Nemzetközi tevékenységünk

 

A nemzetiségi ombudsmanhelyettes 2019. évi nemzetközi tevékenységének ősszefoglalója

 

A hazai nemzetiségek helyzetének elősegítése érdekében szükségszerű a folyamatos nemzetközi kommunikáció és szakmai együttműködés a területen érintett szervezetekkel.

A nemzetiségi jogterület 2019-ben is számos lehetőséget kínált a nemzetiségi biztoshelyettes számára a nemzetközi fellépésre a különböző regionális és nemzetközi szervezetek tevékenysége, valamint a nemzetiségek anyaországainak kormányzati és társadalmi szerveivel való kapcsolattartás, illetve a visegrádi országok regionális együttműködése keretében. Ezek a kapcsolatok kölcsönös előnyökkel járnak, hiszen a hazai jogvédelem sok esetben kéz a kézben halad a nemzetközi jogfejlesztő tevékenységgel: más országok vagy testületek jó gyakorlatai és eredményei sok esetben közvetlenül is felhasználhatóak a biztoshelyettes munkája során. A külföldi szakmai reprezentációt tovább erősíti a biztoshelyettes hazai és nemzetközi egyetemi oktatói tevékenysége, valamint az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságában viselt állandó tagsága is
 
A biztoshelyettes 2019-ben az esetek többségében nemzetközi szervezetek munkájával kapcsolatos tevékenységet folytatott, jellemzően a testületek ellenőrzési mechanizmusainak működéséhez és a stratégia-alkotáshoz kapcsolódó szakértői szintű együttműködés, illetve tárgyalásos folyamatok keretében. A kapcsolattartás fennmaradó részét a tájékoztatás és a jogszabályban is deklarált, a hazai intézményrendszer értékeinek bemutatásával összefüggő munka tette ki – jellemzően személyes találkozók, konferencia-, illetve egyetemi előadások formájában.
 
Legfontosabb társszerveink
 
A nemzetiségi biztoshelyettes számos, a nemzetiségi és az emberi jogok területén működő nemzetközi szervezettel és együttműködési fórummal ápol szakmai kapcsolatokat, amelyek keretében évről-évre egyre több rendezvényre szóló meghívásnak kell – személyesen vagy munkatársai útján – eleget tennie. Az egyes nemzetközi vonatkozású programok tematikus rendben történő ismertetése előtt röviden bemutatjuk legfontosabb nemzetközi partnerszervezeteinket:
 
• A 47 tagot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1994. november 10-én fogadta el a „Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről” címet viselő dokumentum szövegét. A nemzetközi szerződés 1998. február 1-jén lépett hatályba. Az azóta eltelt húsz év alatt az Európa Tanács tagállamai közül 43 állam aláírta, 39 állam ratifikálta is. A nemzeti kisebbségek védelme számára Európában rendelkezésre álló, változó hatékonyságú nemzetközi mechanizmusok között – a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája mellett – a Keretegyezmény központi szerepet játszik.
 
• Az Európa Tanács speciális, roma ügyekkel foglalkozó szakértői bizottsága a CAHROM, melynek munkájában az ombudsmanhelyettes 2017 óta vesz részt két másik nemzetközi szervezet, az Európai Emberi Jogi Intézmények hálózata (ENNHRI) és az Equinet felkérésére és képviseletében, ugyanis a CAHROM ülésén egyenlőbánásmód szervek, ombudsmani hivatalok, civil szervezetek egyénileg nem vehetnek részt, viszont különböző ernyőszervezetek delegálhatják őket. A szakértői bizottság tevékenysége és ülése több ponton kapcsolódik a Nemzetiségi Biztoshelyettes roma nemzetiséget érintő tevékenységéhez, emellett a hazai roma lakosság európai szinten is jelentős lélekszáma szintén indokolja a bizottság munkájában való részvételt.
 
• Az OPRE Roma Platformot az Európa Tanács, az Európai Bizottság Alapjogi Ügynöksége (FRA), az Equinet és az ENNHRI közösen működteti az európai emberi jogi intézmények, egyenlőbánásmód szervek részvételével, a roma tematikájú szakmai kérdések megvitatása és a jó gyakorlatok megosztása, illetve érdekérvényesítő és lobbi tevékenység ellátása érdekében.
 
• Az ERIO (Európai Roma Információs Szolgálat) brüsszeli székhelyű nemzetközi képviseleti szerv, melynek célja hogy formálja és alakítsa a romákkal kapcsolatos politikai és közgondolkodást. A szervezet célja, hogy valós információkat és mély elemzéseket biztosítson a romákról, így a politikai döntések előkészítése során széleskörű információt szolgáltat minden olyan témában, amely a romákat érinti az Európai Unió intézményrendszerében.
 
• Az Equinet (Európai Esélyegyenlőségi Hálózat) az egyenlőbánásmód intézmények európai hálózataként működő non-profit szervezet, amely aktív tevékenységet fejt ki az esélyegyenlőség előmozdítása és a diszkrimináció elleni küzdelem érdekében. A 34 országban működő 46 tag között Magyarországot az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala képviseli.
 
• A nemzetiségi biztoshelyettes az AJBH képviseletében részt vesz az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (UNOHCHR) mellett tevékenykedő, a nemzeti emberi jogi intézményeket tömörítő, azok munkáját segítő Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetségének (GANHRI) munkájában, valamint e hálózat európai regionális szervezetének (European Network of National Human Rights Institutions – ENNHRI) tevékenységében.
 
• FRA (Fundamental Rights Agency) az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége független, tényeken alapuló tanácsokat nyújt az uniós és a tagállami döntéshozóknak. Célja, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos eszmecserék, szakpolitikák és jogszabályok célzottabbak legyenek és minél több hiteles információn alapuljanak.
 
