterei szólaltak fel, többen közülük megkövetve az áldozatokat
és a zsidó népet.
Februárban az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának, Mary Robinson
asszonynak a meghívására és felkérésére részt vett és felszólalt az ENSZ Rasszizmus Elleni Világkonferenciájának
előkészítéseként Genfben, az ENSZ épületében megrendezett konferencián,
ahol a részt vevő országok delegációi körvonalazták az oktatás területén,
valamint a fiatalokkal kapcsolatos tevékenységekben jelen lévő diszkrimináció
és előítéletesség különböző megjelenési formáit.
Az Európai Unió Bizottságának szervezésében áprilisban részt
vett azon a szemináriumon, amelynek témája – a Rasszizmus Elleni Világkonferenciára
készülve – a Rasszizmus, idegengyűlölet
és antiszemitizmus ellen folytatott harc. A szemináriumon az EU tagországain
kívül a társult országok szakértői delegációi vettek részt. Bécsben hivatalosan
és ünnepélyes keretek között áprilisban megnyitották az Európai Unió és az
Európa Tanács együttműködésének keretei között működő a Rasszizmust és Idegengyűlöletet Ellenőrző Európai
Központot. A megnyitón Kaltenbach Jenő az irányító testület tagjaként
vett részt.
Dr. Paul Mitroi román ombudsman meghívására a kisebbségi
biztos, valamint munkatársai és a Hivatal vezetője kétnapos munkalátogatáson
Nagyváradon járt. A delegációt fogadta Nagyvárad prefektora, valamint a helyi
kisebbségi szervezetek képviselői. A tárgyaló felek megismerkedtek egymás
hivatali munkájának főbb jellemzőivel, majd közös sajtótájékoztatót tartottak.
Kaltenbach Jenő mint az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának
tagja, co-raportőrként részt vett a Dániáról szóló országjelentés összeállításában.
Koppenhágai látogatása során az ECRI delegációjának többi tagjával együtt
a dán hatóságok képviselőivel folytatott megbeszéléseket az összeállítandó
jelentés majdani tartalmáról.
Júniusban a kisebbségi biztos meghívást kapott az Egyesült Államok Ombudsmanjainak Konferenciájára
San Franciscóba, ahol előadást tartott a kelet-közép-európai országokban lezajlott
rendszer- és szemléletváltásról és az újonnan létrejött ombudsman intézmények
működésének tapasztalatairól, társadalmi elismertségükről. Az osztrák külügyminiszter
meghívására júniusban Kaltenbach Jenő nyitó előadást tartott az osztrák „European-Forum
Wachau” szervezésében megrendezett „Európa
Jövője” címet viselő konferencián St. Pöltenben.
A Bundestag külföldiekkel
foglalkozó munkacsoportjának meghívására szeptemberben Berlinben megbeszéléseket
folytatott kisebbségi kérdésekkel és migrációval foglalkozó német szakemberekkel.
Strasbourgban rendezték meg október 10–13. között a Rasszizmus Elleni Világkonferencia európai
regionális értekezletét, melyre az Európa Tanács minden tagországa meghívást
kapott. Kaltenbach Jenő mint Magyarország képviselője az Európa Tanács Rasszizmus
és Intolerancia Elleni Bizottságában, a regionális konferencia oktatással
és az ifjúság ügyével foglalkozó munka-csoportjának raportőre volt.
A Public Administartion International meghívására és a Brit
Nagykövetség Know How Fund-jának anyagi segítségével májusban a Kisebbségi
Biztos Irodájának főosztályvezető-helyettese háromhetes tanfolyamon vett részt
Londonban, ahol az ombudsmani hivatalok, illetve az ombudsman típusú intézmények
munkatársai cseréltek tapasztalatot munkájukról.
Majtényi László a különböző konferenciákon való részvételével
és előadásaival a közép-kelet-európai országok adatvédelmi gyakorlatát, annak
fejlődési irányait vázolta fel.
