Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos ezért felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet olyan tárgyú módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja.

A Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat.

Dr. Kozma Ákos az AJB-39/2020. számú ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére. Az alapvető jogok biztosa a rendelet kapcsán megállapította, hogy az a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben kapott felhatalmazásnak nem felel meg, nem szabályozza kielégítően a kártörténeti adatok felhasználhatóságát, ezáltal sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét, az ilyen korlátok nélküli, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak a speciális körülményeit figyelmen kívül hagyó rendelkezés ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével.

Az ombudsman megállapította, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 %-os növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Azon speciális esetekben, amikor a károkozó az okozott kárt egészében megtéríti, vagyis a biztosítónak nem keletkezik fizetési kötelezettsége, az ombudsman megfontolásra javasolta, hogy a jogalkotó a károkozói pótdíj felszámítását a biztosító mögöttes helytállásától tegye függővé, azon biztosítottak esetében, akik az okozott kárt megtérítik, korlátozott mértékű és a korábbi helytállási kötelezettséget figyelembe vevő károkozói pótdíjat lehessen felszámítani.

Dr. Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a rendelet olyan tárgyú módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja. Az alapvető jogok biztosa továbbá felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék.

A következő linkre kattintva elérhető a vonatkozó jelentés: AJB-39/2020.