• A biztoshelyettes gyümölcsöző szakmai kapcsolatokat ápol az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) is. A 32 európai országból származó mintegy 90 tagszervezetével a FUEN az őshonos nemzeti kisebbségek, illetve őshonos etnikai csoportok legnagyobb európai ernyőszervezete és így közel 60 millió kisebbségben élő európai polgár képviselője. A FUEN a nemzeti kisebbségek szószólója a nemzetközi szervezeteknél, kiemelten az Európai Unióban, az Európa Tanácsnál, valamint az ENSZ-nél és az EBESZ-nél. A szervezet résztvevői státusszal rendelkezik az Európa Tanácsban és a konzultatív státusszal az ENSZ-ben.
 
• Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala tagja az ombudsmanok nemzetközi szintű együttműködését előmozdítani hivatott több szervezetnek is, így az Ombudsmanok Európai Hálózatának (The European Network of Ombudsmen – ENO) és az Európai Ombudsman Intézetnek is (European Ombudsman Institute – EOI).
 

Kiemelt nemzetközi vonatkozású programok 2019-ben

Magyarországi programok

Január 12-én kitüntetések átadásával egybekötve rendezte meg szokásos éves gálaműsorát a Budapest Kongresszusi Központban a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (LdU/MNOÖ). Az országos német önkormányzat az idei gálát egykori elnöke, a 2018 augusztusában elhunyt Heinek Ottó emlékének szentelte. 

Február 24-én a nemzetiségi biztoshelyettes részt vett a Németajkú Református Egyházközség Hold utcai templomában tartott különleges eseményen, amelyen a ruandai Joseph Nyamutera lelkész, a Kiengesztelődés a népek között szolgálat vezetője előadást tartott és bizonyságot tett a ruandai tuszi és hutu közösségek megbékélését szolgáló munkáról.

A nemzetiségi biztoshelyettes munkatársai is részt vettek március 8-án az Alkotmánybíróság Constitutional EUdentity 2019 című nagyszabású nemzetközi konferenciáján. 

Szeptember 5-én a nemzetiségi biztoshelyettes részt vett a Szlovák Alkotmány Napja alkalmából szervezett nagykövetségi fogadáson, ahol személyesen is találkozott és egyeztetett Pavol Hamžíkkal, a Szlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetével.

A Szlovák Alkotmány Napja alkalmából szervezett nagykövetségi fogadás – Budapest
 

Hazai vonatkozású nemzetközi események

Szeptember 16. és 18. között került sor az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségének kihelyezett cikluszáró ülésére Horvátországban. A szervezet az Országos Horvát Önkormányzat elnökének meghívására az Önkormányzat a Pag-szigeti (Vlašići) Horvát Képzési és Oktatási Központban tartotta az elmúlt öt éves tevékenységét, illetve a nemzetiségi jogok érvényesülésének aktuális helyzetét értékelő ülését. A biztoshelyettes „A nemzetiségi biztoshelyettes együttműködési tapasztalatai az országos nemzetiségi önkormányzatokkal” című előadásában mutatta be az előző hat év során kifejtett hazai és nemzetközi komplex jogvédelmi tevékenységét. 

 

Európai szintű regionális együttműködés

Április 30-án Török Tamás, a nemzetiségi biztoshelyettes titkárságvezetője részt vett és a Hivatal nevében 10 perces expozé keretében felszólalt az Egyesült Nemzetek Szervezete Faji Diszkrimináció Felszámolásával Foglalkozó Bizottság (Committee on the Elimination of Racial Discrimination – CERD) genfi ülésén. A testület 2019. április 23. és május 10. között tartotta 98. ülésszakát, amelynek egyik kiemelt témája Magyarország időszaki jelentésének megtárgyalása volt. A titkárságvezető a biztos és a biztoshelyettes jelentései, illetve elvi megállapításai alapján felhívta a figyelmet több, a roma integrációs folyamatot érintő olyan kiemelt kérdésre is, amelyekben az elmúlt években előrelépések történtek, de a helyzet komplex rendezése érdekében további hosszabb távú intézkedések is szükségesek.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Faji Diszkrimináció Felszámolásával Foglalkozó Bizottság ülése – Genf
 
A nemzetiségi biztoshelyettes és titkárságának vezetője – Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (Federal Union of European Nationalities – FUEN) elnöke, egyben az Európai Parlament képviselője személyes meghívására – részt vettek a szervezet 70. Jubileumi Kongresszusán, amelynek helyszínei Pozsony és Dunaszerdahely voltak. A FUEN 70. kongresszusa kiváló lehetőséget biztosított arra is, hogy a biztoshelyettes szakmai egyeztetéseket folytasson nemzetközi és magyarországi partnereivel egyaránt. Ennek keretében külön is találkozott a szlovák és a német nemzetiségek vezetőivel.
 
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának70. jubileumi kongresszusa – Pozsony
 
Török Tamás, a biztoshelyettes titkárságvezetője és Szajbély Katalin, a Hivatal vezető munkatársa részt vettek egy Európában is egyedülálló projekt első szakmai találkozóján. Az Európai Unió legnagyobb kutatási és innovációs programja, a HORIZON 2020 keretében megvalósuló Támogatás és tanácsadás a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak az egészségügyi rendszeren keresztül elnevezésű komplex projekt fókuszában a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai helyzetének bemutatása szerepel, különös tekintettel az egészségügyi rendszerre (orvostanhallgatók, betegápolók, nővérek, orvosok) és a rendőrség munkájára. 
 
November 29-én az Egyesült Nemzetek Szervezete 12. alkalommal rendezte meg Kisebbségügyi Fórumát, amelyre a világ országaiból 600 nemzeti és nemzetközi kisebbségvédelmi szakértő érkezett, akik a háromnapos eseményen a kisebbségi nevelés-oktatás és a kisebbségi nyelvi jogok helyzetét tekintették át. A Hivatal delegáltja Török Tamás titkárságvezető volt. A résztvevők szűk körű, regionális szakmai tárgyalásokat folytattak az inkluzív oktatás szerepéről, a társadalmi részvétel erősítéséről, a média és kommunikáció szerepéről, valamint a gyermekek béke és biztonság megteremtésében játszott szerepéről, feladatairól. A szakértők emellett megismerhették, hogyan lehet munkájukat az ENSZ rendszerébe és eljárásrendjeibe becsatornázni, valamint megoszthatták hazai jó gyakorlataikat, amelyeket az államok szabadon átvehetnek és alkalmazhatnak.
 
