null Látogatás Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban és a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságán

A nemzetiségi kulturális jogok érvényesülésére, kiemelten a muzeális intézmények nemzetiségi tartalmára vonatkozó vizsgálat keretében 2024. július 19-én és 2024. augusztus 5-én a Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes munkatársai látogatást tettek, egyben szakmai megbeszélést folytattak Szentendrén a Kulturális és Innovációs Minisztérium által fenntartott Szabadtéri Néprajzi Múzeumban és a múzeumhoz tartozó Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságán.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban tett július 19-i látogatás során Szegedy-Kloska Tamással, a Tudományos Titkárság főosztályvezetőjével, Bánsági-Pénzes Petrával, a Gyűjteményi Osztály vezetőjével, valamint Prikler Szilviával, a Tájházigazgatóság megbízott igazgatójával egyeztettek. 

Az 1967-ben alapított szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum azzal a céllal jött létre, hogy régi településformák keretében mutassa be a magyar nyelvterületen élők népi építészetét, lakáskultúráját, életmódját, tárgyi és szellemi emlékeit eredeti, áttelepített épületekkel és hiteles tárgyakkal. A látogatók faluszerű épületcsoportokba, ún. tájegységekbe szervezve tekinthetik meg a muzeális értékeket. A tájegységeken belül az építmények egy-egy parasztporta hagyományos rendjébe illeszkednek, melyekhez olyan szakrális, közösségi és gazdasági építmények kapcsolódnak, melyek egykor részei voltak a hagyományos faluképnek. A lakóházak és a gazdasági épületek egy-egy táj történetileg kialakult lakóháztípusát és jellegzetes melléképületeit reprezentálják.


 

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum törzs- és segédgyűjteményeiben egyaránt található nemzetiségi anyag, gyűjteményi egységenként eltérő mértékben. A múzeum kiállításaiban több magyarországi és határon túli nemzetiség népi építészete, lakáskultúrája, életmódja kerül bemutatásra, így több enteriőrben megjelenik a németek, szlovákok, ruszinok, horvátok, örmények, bukovinai székelyek és moldvai csángók tárgyi világa. A 2025-2026-ra tervezett Erdély tájegység második ütemében román és roma ház is felépül majd, amelynek tárgyi és dokumentumtári anyaga szintén a gyűjtemény része. 
Elmondható, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum az elmúlt 40 év során kiállításai, és kiszolgáló infrastruktúrája, programjai és szakmai-tudományos eredményei révén hazánk egyik legsikeresebb országos múzeumává vált.

A szakmai találkozó végén a munkatársak a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-magyarországi tájegységében tettek látogatást, ahol megtekintették a ruszin, szlovák és roma nemzetiséghez kapcsolódó lakóházakat.

Figyelemmel arra, hogy a hazai nemzetiségeknek, kiemelten a német és a szlovák nemzetiségnek jelentős számú tájháza található Magyarországon, a Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes fontosnak tartotta, hogy munkatársai ezzel összefüggésben külön is egyeztessenek a Szabadtéri Néprajzi Múzeumhoz tartozó Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságával.

Az Ombudsmanhelyettes munkatársai 2024. augusztus 5-én Prikler Szilvia néprajzos muzeológussal, a Tájházigazgatóság megbízott igazgatójával, Fancsalszki Noémi néprajzos muzeológussal és Dombovári Márton tájházi referenssel találkoztak. 

A látogatás során a Tájházigazgatóság munkatársai részletes tájékoztatást nyújtottak a 2017. április 1-jén megalakult Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága főbb feladatairól, illetve a magyarországi tájházak jelenlegi helyzetéről. A Tájházigazgatóság fontos feladata, hogy szakmai segítséget nyújt a magyarországi és határon túli magyar vonatkozású tájházak vezetőinek, fenntartóinak, képzéseket szervez, tudományos tevékenységet végez, továbbá szaktanácsadói és mentorhálózatot működtet. A tájházak sajátos közgyűjtemények, melyek a muzeológia, a közösségformálás, a népi műemlékvédelem és fenntartás elemeit foglalják magukban.

A szakmai megbeszélés keretében a résztvevők egyeztettek többek között a tájházak jelenlegi adatbázisainak, valamint a gyűjteményi anyagokra vonatkozó nyilvántartások hazai nemzetiségeket érintő elemeinek pontosítási, kiegészítési lehetőségeiről, a tájházak működtetésének kihívásairól, valamint a fenntartásukhoz elengedhetetlen forrásokról, pályázati lehetőségekről, szakemberigényekről.

A Tájházigazgatóság szakmai segítségnyújtása és koordinációs szerepköre kiemelt jelentőséggel bír a tájházak hazai nemzetiségi közösségek kulturális javainak, értékeinek megőrzését illetően. Köszönjük, hogy lehetővé tették a jó hangulatú, tartalmas szakmai beszélgetéseket, munkájukhoz további sikereket kívánunk.