Szükség-helyzetek - az ombudsman a fővárosi nyilvános illemhelyek üzemeltetéséről
null Szükség-helyzetek - az ombudsman a fővárosi nyilvános illemhelyek üzemeltetéséről
Az alapvető jogok biztosa szerint aggályos, hogy miközben jogosan fenyegetik szankciók azt, aki alapvető biológiai szükségleteit közterületen végzi el, a fővárosban jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő hozzáférhető és valóban használható illemhely. Székely László ombudsman jelentése rögzíti, hogy még az sem egyértelmű, hogy a nyilvános illemhelyek üzemeltetése pontosan mely szerv feladata, így a jogbiztonság is sérül. Kimondta azt is, hogy ellentmondó és visszás helyzetet eredményez, ha a jogrendszer olyan módon tilt meg valamit, hogy ezzel egyidejűleg nem biztosítja a jogkövetés minimális tárgyi feltételeit sem.
Az alapvető jogok biztosánál egy panaszbeadvány sérelmezte a fővárosban mindenki számára elérhető, hozzáférhető nyilvános illemhelyek hiányát és a vélelmezetten ezek fenntartására kötelezett önkormányzatok mulasztását. A panaszos hozzátette, hogy nem csak az utcán élő hajléktalan embereket, hanem valamennyi fővárosi lakost, járókelőt érintő, turisztikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű kérdésről, a közterületek rendeltetésszerű használata érdekében mindenki számára elérhető megoldások biztosításáról, és a köztisztaság megóvásáról van szó.
Az ombudsman vizsgálatában megkereste a Fővárosi Csatornázási Műveket, ahonnan azt a választ kapta, hogy a FCSM 51 illemhelyet működtet Budapesten, ezek a főbb közlekedési csomópontoknál és a turisták által látogatott nevezetességek környékén találhatóak. A főpolgármester pedig azt emelte ki, hogy az üzemképes illemhelyek működtetéséből származó éves kb. 180 milliós bevétel nem fedezi a meglévők üzemeltetését sem. Hét kerületben nincs is nyilvános illemhely, a legtöbb pedig a VIII., XI. és XII. kerületekben található (4, 5 és 6 darab), a további kerületekben jellemzően összesen 1-2 darab illemhely működik. Budapesten nem csak a Fővárosi Csatornázási Művek üzemeltet nyilvános illemhelyeket, hanem kerületi önkormányzatok és egyéni vállalkozók is, ezért pontos számokat a Főpolgármesteri Hivatal sem ismer. Kiderült az is, hogy köztisztasági szabálysértés miatt 2015-ben 38 esetben tettek feljelentést és összesen 880.000.-Ft értékben szabtak ki helyszíni bírságot.
Jelentésében a biztos rávilágít, hogy akkor is alkalmazható szankció a biológiai szükségleteket közterületen elvégzőkkel szemben, ha erre a cselekményre hozzáférhető és használható illemhelyek hiányában kerül sor. Az ombudsman emellett azt is kiemelte, hogy ha az állam helyesen büntet egy, az emberi léthez elválaszthatatlanul hozzátartozó tevékenységet, akkor arra is szükség van, hogy ennek emberhez méltó kivitelezését, azaz a jogkövető magatartást elősegítse. A biztos szerint ellentmondó és visszás helyzetet eredményez az, ha a jogrendszer olyan módon tilt meg valamit, hogy ezzel egyidejűleg nem biztosítja a jogkövetés minimális tárgyi feltételeit sem.
A biztos kitért arra is, hogy a hajléktalan emberek a magánszféra teljes hiányában összehasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között végezhetik el szükségleteiket, mint azok, akik nincsenek több órára, egész napszakokra az utcára kényszerülve. Helyzetüket nehezíti, hogy kevésbé van lehetőségük igénybe venni a nem közillemhely célú, de illemhellyel rendelkező egységeket, például bevásárlóközpontokban, éttermekben vagy kávézókban.
A jelentés hangsúlyozza, hogy valóban költséges a korszerű - a higiéniai és az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjából az elvárásoknak megfelelő - illemhelyek kialakítása és működtetése. Az alapvető társadalmi igény láttán, az állami vagy önkormányzati kötelezettségvállalás sem lehet kérdéses – véli az ombudsman. Eközben viszont fokozódó állagrongálódás mellett még a jelenlegi csekély lehetőségek száma is csökken.
Székely László megállapította, hogy a nyilvános illemhelyek üzemeltetésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségek és garanciális elemek hiányosságai sértik az emberi méltósághoz való jogot és a jogbiztonság követelményét. A biztos ezért felkérte a belügyminisztert, hogy vizsgálja felül a jogi szabályozást, fontolja meg a módosítás lehetőségét. A főpolgármestert pedig arra kérte fel, hogy vegye fontolóra a budapesti nyilvános illemhelyek üzemeltetésének önként vállalt önkormányzati feladatként történő teljesítését.