 
Együttműködés a szomszédos országokkal a nemzetiségek jogainak védelme terén
 
Március 20-án a biztoshelyettes Kolozsváron Mile Lajossal, Magyarország kolozsvári főkonzuljával folytatott átfogó szakmai megbeszélést, amelyen az európai kisebbségvédelem aktuális kérdéseiről, a külhoni magyarság helyzetéről és az erdélyi magyar felsőoktatásról egyeztettek.
 
Április 6-án Herczegh Géza emlékkonferenciát tartottak a Magyar Közösségi Házban a szlovákiai Nagykaposon. A város díszpolgári címét is viselő jogtudós személyét és munkásságát bemutató rendezvény a születésének 90. évfordulójára meghirdetett emlékév keretében zajlott, kiemelt vendége a biztoshelyettes volt.
 
A biztoshelyettes beszédével nyílt meg április 14-én Resicabányán (Reşiţa/Reschitz) a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége (Verband Ungarndeutscher Autoren und Künstler – VUdAK) Gestern Heute Morgen/Tegnap ma holnap című tematikus kiállítás, amely a VUdAK képzőművészeti szekciójának munkájába engedett bepillantást. A kiállítást a Bánáti Német Irodalmi Napok keretében rendezte meg a Das Demokratische Forum der Banater Berglanddeutschen és a VUdAK, a kezdeményező és szervező Johann Schuth, a szervezet elnöke volt.

 

A Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége által rendezett tematikus kiállítás megnyitóján – Resicabánya

 
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézete és az Erdélyi Magyar Jogászok Társasága meghívására május 18-án a nemzetiségi biztoshelyettes részt vett és Az ombudsman-típusú jogvédelem helye és szerepe Európában címmel előadást tartott az V. Erdélyi Jogászgyűlésen, amelyet idén a Madarasi Hargitán rendeztek meg. A jogászgyűlés évről évre lehetőséget biztosít az Erdélyben élő magyar jogászok számára, hogy szakértők – elsősorban egyetemi oktatók és a különböző szakmacsoportok gyakorló képviselői – bevonásával áttekintsék a romániai, illetve magyarországi jogalkotás és jogalkalmazás aktuális kérdéseit, valamint strukturáltan konzultáljanak a jogászképzés jövőjéről.
 
V. Erdélyi Jogászgyűlés – Madarasi Hargita
 
A biztoshelyettes előadást tartott a Deutsche Minderheit und Europa című nemzetközi konferencián, amelyet a Konrad-Adenauer-Stiftung szerbiai és magyar irodája közösen szervezett a vajdasági Zombor (Sombor) városában május 23–24-én. A Kárpát-medencében élő német közösségek képviselői és az egyes országok szakértői immár közel tíz éve rendszeresen találkoznak, hogy megosszák egymással tapasztalataikat a német nemzetiség aktuális helyzetével, a szabályozási környezet alakulásával és a jogalkalmazással kapcsolatban. A résztvevők a rendezvényen tematikus munkacsoportokban dolgozták fel az országgyűlési és önkormányzati szintű nemzetiségi képviselet aktuális kihívásait, az érintett országok – különösen Magyarország, Szerbia és Ukrajna – nemzetiségi jogi környezetének változásait, a nemzetiségi médiatartalmak előállításának lehetőségeit, problémáit.
 
A Deutsche Minderheit und Europa nemzetközi konferencia – Zombor
 

 

Az emberi és nemzetiségi jogokkal kapcsolatos tudatosság növelése

A biztoshelyettes még a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánjaként, 2004-ben épített ki széles körű szakmai együttműködést a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Karával. Azóta megszakítás nélkül tanítja az Európajog és Az egyén jogi helyzete az Európai Unióban című tantárgyakat alap- illetve mesterképzésben, magyar nyelven. Tevékenysége elismeréseként 2015-ben az egyetem Professor Honoris Causa címmel tüntette ki. Ugyanettől az évtől kezdve részt vesz a Temesvári Nyugati Tudományegyetem (Universitatea de Vest din Timişoara) által indított, Kisebbségvédelem az Európai Unióban című, mesterszakos hallgatóknak tartott tantárgy román és angol nyelven történő oktatásában. 

A nemzetiségi biztoshelyettes 2019. február 4–9. között az afrikai kontinens egyik legnagyobb egyeteme, a Kenyatta University meghívására Nairobiban, a Kenyai Köztársaság fővárosában tartózkodott. A Kenyatta University School of Law a biztoshelyettest és a PTE Állam- és Jogtudományi Kar oktatóit egy előadássorozat megtartására kérte fel, ennek keretében elsősorban az európai demokratikus rendszerekről, választási szabályozásról, kisebbségvédelemről és kisebbségi képviseleti rendszerekről adtak át ismereteket a hallgatóknak. A program a Nemzetközi Hallgatói Szeminárium (International Students’ Seminar - ISS) keretében, a Konrad-Adenauer-Stiftung támogatásával jött létre.

Előadások a Kenyatta University School of Law tudományos programja keretében – Nairobi
 
A biztoshelyettes április 4-én jó hangulatú szakmai és tudományos ismeretterjesztő beszélgetést folytatott a kolozsvári Mikó Imre Szakkollégium tagjaival, illetve érdeklődő fiatalokkal a magyarországi és az európai ombudsmani intézményekről, valamint az alapjogvédelem történetéről és 21. századi tendenciáiról.
 
