Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes Titkársága

A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes elvi állásfoglalásában arra tett kísérletet, hogy összegezze és bemutassa, mi történt a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában a kisebbségi ombudsman 2011-es átfogó vizsgálata óta eltelt tíz év alatt, kitérve arra is, hogy az elmúlt évtizedben zajlott jogi eljárások, valamint a fokozott társadalmi érdeklődés milyen módon érintette a településen élő roma és nem roma lakosság kapcsolatát, együttélését. 
Sajnálatos módon Gyöngyöspata 2011-ben és a közelmúltban is olyan kívülről jövő kommunikációs csatározás színterévé vált, amely alapjaiban ásta alá a békés társadalmi együttélés kereteit és lehetőségeit a településen, és amelynek negatív hatásai még hosszú időn keresztül meghatározzák az ott élők mindennapjait. 
A nemzetiségi biztoshelyettes állásfoglalásában leszögezte, hogy vizsgálata során kizárólag hatáskörének keretein belül maradva, a településen élő roma nemzetiségi közösség tagjainak, kiemelten a gyerekeknek a nevelés-oktatás terén elvárható egyenlő bánásmódhoz fűződő alapvető jogainak érvényesülésével kapcsolatos kérdésekre kívánt fókuszálni, kizárólag szakmai szempontok és érvek mentén. 
A biztoshelyettes rendhagyó utóvizsgálatában többek között arra kereste a választ, hogy a 2011. évi kisebbségi ombudsmani jelentés óta a településen élő roma gyermekek nevelése-oktatása terén mikor és milyen változások történtek. Az utóvizsgálat keretében az általános iskolán kívül a helyi óvoda és bölcsőde tevékenységét és működését is megvizsgálta a szegregáció és integráció témaköréhez kapcsolódva. 
Komplex eljárása során a széles körű informálódás érdekében írásbeli tájékoztatást kért a Gyöngyöspatai Bokréta Óvoda és Bölcsőde, valamint a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola intézményvezetőitől, a Hatvani Tankerületi Központ igazgatójától, Gyöngyöspata város polgármesterétől és Gyöngyöspata Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökétől.
Az utóvizsgálat lebonyolítását jelentősen akadályozta a 2020. évben kezdődött világjárvány, illetve az annak következtében bevezetett korlátozó intézkedések. A szegregáció/integráció kérdéskörének hiteles vizsgálatához ugyanis elengedhetetlenül szükséges a helyszíni ellenőrzés olyan formában, amely személyes találkozásra is lehetőséget nyújt a köznevelési intézményekben nevelt gyermekekkel, tanulókkal, szülőkkel, illetve az érintett pedagógusokkal. Ezeknek a kiemelten fontos személyes találkozásoknak a megszervezésére biztonságosan csak 2021 májusában kerülhetett sor, a nemzetiségi biztoshelyettesnek és munkatársainak csak ekkor nyílt lehetősége két napos helyszíni ellenőrzésen részt venni a településen. 
A jelenlegi körülmények konkrét vizsgálata mellett a biztoshelyettes állásfoglalásban ismertette a kapcsolódó hazai és nemzetközi jogszabályokat, áttekintette és bemutatta a 2011. évi kisebbségi biztosi jelentést, az üggyel összefüggésben született bírósági ítéleteket, valamint a szegregáció és az integráció témaköréhez kapcsolódva néhány fontos, általánosabb jellegű megállapítást, kutatási eredményt. 
A nemzetiségi biztoshelyettes állásfoglalásának kiindulópontja a kisebbségi ombudsman 2011. évi jelentése volt, amelyben a kisebbségi biztos megállapította, hogy a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában a gyermekek osztályba sorolásakor, valamint fizikailag, a tantermek épületen belüli, szintenkénti elhelyezéskor is elkülönítették a cigány nemzetiségű tanulókat. A kisebbségi ombudsman komplex jelentése, majd későbbiekben az arra is alapozott bírósági ítéletek egyértelműen azt rögzítették, hogy Gyöngyöspatán a roma gyermekeket több mint egy évtizeden keresztül szegregált körülmények között nevelték-oktatták. 