Áprilisban az Európai
Adatvédelmi Biztosok Stockholmban megrendezett konferenciáján a sajtószabadság
és az adatvédelem összevetése volt a fő téma, a krétai International Working Group on Data Protection
in Telecommunication konferencián májusban az Internetről mint az adatvédelem
előtti új kihívásról tárgyaltak.
Augusztusban Chisinauban az Európai jog és gyakorlat az adatvédelem területén és ennek megvalósulása
a moldáv törvényhozásban című kerekasztal-megbeszélésein cseréltek eszmét
a moldáviai jogalkotás feladatairól. Szeptemberben Velencében az Adatvédelmi
Biztosok 22. konferenciáján az adatvédelmi biztos összehasonlító előadásában
Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia adatvédelmi gyakorlatát
elemezte, előadását a konferenciát összegző kiadványban közzétették. Zágrábban
az adatvédelem horvátországi helyzete és az európai gyakorlattal történő összevetése
képezte a decemberi konferencia tárgyát.
Az adatvédelmi biztos munkatársai Oxfordban az Információszabadság, cenzúra, sajtó című
szakmai tanácskozáson, Prágában Az ombudsman
szerepe és intézménye című konferencián, valamint Hágában az európai adatvédelmi
biztosokhoz érkezett panaszok kivizsgálásának módszertani kérdéseiről rendezett
konferencián vett részt.
A külföldi utak többségében a Hivatal általában a napidíjat,
esetleg a szállás- vagy útiköltséget fizette, az egyéb kiadásokat a meghívó,
az Európa Tanács vagy annak valamelyik intézménye utóbb megtérítette. Néhány
jelentős nemzetközi konferencia kiadásait kellett csak teljes egészében a
Hivatalnak viselnie.
A Hivatal elhelyezése a korábbi beszámolási időszakhoz képest
nem változott. A Kormány a 3071/1998. számú határozatában felhívta a Miniszterelnöki
Hivatalt vezető minisztert, hogy utasítsa a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot,
hogy az Országgyűlési Biztosok elhelyezésére biztosítsa soron kívül a Budapest,
V. ker., Nádor u. 22. szám alatti épület I. és II. emeletét és gondoskodjon
a központi irodaépülettel történő értelemszerű egybenyitásáról. A határozat
végrehajtásának határideje „azonnal”-i volt. E kormányhatározat végrehajtására
nem került sor. A határozatban szereplő ingatlan helyett két másik, a célnak
nem megfelelő épületet ajánlottak fel. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság – az
országgyűlési biztosok többszöri szóbeli és írásbeli sürgetésére – 2000 tavaszán
ismét visszatért a Nádor utcai épülethez azzal, hogy a Hivatal megkapja a
földszintet is, ezzel szemben vissza kell adni a MAZSÖK tulajdonában lévő
jelenlegi székházat. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság igényeinket felmérte,
az átalakítási terveket elkészíttette, az épület átalakítási és felújítási
munkálatainak generál-kivitelezésére tudomásunk szerint a szerződést azonban
csak 2001-ben kötötték meg, de még a beszámoló készítésének idején sem látjuk,
hogy az épületben munkát végeznének. Elfogadhatatlan számunkra, hogy a több
mint két éve meghozott kormányhatározatot még mindig nem hajtották végre,
s munkatársaink megfelelő elhelyezése kezdettől megoldatlan. Tovább romlottak
a munkavégzés technikai feltételei is. A Hivatal teljes számítógépparkja a
megalakulását követő két évben épült ki. A rendszer az idő múlása és a nagy
igénybevétel miatt fizikailag és erkölcsileg teljesen elavult, s a mindennapos
meghibásodások akadályozzák a hatékony munkavégzést. A Hivatalnak az Országgyűlés
által elfogadott költségvetése sem a beszámolás évében, sem a következő két
évben nem nyújt fedezetet a számítógép-rendszer korszerűsítésére, de még a
szinten tartására sem. Önerőből nem tudjuk megvalósítani a Kormány által célul
tűzött „információs társadalom”, „szolgáltató állam” követelményét, mert eszközeink
nem alkalmasak arra, hogy az ügyfeleket vagy az állami szerveket a modern
hírközlési és informatikai módszerekkel szolgáljuk ki, illetve ilyen módon
tartsuk velük a kapcsolatot.