Találkozás a Mikó Imre Szakkollégium tagjaival – Kolozsvár
 
 

A V4-es országok ombudsmanjainak együttműködése

A négy visegrádi ország – Cseh Köztársaság, Lengyel Köztársaság, Magyarország, Szlovák Köztársaság – ombudsmanjai, illetve munkatársai 2004 óta találkoznak rendszeresen, hogy megvitassák az alapvető jogok védelemének aktuális helyzetét és kihívásait. 2019-ben Mária Patakyová szlovák ombudsman meghívására május 29–31. között került sor a V4-es országok ombudsmanjainak találkozójára Pozsonyban. Az eseményen a vendéglátó mellett részt vett Anna Šabatová cseh ombudsman, Stanisław Trociuk lengyel ombudsmanhelyettes, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala  képviseletében pedig a nemzetiségi biztoshelyettes és a jövő nemzedékek szószólója, valamint közvetlen kollégáik. Az idei év kiemelt témái az oktatási szegregációs tendenciák és a deszegregáció lehetőségei, a gyermekvédelmi és nevelőszülői rendszerek, a hajléktalanság és a lakhatáshoz való jog, valamint a közigazgatási jogkörben elkövetett károkozás voltak. A háromnapos intenzív szakmai megbeszélést követően a részt vevő cseh, lengyel, magyar és szlovák ombudsmanok, illetve ombudsmanhelyettesek zárónyilatkozatot tettek közzé a megbeszélés egyik kiemelt átfogó témája, a gyermeki jogok érvényesülése kapcsán.

Sajtótájékoztató a V4-es ombudsmanok éves szakmai találkozója után – Pozsony
 
 

Speciális nemzetközi megbízatás

Magyarország jelölése alapján az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2016. május 25-i ülésén Szalayné Sándor Erzsébetet, a magyarországi nemzetiségek jogainak védelméért felelős biztoshelyettest, egyetemi tanárt a kisebbségvédelem terén elért tudományos és nemzetközi jogi szakértői tevékenységére tekintettel a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának állandó tagjává választotta. Mandátuma 2016. június 1-jétől négy évre szól. Ezen időszak alatt a Tanácsadó Bizottság független és pártatlan állandó tagjaként lehetősége nyílik arra, hogy számos európai államban a nemzeti kisebbségek jogainak tényleges érvényesülését és különféle kisebbségvédelmi modellek eredményeit felmérhesse, egyúttal aktív résztvevője lehessen az európai szintű kisebbségvédelmi sztenderdek alakításának.

***
 
Az ombudsmanhelyettes nemzetközi tevékenysége 2018-ban
 
• Február 13-án az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába látogatott az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának delegációja. Az európai parlamenti képviselőkkel folytatott párbeszéden a biztos, a biztoshelyettesek és munkatársai mellett részt vettek az Egyenlő Bánásmód Hatóság vezetői. A rendezvényen többek között szóba került a közérdekű adatok egyedi igénylésének hazai szabályozása, a civil szervezetek működésének magyarországi körülményei, az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának folyamata és az otthonszüléssel összefüggő korábbi ombudsmani ajánlások. 
 
• Szeptember 11-én „Társadalmi érték és felelősség a közszférában” címmel brit-magyar tapsztalatcserére és műhelykonferenciára került sor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rangos eseményt a “PSR” (public social responsibility – társadalmi közfelelősségvállalás) egyetemi kutatói, magyar önkormányzati és államigazgatási szakemberek valamint a téma brit szakértői mellett megtisztelte jelenlétével a brit királyi család tagja, a hazánkban tartózkodó András yorki herceg. A műhelyvitán a nemzetiségi biztoshelyettes titkárságának munkatársa számolt be az ombudsmanhelyettes társadalmi tudatformáló és felvilágosító tevékenységéről.
 
• Október 3-án, a Német Egység Napja alkalmából a német nagykövetség fogadást rendezett a Vigadóban. Az eseményen az ombudsmanhelyettes Volkmar Wenzel nagykövettel áttekintette a magyarországi német közösséget érintő aktuális kérdéseket. Szalayné Sándor Erzsébet az ünnep alkalmából kiadott közleményében külön megemlékezett a hajdan elűzött németek létszámának egynegyedét kitevő azon kitelepítettekről, akik Németország szovjet megszállási zónájába kerültek és a létrejövő NDK polgáraivá váltak. Őket a történelem nem csak választott magyar hazájuktól fosztotta meg, hanem egy diktatórikus ország polgáraivá tette, ahol – származásuk miatt – másodrendű állampolgárként kezelték őket. A német egység számukra egy régen várt álom megvalósulását jelentette, hiszen a jogfosztott menekült-lét és sok évtizednyi elnyomás után egy demokratikus és az emberi jogok valamint az európai értékek mellett rendíthetetlenül elkötelezett szabad Németország polgáraivá váltak.
 
 
Volkmar Wenzel nagykövettel a Német Egység Napján
 
 
• Az Európai Tükör Szerkesztősége és a FIDE Magyar Tagozata közös konferenciát rendezett október 17-én a FIDE Magyar Tagozat megalakulásának 15. évfordulója alkalmából. A FIDE (Fédération Internationale pour le Droit Européen – Európai Jog Nemzetközi Szövetsége) olyan független nemzetközi egyesület, melyet 1964-ben Brüsszelben alapítottak annak érdekében, hogy tagállamok feletti szinten összekapcsolja az Európai Közösségek (ma EU) tagállamaiban létrehozott nemzeti egyesületeket. A Szövetség tevékenységének legfőbb céljaként az Európai Közösségek jogának és intézményeinek tanulmányozását és kutatását jelölte meg a több mint 50 évvel ezelőtti alapításakor. A konferencián az ombudsmanhelyettes „Az uniós egyenlő bánásmód irányelvek 15 éve” című előadásában átfogó képet adott az uniós antidiszkriminációs jogalkotás történetéről és struktúrájáról, a korai irányelvektől kezdve a horizontális esélyegyenlőségi irányelv megalkotása irányában tett lépésekig.
 
