Helyi környezetvédelmi engedélyezési eljárást érintő ügyben foglalt állást az alapvető jogok biztosa
null Helyi környezetvédelmi engedélyezési eljárást érintő ügyben foglalt állást az alapvető jogok biztosa
Sérülnek az alapvető jogok, ha egy távvezeték módosított szakaszára a környezeti hatások vizsgálatára előírt eljárást nem folytatják le – állapította meg az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének átfogó vizsgálata. A hasonló helyzetek jövőbeni bekövetkezésének elkerülése érdekében dr. Kozma Ákos ombudsman ajánlással fordult a szaktárcához, hogy vizsgálja meg a nyomvonalas létesítményekkel kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat. Továbbá arra kérte a vonatkozó hatásköröket gyakorló kormányhivatalok vezetőit, hogy a környezeti hatások vizsgálata során megfelelően tisztázzák a tényállást és érvényesítsék a jogszabályi követelményeket.
Az alapvető jogok biztosa és helyettese állampolgári panasz alapján vizsgálta a Bicske MAVIR-Dorog 120 kV-os közcélú távvezeték környezetvédelmi engedélyezését. A panaszos sérelmezte, hogy a távvezeték létesítésére utóbb kiadott vezetékjogi-építési engedély és a korábbi, előzetes vizsgálati eljárásban hozott környezetvédelmi hatósági határozat között ellentmondás van: a vezetékjogi engedélyben eltérő – Mány község belterületi, lakott részéhez csaknem 200 méterrel közelebbi – nyomvonal szerepel.
Az AJB-540/2019. számú ügyben az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese a távvezeték lehetséges környezeti hatásainak vizsgálata kapcsán lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás tekintetében megállapította, hogy a módosított nyomvonalszakaszt illetően nem került sor a jogszabályoknak megfelelő előzetes vizsgálati eljárás lefolytatására, és ennek megfelelő környezetvédelmi hatósági döntés kiadására.
A környezetvédelmi hatóság az eredeti nyomvonalra adta ki határozatát, mert a kérelmező a kormányrendelet (Khvr.) által előírt előzetes vizsgálati dokumentációt teljes körűen nem nyújtotta be, és nem kezdeményezte az eredeti kérelem módosítását, emiatt a módosított nyomvonalra a Khvr. szerint kötelező véleményezési eljárást nem folytatták le.
A jelentésben a biztos és helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyfelek kérelmeikkel ugyan szabadon rendelkeznek, de a vonatkozó jogszabályi előírások határozzák meg, hogy a kérelem módosítása vagy kiegészítése esetén szükség van-e a hatósági eljárás részbeni vagy teljes újraindítására.
A vezetékjogi-építési engedélyezési eljárás kapcsán azt észlelték, hogy a környezetvédelmi szakhatóságok az eljárásaikban a tényállást nem megfelelően tisztázták, nem észlelték a nyomvonalszakasz eltérését. Emiatt állásfoglalásaikban az előzetes vizsgálati eljárást követően kiadott fenti jogerős határozatra – vagyis az eredeti nyomvonalra – hivatkoznak, de a módosított nyomvonal ellen nem emelnek kifogást.
Mindezek alapján az alapvető jogok biztosa és helyettese megállapították, hogy a módosított távvezetékszakasz környezeti hatásainak elmaradt vizsgálata sérti a jogállamiság, a jogbiztonság követelményét, az érintettek tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, sértheti az egészséges környezethez való jogaik érvényesülését. Az eljárt hatóságok jogutódjai felé az idő múlása és a jogi környezet változása miatt ugyanakkor már nem volt indokolt biztosi kezdeményezést tenni.
Az ombudsman és helyettese áttekintették azt is, hogy a hatályos jogszabályi előírások mennyiben zárják ki a hasonló helyzetek jövőbeni bekövetkezését. A nyomvonalas létesítmények jogi szabályozása kapcsán az ügyben megkeresett agrárminiszter is egyetértett azzal, hogy az nem kellően részletes, pontosításra szorul. Emellett a környezetvédelmi törvény előírásai alapján felmerült, hogy az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatok esetén is kimondásra kerüljön, hogy azoktól a létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedélyek nem térhetnek el.
Mindezek alapján az alapvető jogok biztosa felkérte az agrárminisztert, hogy vizsgálja meg a nyomvonalas létesítményekkel kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat, továbbá kérte a környezet- és természetvédelmi hatásköröket gyakorló kormányhivatalok vezetőit, hogy a környezeti hatások vizsgálata során megfelelően tisztázzák a tényállást, érvényesítsék a jogszabályi követelményeket.