1999 végére sikerült a viszonylag stabil, a költségvetési
előirányzatoknak megfelelő munkatársi létszám kialakítása. Az engedélyezett
létszám elégtelenségét mutatja azonban, hogy az egyes speciális feladatok
ellátásán túl a különböző okok – így például a tartós betegség vagy a gyermekgondozás
– miatt távol lévők munkájának elvégzésére rendszeresen kell megbízási szerződéssel
munkatársakat átmenetileg alkalmazni. Az utóbbi három évben ily módon alkalmazottak
száma 10–16 fő között mozgott. (A részletes adatokat a 4. számú tábla tartalmazza.)
4. számú táblázat:
Az országgyűlési biztosok
és a Hivatal munkatársai létszámának alakulása 1995. december 31. és 2000.
december 31. között*
|
1995 |
1996 |
1997 |
1998 |
1999 |
2000 |
Érdemi |
21 |
61 |
76 |
83 |
86 |
84 |
Ügyviteli |
17 |
29 |
35 |
41 |
41 |
39 |
Összesen |
38 |
90 |
111 |
124** |
127** |
123** |
Engedélyezett |
40 |
127 |
127 |
127 |
127 |
123 |
* Országgyűlési biztosok és hivatalvezető nélkül
** 10–16 személyt alkalmaztunk megbízási szerződéssel
A beszámolási időszak végéig sem választotta meg az Országgyűlés
az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesét. A munkatársak
esetenként emberfeletti erőfeszítése és a korábbi évekhez képest több megbízási
szerződéssel alkalmazott szakember foglalkoztatása tette lehetővé, hogy a
munkavégzés színvonala ne romoljon, s az előző években felhalmozódott hátralék
további része is feldolgozásra kerüljön. Az elmúlt évben befejezett ügyek
száma jelentősen meghaladta az összes korábbi évben befejezetteket. 2000.
év végére elértük, hogy a Hivatalban nincs 1999-nél régebben érkezett ügy,
és ez utóbbiak száma sem számottevő. (Lásd az 1. fejezet 1/14. számú táblázatát.)
Az előző évi beszámolóban is leírt zsúfoltság és egészségtelen munkafeltételek
között végzett intenzív munka már nemcsak veszélyezteti a kollégák alapvető
emberi jogait, hanem kimutathatóan több esetben egészségkárosodást – például
látásromlást – is okozott. Ha rövid időn belül nem következik be kedvező változás
a munkatársak elhelyezésében és a munkavégzés egyéb dologi feltételeiben,
az beláthatatlan következményekhez vezethet. Már eddig is előfordult, hogy
a jelentkező azért nem fogadta el a felkínált állást, mert elfogadhatatlannak
ítélte a munkakörülményeket. (A létszámadatokat
az 5. számú táblázat tartalmazza.)
5. számú táblázat:
Az országgyűlési biztosok
és a Hivatal munkatársi létszámának alakulása 2000. december 31-én*
|
Állampolgári jogok országgyűlési
biztosa és általános helyettese |
Adatvédelmi biztos |
Kisebbségi |
Hivatal |
Összesen |
Érdemi |
26 |
22 |
12 |
24 |
84 |
Ügyviteli |
6 |
5 |
3 |
25 |
39 |
Összesen |
32 |
27 |
15 |
49 |
123 |
* Országgyűlési biztosok és hivatalvezető nélkül
Megbízási szerződéssel
alkalmaztunk 11 érdemi és 5 ügyviteli dolgozót.
Budapest, 2000. március
Kaltenbach Jenő |
Gönczöl Katalin az állampolgári jogok országgyűlési biztosa |
Majtényi Lászlóadatvédelmi biztos |