• Az alapvető jogok biztosa 2018. november 20-án jubileumi ünnepséget rendezett és kiállítást szervezett az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 70. évfordulója alkalmából. A rendezvényen a nemzetiségi ombudsmanhelyettes a Nyilatkozat jelentőségét méltató előadást tartott. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló, Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke, Szuperák Brigitta ukrán nemzetiségi szószóló és Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló.
 
 
Nemzetközi konferencia az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 70. évfordulója alkalmából - Budapest
 
C) Európai szintű regionális együttműködés
 
• Az Ombudsmanok Európai Hálózata regionális tapasztalatcserét szervezett a Szlovák Ombudsman Hivatalában 2018. február 22-én Pozsonyban. A szlovák, cseh és horvát ombudsman munkatársai mellett a munkamegbeszélésen részt vett az Európai Ombudsman képviseletében Dr. Marta Hirsch-Ziembinska és a nemzetiségi ombudsmanhelyettes több munkatársa is. Az egyeztetések kiemelt témái az uniós alapok felhasználása ellenőrzésének emberi jogi szempontjai, a határon átnyúló szociális juttatásokkal összefüggő kérdések és a migrációval kapcsolatos emberi jogi vonatkozások voltak.
 
• A nemzetiségi biztoshelyettes 2018. április 19-én Bécsben részt vett a „15 Years of Equality Bodies – 27 Years Austrian Ombud for Equal Treatment” című nemzetközi konferencián, amelyet a nyugdíjba vonuló Ingrid Nikolay-Leitner osztrák ombudsman tiszteletére rendeztek. Az esemény résztvevői az osztrák ombudsman munkatapasztalatainak összegzése mellett az uniós egyenlő bánásmód joganyag implementációjának tapasztalatairól és az ombudsmani hivatalok kelet-közép-európai fejlődéséről is  átfogó képet kaphattak.
 
• Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának Európai Regionális Irodája és az Equinet közös szervezésében került sor június 1-én Brüsszelben a „Befektetés az Esélyegyenlőségbe” című konferenciára, amely rendezvény célja az egyenlőség kihívásainak kezelésével kapcsolatos európai szintű megoldások megvitatása és értékelése volt. Emellett folytatódtak az európai diszkriminációellenes és esélyegyenlőségi „horizontális irányelv” tervezetével kapcsolatos szakértői megbeszélések is, amelynek során javaslatok hangzottak el a tíz éve felfüggesztett javaslat szakmai revitalizációja érdekében. A rendezvényen a nemzetiségi biztoshelyettes titkárságvezetője vett részt.
 
• Az Európa Tanács „Kisebbségek és kisebbségi nyelvek egy változó Európában” címmel június 18-19-én konferenciát szervezett Strasbourgban, megemlékezve a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája elfogadásának 20. évfordulójáról, amelyen az ombudsmanhelyettes megbeszéléseket folytatott.
 
• Az ENNHRI 2018. október 23-26. között Athénban tartotta meg éves közgyűlését, amely köré két napos tematikus konferenciát szervezett. A két rendezvényen 39 állam nemzeti jogvédő intézményeinek vezetői és az érintett nemzetközi szervezetek (ENSZ, ET, EBESZ, ET) legmagasabb szintű képviselői vettek részt, összesen közel százan, köztük a nemzetiségi biztoshelyettes is.  A közgyűlés központi eseménye az ENNHRI titkársága 2017-es tartalmi és pénzügyi beszámolójának megtárgyalása és elfogadása, az akkreditációs folyamatokról szóló beszámoló ismertetése és a tisztújító választások lebonyolítása volt. 
 
• A nemzetiségi biztoshelyettes titkárságának vezetője 2018. november 7-9. között részt vett az Equinet „Equality bodies countering ethnic profiling” című szemináriumán, amely az etnikai profilalkotás európai helyzetével, az egyenlő bánásmód szervek ezzel kapcsolatos kihívásaival és feladataival foglalkozott. Az etnikai profilalkotás elleni küzdelemben egész Európában egyre fontosabb szerepet töltenek be az egyenlő bánásmód szervek.
 
• A hivatal munkatársa 2018. november 19-21. között vett részt az Equinet „Not on our watch, Equality bodies fighting hate speech” című római szemináriumán, amely az egyenlő bánásmód szervezeteknek a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben betöltött szerepével foglalkozott. A rendezvény jó alkalmat kínált a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem komplexitásának realizálására, az esélyegyenlőségi és a nemzeti emberi jogi intézmények e téren fennálló lehetőségeinek áttekintésére. Számos előadó kiemelte a gyűlöletbeszéd szankcionálása és a szólásszabadság mint alapvető emberi jog garantálása közötti egyensúly megtalálásának nehézségét. Jelezték továbbá azt is, hogy a gyűlöletbeszédnek több definíciója is létezik, meghatározható szűkebb (jogi) és tágabb (szociológiai) értelemben is. Tena Simonovic Einwalter az Equinet vezetőségének elnöke, horvát helyettes ombudsman és az ECRI képviselője bemutatta az ECRI 15. sz., a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemről szóló ajánlását. 
 
D) Roma tematikájú nemzetközi együttműködési programok
 
• Az Európa Tanács a Dosta! kampány gyermekváltozatához kapcsolódó gyermekkonzultációban való szakmai részvételre tekintettel meghívás érkezett az AJBH részére a „6th COE dialogue meeting with Roma and Traveller civil society to assess the implementation of the Council of Europe Action Plan on the Inclusion of Roma and Travellers (2016-2019)” című szakmai találkozóra. Az Európa Tanács romákkal kapcsolatos, elmúlt 3 évben kifejtett tevékenysége, valamint a 2019-tól aktuális Tematikus Akció Terv elfogadása kapcsán fontos információkat osztottak meg a résztvevőkkel. Az ombudsmanhelyettes munkatársai megismerték az Inschool Projektet, amely hazánkban is elindult több intézményben. Az első rendezvény során a munkacsoportokban a gyakorlati ismeretek megosztásán túl, javaslatokkal élhettek a résztvevők az akciótervvel kapcsolatban. 
 
