300 Jahre Ansiedlung - nemzetközi tudományos konferencia Budaörsön - NJBH
null 300 Jahre Ansiedlung - nemzetközi tudományos konferencia Budaörsön
Az ombudsmanhelyettes részt vett a magyarországi németek három évszázaddal ezelőtti betelepülésének évfordulója alkalmából rendezett „300 Jahre Ansiedlung – Mit dem Wissen von heute über die Brücke der Vergangenheit Zukunft gestalten” címmel megrendezett két napos, nagyszabású szakmai konferencián. A rendezvény választott címe is utal arra, hogy a jövőt építeni a jelenkori magyarországi németség csak a múlt személyes és közösségi történeteinek ismeretében lesz igazán képes.
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (LdU / MNOÖ) és a Jakob Bleyer Heimatmuseum által szervezett esemény első napjának a budaörsi városháza adott otthont, ahol az érdeklődők a történelemtudomány, a nyelvészet, szociológia és múzeumpedagógia hazai és német szakértői révén ismerkedhettek meg a német közösség betelepülésének történetével és annak szerteágazó társadalmi-kulturális hatásaival. Az eseményt a házigazda Gajdos-Frank Katalin, a Heimatmuseum igazgatójának köszöntője után Julia Gross, a Német Szövetségi Köztársaság nagykövete és Schubert Olivia, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökhelyettese, valamint Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere nyitották meg.
A Matthias Schmidt teremben összegyűlt közel 150 német nemzetiségi diák, egyetemi hallgató, pedagógus és a különböző tudományterületek szakértői hat, tudományos kutatásokon alapuló előadást hallgathatták meg.
- Fata Márta (professzor, Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde, Tübingen) előadásában a migrációkutatás régi és új paradigmáit mutatta be a magyarországi német betelepülők példáján keresztül.
- Vitári Zsolt (intézetvezető docens, PTE BTK) részletesen bemutatta az 1945 előtti magyar és magyarországi német szerzők által képviselt történetírásnak a betelepülés korszakával és a többnemzetiségű léttel kapcsolatos, sok esetben kifejezetten ambivalens viszonyulását.
- Erb Mária (docens, ELTE BTK) interaktív előadásában bemutatta a betelepülésnek tárgyi emléket állító hazai német emlékművek és köztéri alkotások típusait, az emlékhelyek létrehozásának menetét, történetét, érdekes tudnivalóit.
- Szalay Tamás (igazgató, Donauschwäbisches Zentralmuseum, Ulm) előadásában ismertette a múzeum régi és új koncepció mentén rendezett, személyes élettörténeteken alapuló interaktív kiállítását, a Duna-menti svábok történetét, mint az európai népvándorlás egyik sajátos példáját.
- Schweininger Péter (tanársegéd, ELTE BTK) Saar (Szár) település 18. századi demográfiai és szociológiai sajátosságainak változásai révén mutatta be a korabeli helyi német közösség küzdelmeit, változásait és a hagyományok őrzése mellett is gyakorolt nyitottságát az új haza és új közösségek iránt.
- Klaus Loderer (szakértő, Stuttgart) a századfordulós emlékezetpolitika képzőművészeti lenyomatait mutatta be színes előadásában, amelyben kitüntetett szerepet kapott a különböző nemzetiségű európai festők egymást kiegészítő, néha egymással konkuráló vizuális narratívaépítése az egykori ki- és betelepülésekkel kapcsolatban.
Fotók: Török Tamás (AJBH) és Gallai Gregor (Országgyűlés)