null Határ menti látogatás (Nábrád – Záhony – Berkesz)

A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes, Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár és Sztojka Attila kormánybiztos helyszíni látogatás keretében három Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településre látogattak el, ahol az Ukrajnából menekülő roma személyek helyzetét, az őket segítő ellátásokat és kihívásokat ismerhették meg.

A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes, Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár és Sztojka Attila kormánybiztos egész napos látogatásukat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nábrád községben kezdték, ahol egy az ukrajnai háború elől közösen menekülő roma csoport befogadásának példáján keresztül az önkormányzatokra háruló feladatokba, kihívásokba és megoldási lehetőségekbe, valamint a helyi lakosok segítő hozzáállásába is bepillantást nyerhettek.

A látogatókat Soltész Ferenc Dávid polgármester és Koncz-Badacsonyi Éva jegyző fogadták, akik részletesen beszámoltak az elmúlt másfél hónap tapasztalatairól. Az iskolához tartozó tornatermet februárban a Katasztrófavédelem jelölte ki befogadóhelynek, ennek keretében Beregszászról közel 50 fő, köztük 33 kiskorú roma menekülő érkezett a községbe. Komplex ellátásukról – így a szállásról, az étkeztetésről, a tisztálkodásról, az egészségügyi ellátásról és a kapcsolódó adminisztrációs feladatokról – az önkormányzat gondoskodik intézményei és munkatársai bevonásával, a helyi lakosság támogatásával. A járási hivatal egy szociális segítővel, a helyi ÉFOÉSZ szaktudással, a tanoda nevelési környezettel és játékkal, a jó szándékú állampolgárok szerte Magyarországról pedig adományokkal segítik a menekülők mindennapjait. A befogadó légkör és a cselekvő jelenlét mellett azonban kihívást jelent a családok hivatalos státuszának rendezése, annak folyamatos kezelése, az állami támogatások igénylésének előkészítése, addig a szükséges források megelőlegezése, a munkavállalással és egészségügyi ellátással kapcsolatos adminisztráció, valamint az infrastruktúra biztosításának hosszú távú nehézsége.

A beszélgetést követően a Bornemisza Géza Általános Iskola igazgatója, Szarkáné Orosz Marianna mutatta be az intézményt és a szálláshelyként szolgáló tornatermet. Itt a látogatók személyesen is megtekinthették a menekültek elhelyezési körülményeit, majd a roma közösség vezetőjével és tagjaival hosszan beszélgettek a menekülésük történetéről, jelenlegi helyzetükről, az előttük álló kihívásokról és rövid- illetve hosszú távú terveikről.

Az ombudsmanhelyettes, a helyettes államtitkár és a kormánybiztos kiemelten fontosnak tartották, hogy az önkormányzatok ukrajnai menekülteket befogadó helyi tevékenységének megismerése mellett tapasztalatot szerezzenek közvetlenül a határról érkező menekültek első adminisztratív és humanitárius ellátásával kapcsolatban. Erre a sok szempontból speciális helyzetben lévő Záhony kiváló lehetőséget adott.

A helyszíni tapasztalatokról Helmeczi László polgármester, Halászné Laskai Szilvia Záhonyi Járási Hivatal vezetője és Czifra Gyula rendőr főhadnagy, a Rendőrség Záhonyi Határrendészeti Kirendeltség Hatósági Osztályának vezetője számoltak be.

A közel 4.200 fős település a magyar-ukrán-szlovák hármashatárnál található, a háború kitörése óta a menekülők számára ez az első számú határátkelő pont közúton és kiemelten vasúti közlekedéssel is. Korábban jellemzően naponta 2.000 fő, mára azonban a hadszíntér átrendeződése miatt jellemzően kevesebben, 300-500 fő menekült érkezik Záhonyba. A vonaton érkezőket a hét minden napján, éjjel és nappal a Rendőrség, a Katasztrófavédelem és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság munkatársai fogadják, majd a személyazonosságuk igazolása, a határátlépési folyamat és regisztrálásuk után dokumentumokkal látják el őket és szükség szerint gondoskodnak megfelelő szállás kijelöléséről. Továbbutazásukig a szociális ellátásukról az önkormányzat gondoskodik a helyi vasútállomáson és átmeneti szállásokon, a Nemzetközi Vöröskereszt, a Magyarországi Református Szeretetszolgálat és mintegy 80–100 hazai és nemzetközi önkéntes folyamatos közreműködésével.

 


 

Záhonyba az ország minden pontjáról folyamatosan érkeznek az önkéntes felajánlásból származó adományok, így elsősorban élelmiszer, ruházat, gyógyszer, higiéniai felszerelések, babaápolási termékek. Emellett Záhonyból 11 teherautónyi adományt vittek Ukrajnába is, több mint 240 tonna rakománnyal.

Az ombudsmanhelyettes részletesen tájékozódott az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás (ITI) kiállításának és a menedékes státusz igénylésének folyamatáról, az ezzel kapcsolatos tájékoztatásról, a kísérő nélküli kiskorúak helyzetéről, a gyűjtőpontokról, a helyszíni humanitárius segítségnyújtásról és az egyes kritikus terheléses helyzetek tapasztalatairól, kiemelten a nagyobb számú roma nemzetiségű menekültek fogadásáról is.

 


 

A látogatás harmadik állomása a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) Berkeszi Fejlesztési Központja volt. Itt egy speciális ellátási formával, a covid fertőzött ukrajnai menekültek gyógykezelésével és gondozásával ismerkedhettek meg a résztvevők, akiket Gerő Ildikó igazgató, az Észak-Alföldi Társadalmi Esélyteremtési Igazgatóság vezetője, Szidor Attila, Berkesz polgármester és Molnárné Ferkó Rita, a Kemecsei Járási Hivatal vezetője fogadták.

A 2015-ben teljes körűen felújított helyszínt a Katasztrófavédelem jelölte ki a határátkelés során covid fertőzöttként azonosított menekülők komplex ellátására. Az intézmény befogadóképessége a szükséges járványvédelmi átalakításokat követően maximum 40 fő lett, amelyet a kormányhivatal határozatban rögzített. A határról érkezők vizsgálatát és egészségügyi felügyeletét szolgáltatási szerződés alapján rezidens orvosok és szakápolók látják el, akik gyakran önkéntes munkát is vállalnak az ellátás folyamatos biztosítása érdekében. A szükséges egészségügyi eszközök és gyógyszerek adományként érkeznek, a rosszabb állapotú betegek számára háttérintézményként a demecseri háziorvosi központ és a nyíregyházi kórház szolgál. A napi 24 órás szakszolgálatot, valamint az étkeztetést és az alapszükségletek kielégítését pedig a TEF biztosítja.

A szolgáltatást ezen a helyszínen a látogatás napjáig 56 fő vette igénybe, főleg nők és gyerekek. Az átmeneti karanténban az ellátás 5 nap, ha ezt követően sem negatív az ellátott, akkor az 7 napra módosítható. A munkatársak elsősorban az ellátás szakmai specialitását és emberi kihívásait emelték ki: az ide érkezők többsége súlyos háborús traumákat élt át és általános egészségi állapotuk is gyenge. A nyelvi akadályok és a kulturális különbségek miatt az empátiának és az emberségnek sokkal mélyebb formáit kell gyakorolniuk az itt dolgozóknak, miközben figyelemmel kell lenniük a járványvédelmi intézkedések teljes körű betartására is. A település polgármestere is fontosnak tartja a menekülteket segítő speciális programot, azt a rendelkezésére álló eszközökkel folyamatosan támogatja.