• A nemzetközi légijáratok utasainak a beszállást megelőző előzetes repülőtéri ellenőrzéséről szóló 1/2016. állásfoglalás nemzetközi disszeminációjában fontos szerepet játszott, hogy a CAHROM napirendjébe felvette az ügyet, és kapcsolatba lépett az Európa Tanács mellett működő Kanadai Állandó Képviselettel. Ennek eredményeképpen két éves hallgatás után érdemben reagált az állásfoglalásra a Kanadai Állandó Képviselet és a budapesti Kanadai Nagykövetség is, ugyanakkor érdemben továbbra sem jött válasz az ET mellett kanadai képviselettől. A CAHROM utolsó próbálkozásként a hatodik napirendi pontban foglalkozott a kérdéssel.  Emellett a roma holokauszt oktatásának módszertani áttekintésére alakult egy szakmai munkacsoport a CAHROM keretein belül, amelynek kapcsán lehetőség nyílt arra, hogy a nemzetiségi ombudsmanhelyettes 2017 októberében kiadott „A roma holokauszt oktatásának társadalmi szemléletformáló szerepéről és hazai helyzetéről” szóló elvi állásfoglalását ismertessük.
 
• A nemzetiségi biztoshelyettes titkárságának munkatársa az ENNHRI-től és az Equinettől felkérést kapott, hogy a CAHROM  tizenötödik ülésén képviselje az emberi jogi intézmények hálózatát az OPRE-n elhangzott vélemények és problémák felvetése céljából. Az ülés megtartására 2018. május 22-25 között került sor Athénban.
 
• A nemzetiségi biztoshelyettes titkárságának munkatársa 2018. november 14-én részt vett az ERIO 7. workshopján, amely az egyenlő bánásmód szervezeteknek a romákat érintő lakhatási és egészségügyi diszkrimináció elleni küzdelemben betöltött szerepével foglalkozott. Az Erio és Equinet közös szakmai rendezvényen a romák lakhatási és egészségügyi helyzete kapcsán két műhelybeszélgetést szervezett. A műhelybeszélgetésben a különböző európai egyenlő bánásmód szervek és az ombudsmani hivatalok romákkal foglalkozó szakemberei vettek részt, emellett több nagyobb civilszervezet is képviseltette magát. 
 
 
2. Együttműködés a szomszédos országokkal a nemzetiségek jogainak védelme terén
 
A) Románia – Erdély
 
Szalayné Sándor Erzsébet még a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánjaként, 2004-ben épített ki széles körű szakmai együttműködést a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Karával. Azóta megszakítás nélkül tanítja az Európajog és Az egyén jogi helyzete az Európai Unióban című tantárgyakat alap- illetve mesterképzésben, magyar nyelven. Tevékenysége elismeréseként 2015-ben az egyetem „Professor Honoris Causa” címmel tüntette ki.
 
Ugyanettől az évtől, vagyis 2015 óta részt vesz a Temesvári Nyugati Tudományegyetem (Universitatea de Vest din Timişoara) által indított, „Kisebbségvédelem az Európai Unióban” című, mesterszakos hallgatóknak tartott tantárgy román és angol nyelven történő oktatásában és e tevékenységét mandátumának további évei alatt, így 2018-ban is folytatta. 
A biztoshelyettes az előadások és szemináriumok rendszeres megtartása mellett a határon túli magyar egyetemi szakkollégiumok munkájában is közreműködik, valamint rendszeresen találkozik a nemzetiségi jog és az emberi jogok iránt érdeklődő egyetemistákkal és PhD hallgatókkal.
 
A nemzetiségi ombudsmanhelyettes és titkárságának vezetője március 18-án „Kisebbségi közösségek és társadalmi együttélésük a 21. századi Európában” címmel előadást tartottak a Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium által szervezett XI. Kolozsvári Szakmai Napok – Business & Law Talks elnevezésű rendezvényen. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem auditoriumában, kiemelt érdeklődés mellett lezajlott előadás biztonságpolitikai, szociálpszichológiai, valamint jogi szempontból is elemezte a kisebbségek helyzetét, valamint külön is kitért az Európa Tanács szerepére és feladataira.
 
 
A XI. Kolozsvári Szakmai Napok – Business & Law Talks szervezőivel - Kolozsvár
 
Az Erdélyi Magyar Jogászok Társasága és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem meghívására a nemzetiségi biztoshelyettes a IV. Erdélyi Jogászgyűlésen bemutatta a Veress Emőd professzor által szerkesztett Erdély Jogtörténete című egyedülálló kötetet, Török Tamás titkárságvezető pedig A pártatlanság vélelme címmel tartott előadást a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos jogalkalmazás aktuális kérdéseiről. A 2018-as találkozóra Kisdisznód (Cisnădioara, Michelsberg) településen került sor.
 
 
B) Szlovákia – Felvidék
 
Az ombudsmanhelyettes 2018 áprilisában a Felvidékre látogatott. Három napos munkalátogatásának célja a szlovákiai kisebbségi jog és végrehajtásának tanulmányozása volt, különös tekintettel a magyar és roma nemzetiségek helyzetére. A hat állomásból álló körút részeként megbeszéléseket folytatott Tornalja város polgármesterével, a helyi művelődési központ igazgatójával, valamint Szlovákia kiemelkedő kulturális antropológusával, Puskó Gáborral a helyi magyar közösség kisebbségi jogérvényesítésének lehetőségeiről és kihívásairól. Ezt követően meglátogatta a Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát, ahol az iskola vezetőivel és munkatársaival a roma integrációs stratégiákról és a Kedves Ház Projektről egyeztetett. A munkaút második napján a biztoshelyettes találkozott és megbeszéléseket folytatott a felvidéki magyar felsőoktatás kiemelt intézményének számító Selye János Egyetem vezetőivel, majd a diákok számára előadást tartott és kerekasztal-beszélgetésen vett részt a pedagógusképzés, valamint az integráció és asszimiláció témájában. A harmadik napon látogatást tett a Karvai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvodában és a Kertészeti és Mezőgazdasági Szakközépiskolában, ahol a helyi szakértőkkel a kisebbségi nevelés-oktatás kérdéseiről és kihívásairól egyeztetett.
 
