null A nemzetiségi biztoshelyettes 6/2020. sz. elvi állásfoglalása

A nemzetiségi biztoshelyettes 6/2020. sz. elvi állásfoglalása

a budapesti Roma Holokauszt Emlékmű megrongálásával kapcsolatos intézkedésekről 
és a gyűlölet motiválta incidensek elleni fellépés szükségességéről

ÖSSZEGZÉS

Az állásfoglalással a nemzetiségi ombudsmanhelyettes felhívja a figyelmet a gyűlölet motiválta cselekményekkel szembeni leghatározottabb fellépés szükségességére és lehetőségeire, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátaira, a rasszizmus elleni küzdelem során a jogalkotók és jogalkalmazók széles körű együttműködésének jelentőségére, valamint ismerteti a Roma Holokauszt Emlékmű méltóságának megőrzése érdekében tett lépéseket.

Tényállás

A roma holokausztra történő emlékezés egyik fontos lépése volt 2006-ban a Roma Holokauszt Emlékmű átadása Budapesten. 1994 óta az emlékműnek helyet adó Nehru parton rendezik meg minden év augusztus másodikán a roma holokauszt emléknapját. Sajnálatos módon az emlékművet az elmúlt években számos alkalommal megrongálták. Az incidensek többfélék voltak: az obszcén szövegek felírása, szerves és szervetlen anyagokkal történő beszennyezése és fizikai rongálása egyaránt előfordult. Az elkövetőket egyetlen esetben sem sikerült azonosítani. Bár a rongálásoknak minden alkalommal erős sajtóvisszhangja volt, és többször felmerült, hogy a megelőzés részeként a helyszínen köztéri kamerák felszerelése lenne célszerű, a megvalósításra mégsem került sor.

Az elvi állásfoglalás előkészítése

A nemzetiségi biztoshelyettes a budapesti Roma Holokauszt Emlékmű sorozatos megrongálása kapcsán számos megkeresést kezdeményezett. Ezekre adott válaszaikban a Budapesti Rendőr-főkapitányság IX. kerületi Rendőrkapitánysága, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósága, valamint Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala azt a tájékoztatást adták, hogy közfeladatuk ellátása során kiemelt figyelmet fordítanak az emlékmű, annak védelme folytán pedig a Magyarországon élő roma nemzetiségi közösség méltóságának védelmére, és maguk is szükségesnek tartják a gyűlölet által motivált incidensekkel szembeni fellépést.

A biztoshelyettes megkeresései nyomán Budapest Főváros Közgyűlése elfogadta azt az előterjesztést, amely lehetővé teszi, hogy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló Nehru parton a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból képfelvevőt helyezzen el, ezzel is biztosítva a Roma Holokauszt Emlékű védelmét. A köztéri kamerák elhelyezése nem csak a rongálások megelőzése, illetve felderítése szempontjából jelentős, de kifejezi azt is, hogy a szóban forgó helyszín kiemelt jelentőséggel bír annak tulajdonosai, fenntartói számára, és végső soron egész társadalmunk számára. 

A biztoshelyettes megállapításai

A különböző nemzetiségi köztéri műemlékek, emlékhelyek közös történelmi múltunk fontos helyszínei, amelyek kapcsolatot hoznak létre a társadalom többségi és kisebbségi csoportjai között. Jelentőségük nem elsősorban műemlék jellegükből fakad, hanem abból, hogy kifejezik: a velünk élő nemzetiségi közösségek egyenrangú részei a társadalom egészének. Sorsuk, múltjuk nem választható szét közös gyökereinktől. E köztéri reprezentációk lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hozzájuk ellátogatók számára valóságossá tegyék közös történelmünk sorsfordító eseményeit, tragédiáit.

Egy kisebbségi közösség emlékműve, műalkotása vagy intézménye elleni támadás minden esetben szimbolikus, hiszen az ilyen cselekmény a csoportot és annak tagjait is sérteni, megbélyegezni vagy megalázni kívánja. Emellett üzenet-bűncselekmény jellegéből fakadóan nem csupán az áldozatra és az érintett csoportra nézve fejti ki hatását, hanem a társadalom számára is jelzést közvetít: a megtámadott csoport ellenségként való megjelölését és az integritásába való beavatkozással annak sérülékenységét kívánja sugalmazni.

A holokauszt roma áldozataira való méltó emlékezés nem pusztán a roma közösség tagjai számára fontos, de közös történelmünk és múltunk megismerésében és feldolgozásában is hangsúlyos szerepet játszik. A jövő nemzedékek részére történő ismeretátadás alapvető követelménye, hogy a történelmi tényeket hitelesen és megfelelő kontextusban közvetítsék, amelynek során nem maradhat el a roma holokausztot megelőző folyamatok, valamint azok erkölcsi, társadalmi és politikai következményeinek elemzése sem. E folyamatok áttekintésekor a közösségi együttélés során a társadalomban megjelenő anomáliákkal – így többek között a gyűlöletbeszéddel, annak hatásaival és következményeivel – valamint az ellenük való fellépés szükségességével való foglalkozás a nemzetiségi ombudsmanhelyettes alapvető feladata.

Az állásfoglalás arra hívja fel a figyelmet, hogy a hétköznapok szintjén begyűrűző gyűlöletcselekmények, illetve gyűlöletbeszéd még abban az esetben is rendkívüli veszélyeket hordoznak a társadalmi békével szemben, amennyiben e cselekmények nem érik el a bűncselekmény szintjét, ezért megelőzésük, és az azokkal szemben történő fellépés közös társadalmi érdek. A gyűlölet motiválta cselekmények kezelésének szükségessége nem csak az áldozatok, illetve az áldozati csoport megvédésének szükségességéből fakad, hanem abból is, hogy megerősítsük: az emberi jogok és a törvények valóban minden egyes állampolgárra nézve egyenlő mértékben érvényesek. A társadalmi béke és köznyugalom megteremtésének elengedhetetlen feltétele a kirekesztéssel és diszkriminációval szembeni következetes fellépés. Ahogy azt az alkotmánybírósági gyakorlat is leszögezi: „Az állam kötelessége az alapvető jogok ’tiszteletben tartására és védelmére’ a szubjektív alapjogokkal kapcsolatban nem merül ki abban, hogy tartózkodnia kell megsértésüktől, hanem magában foglalja azt is, hogy gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről.”

Az elvi állásfoglalás teljes szövege itt olvasható.