A szlovák ombudsmani hivatal az AJBH kiemelt partnere, a nemzetiségi jogok területén pedig szoros együttműködés alakult ki a területen dolgozó kollégák között. Ennek keretében június 26-án Mária Patakyová szlovák ombudsman asszony pozsonyi hivatalában látta vendégül a nemzetiségi ombudsmanhelyettest. A baráti hangulatú szakmai megbeszélésen a felek áttekintették a nemzetiségi közösségeket érintő közös kihívásokat és eredményeket, nagy hangsúlyt fektetve a magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar nemzetiségi nevelés-oktatás helyzetére, illetve a nyelvi-kulturális asszimiláció elleni küzdelem eszközeire. Külön is egyeztettek a két országban élő roma közösségek előtt álló kihívásokról, elsősorban a deszegregációs folyamatokról.
 
 
Találkozó Mária Patakyová szlovák ombudsmannal - Pozsony
 
Az ombudsmanhelyettes október 13-án részt vett Herczegh Géza nemzetközi jogtudós szobrának avatásán, amelyet születésének 90. évfordulója alkalmából szülőhelyén, a szlovákiai Nagykaposon helyeztek el. Az ünnepségen a családtagok körében megjelent a lánya, Herczegh Anita és férje, Áder János köztársasági elnök.
 
Az élénkülő felvidéki kapcsolatok részeként a nemzetiségi ombudsmanhelyettes titkárságának munkatársai 2018. október 26-án részt vettek a Bukovszky László, a Szlovák Köztársaság kormányának kisebbségi kormánybiztosa által Pozsonyban szervezett, a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak védelme terén fennálló új kihívásokkal foglalkozó nemzetközi workshopon. A workshop előadói többféle szempontból illetve helyzetből közelítették meg a kisebbségi nyelvhasználat illetve a nyelvi jogok biztosításának-érvényesülésének kérdéskörét. A rendezvényen Paulik Antal a magyar Országgyűlés szlovák nemzetiségi szószólója is felszólalt.
 
 
C) Szerbia – Vajdaság és Szlovénia
 
Az ombudsmanhelyettes 2018 októberében hivatalos látogatás keretében fogadta a Szerb Köztársaság ombudsmanját és munkatársait. A szakmai megbeszélés során Zoran Pašalić többek között a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos tapasztalatcserék fontosságát hangsúlyozta.
 
A biztoshelyettes szeptember 5-én fogadta dr. Boris Jesihet, a Szlovén Köztársaság szentgotthárdi főkonzulját. A megbeszélés során elsősorban a hazai szlovén közösséget érintő átfogó kérdések, így a nemzetiségi nevelés-oktatás, a nemzetiségi kétnyelvűség (közintézmények névhasználata, helységnévtáblák), a szlovén közösséget is erősen érintő elvándorlás kihívásai, valamint az arra adott helyi szintű válaszok, a határon átnyúló együttműködés lehetőségei, továbbá a nemzetiségi nyelvű hitélet kerültek napirendre. A főkonzul emellett több konkrét ügyben is kérte az ombudsmanhelyettes segítségét.
 
 
3. A V4-es országok ombudsmanjainak együttműködése
 
A négy visegrádi ország – Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyel Köztársaság, Szlovák Köztársaság – ombudsmanjai, illetve munkatársai találkozóit 2004 óta évente, rotációs elven rendezik meg a részes államok. 
 
2018-ban a találkozót Lengyelországban, Gdansk városában rendezték meg szeptember 16-18. között. A várost történelmi múltja miatt a „Szabadság városának” is nevezik, így a helyszínválasztásnak szimbolikus szerepe is volt: a hivatalos programra az Európai Szolidaritás Központjában kerül sor, ahol szeptember 17-én a résztvevőknek lehetőségük nyílt találkozni Lech Wałęsa Nobel-békedíjas lengyel politikussal, a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom egyik alapítójával, volt lengyel államfővel is. A rendezvényen az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala képviseletében a nemzetiségi ombudsmanhelyettes és a jövő nemzedékek ombudsmanhelyettese vettek részt.
 
 
A V4-es ombudsmanok éves szakmai találkozójának résztvevői - Gdansk
 
 
A szakmai találkozón három kiemelt téma, a 70 éves Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának mai jogalkalmazási szerepe, a véleménynyilvánítás szabadságának helyzete és az emberi jogi nevelés-oktatás került a fókuszba. Az ombudsmanok, illetve kísérő munkatársaik részletesen ismertették az egyes országok vonatkozó jogszabályi környezetét és annak gyakorlati megvalósulását, majd értékelték az ezekre reflektáló alapjogvédelmi tevékenységet. A részletes egyeztetések során nyilvánvalóvá vált, hogy a közép-kelet-európai térségben hasonló jogi és társadalmi kihívásokkal kell szembenéznie a független ombudsmani intézményeknek, amelyekben egyre inkább központi szerepet kapnak a nevelési-oktatási, valamint kommunikációs feladatok és a társadalom ismereteinek, attitűdjeinek hosszú távú pozitív formálása. 
 
                
4. Minority SafePack Initiative
 
A Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe (Mentőcsomag a kisebbségek számára – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért, röviden: MSPI) európai polgári kezdeményezést az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) indította útjára. Az indítvány előkészítésén 2011 óta a szervezettel együtt dolgozott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Kisebbségek Ifjúsági szervezetének tagjaiból álló munkacsoport. 
 
A polgári kezdeményezés intézményét az Európai Unió reformszerződése, a Lisszaboni Szerződés vezette be 2009-ben, és az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete szabályozza. A kezdeményezés az uniós polgárok számára a közvetlen demokrácia kiemelt eszköze: amennyiben hét uniós tagállamból legalább egymillió polgár támogatja az állampolgárok egy csoportja által benyújtott jogalkotási kezdeményezést, az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia az uniós jogi aktusra irányuló jogszabálytervezet beterjesztésének lehetőségét. Segítségével jogalkotási javaslat előterjesztése indítványozható olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az Unió hatáskörébe tartozik a jogszabályok alkotása. 
 
Az MSPI célja, hogy arra ösztönözze az EU-t, javítsa a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét és erősítse az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségét. Ennek érdekében az aláírók arra kérik az Európai Bizottságot, hogy fogadjon el jogi aktusokat a regionális és kisebbségi nyelvekkel, az oktatással és a kultúrával, a regionális politikával, a részvétellel, az egyenlőséggel, az audiovizuális és egyéb médiatartalommal, illetve a regionális (állami) támogatással kapcsolatos kötelezettségekről.
 
Közel hat éves előkészítés, szervezés és számos jogi vita után az aláírásgyűjtést szimbolikusan a megújuló bonchidai Bánffy-kastélyban 2017. május 20-án indították, és 2018. április 3-ig tartott, majd további három hónapot vett igénybe a hitelesítési folyamat. A FUEN elnöke, Vincze Lóránt 2018. július 31-én jelentette be, hogy az MSPI sikeres lett: a benyújtott 1.320.246 aláírás közül az Európai Unió 28 tagállamának nemzeti hatóságai 1.128.385-öt hitelesítettek. Azt is igazolták, hogy összesen 11 tagállamban (Bulgária, Dánia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) sikerült elérni a szükséges minimális támogatói küszöböt. Bár a kérdéssel érdemben már csak a 2019-es európai parlamenti választások után felálló Európai Bizottság tud foglalkozni, addig is fontos a téma napirenden tartása, a tagállami és az uniós döntéshozók pontos tájékoztatása a kezdeményezés céljairól.
 
Az ombudsmanhelyettes 2018. augusztus 1-jén kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a kezdeményezést támogató európai polgárok – köztük kiemelkedően nagy számban külhoni és hazai honfitársaink – tevékenyen hozzájárultak egy összeurópai szinten értékteremtő állampolgári kezdeményezés sikeréhez, hiszen az Európai Unió minden tagállamában élnek olyan nemzeti kisebbségi közösségek, amelyek számára kiemelten fontos, hogy anyanyelvüket szabadon használhassák, egyedi kultúrájukat és hagyományaikat ápolhassák, megőrizhessék és fejleszthessék. A kezdeményezés segíthet ezt a szemléletet széles körben is megismertetni az európai államok polgárai körében, és ösztönözhet az értékek átvételére is. Az Európai Unió jelenleg már elismert alapértékei mellett a nemzeti kisebbségek jogainak a jelenleginél szélesebb körű biztosítása és uniós szintű védelme is szükséges ahhoz, hogy az európai béke és egység fennmaradjon és fejlődjön, és élő valósággá váljon az európai integráció jelmondata: „Egyesülve a sokféleségben”.
 
 
5. Speciális nemzetközi megbízatás
 
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1994. november 10-én fogadta el a „Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről” címet viselő dokumentum szövegét. A nemzetközi szerződés 1998. február 1-jén lépett hatályba. Az azóta eltelt húsz év alatt az Európa Tanács jelenlegi 47 tagállama közül 43 állam aláírta, 39 állam ratifikálta is, ezzel a Keretegyezmény az Európa Tanács égisze alatt kidolgozott és aláírásra megnyitott több mint kétszáz szerződés sorrendjében az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény mögött a második helyen áll a ratifikációk számát tekintve. A nemzeti kisebbségek védelme számára Európában rendelkezésre álló, változó hatékonyságú nemzetközi mechanizmusok között – a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája mellett – a Keretegyezmény központi szerepet játszik. 
 
A fentiek végrehajtásának ellenőrzése érdekében létrehozott Tanácsadó Bizottság feladata, hogy a nemzetiségek jogainak érvényesüléséről szóló egyes országjelentéseket megvizsgálja, és ezek alapján, illetve a szerződésben részes államokban tett helyszíni látogatások tapasztalatai alapján véleményezze az államok által a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény végrehajtása érdekében tett intézkedéseket és ajánlásokat tegyen. A Tanácsadó Bizottság független szakértőkből álló testület, állandó tagjainak száma 18 fő. A tagokat a Miniszteri Bizottság választja ki a Keretegyezményt ratifikáló államok által javasolt jelöltek közül. 
 
Magyarország jelölése alapján az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2016. május 25-i ülésén Szalayné Sándor Erzsébetet, a magyarországi nemzetiségek jogainak védelméért felelős ombudsmanhelyettest, egyetemi tanárt a kisebbségvédelem terén elért tudományos és nemzetközi jogi szakértői tevékenységére tekintettel a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának állandó tagjává választotta. Mandátuma 2016. június 1-jétől négy évre szól, mely időszak alatt a Tanácsadó Bizottság független és pártatlan állandó tagjaként lehetősége nyílik arra, hogy számos európai államban a nemzeti kisebbségek jogainak tényleges érvényesülését és különféle kisebbségvédelmi modellek eredményeit felmérhesse, egyúttal aktív résztvevője lehessen az európai szintű kisebbségvédelmi sztenderdek kialakításának.
 
 
 
A Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának tagjai 2018-ban - Strasbourg