A biztoshelyettes állásfoglalásában igyekezett feltárni azokat az általános és konkrét társadalmi-, valamint oktatáspolitikai körülményeket, amelyek nyomán az intézmény – a külső nyomásra elindított integrációs intézkedések ellenére – mára gyakorlatilag kizárólag cigány nemzetiségű gyermekeket oktató, szegregált iskolává vált: az általános iskolában a tudatos elkülönítés gyakorlatát ugyanis fokozatosan felváltotta a spontán szegregáció jelensége. 
Az általános iskolában a 2021/2022-es tanévtől a tanulók száma már csak 69 fő, és kizárólag roma nemzetiségű gyermekek tanulnak az intézményben. A helyi nem roma származású lakosok Gyöngyöspatához közeli településekre vitték és viszik el a gyermekeiket, olyan általános iskolákba, ahol nem tanulnak cigány származású tanulók. 
A biztoshelyettes állásfoglalásában részleteiben is feltárta azokat a konkrét körülményeket, hiányosságokat és mulasztásokat, amelyek felerősítették a spontán szegregációs folyamatokat a gyöngyöspatai általános iskolában. Megállapította, hogy az iskolában jelenleg fennálló nevelési-oktatási szegregáció nem csupán a spontán társadalmi folyamatok, illetve a 2011-es események nyomán jelentősen felerősödő előítéletek következménye, hanem annak kialakulásában felelősség terhelte az általános iskola korábbi vezetőit, továbbá az akkori fenntartókat is. Álláspontja szerint a legnagyobb problémát azoknak a szakmai intézkedéseknek az elmaradása jelentette a 2011. évet követően, amelyek az integrációt minden érintett érdekeire figyelemmel fokozatosan elősegíthették volna.
Megállapította, hogy a nevelés-oktatás jelenlegi formában történő megszervezése, fenntartása – a spontán szegregáció következtében – a csupán roma nemzetiségű gyermekeket nevelő-oktató gyöngyöspatai Általános Iskolában a nemzetiséghez való tartozás alapján történő jogellenes elkülönítés visszásságát eredményezi.
A nemzetiségi biztoshelyettes szakmai álláspontja a szegregáció és az integráció kérdéskörében megegyezik a több évtizedes ombudsmani gyakorlat tapasztalataival: a különböző származású és társadalmi helyzetű gyerekek integrált nevelése-oktatása mind egyéni, mind társadalmi tekintetben az egyetlen valódi és tartós eredményre vezető nevelési-oktatási módszer.
Inkluzív szemlélettel, kimagasló szakmai minőséggel működő köznevelési intézmény egyébként létezik Gyöngyöspatán, a helyi óvoda és bölcsődében a roma és nem roma gyermekek ilyen nevelésben részesülnek. 
A biztoshelyettes az óvoda és bölcsőde mellett a gyöngyöspatai általános iskola esetében is vizsgálta, hogy az intézmény mennyiben rendelkezik az inkluzív nevelés-oktatás megvalósításához szükséges feltételekkel, illetve, hogy ezt a nevelési-oktatási modellt a spontán szegregáció felszámolására hogyan lehetne hatékonyabban felhasználni. 
Megállapította, hogy az iskola infrastrukturális körülményei sokat javultak, a régóta meglévő tornacsarnok és tanuszoda mellett jelenleg egy megújult, a korábbinál korszerűbb iskolai környezet fogadja az idejáró gyerekeket. 
Fontos és jelentős eredmény, hogy 2019 szeptemberétől új intézményvezető kezdte meg a tevékenységét az általános iskolában, aki hozzáállásának, pedagógiai szemléletének és módszereinek köszönhetően meghatározó változást hozott az iskola életébe. A helyszíni látogatás során kapott információk szerint az iskola új vezetői elkötelezett hívei az integrált, inkluzív nevelésnek-oktatásnak. Ebben a folyamatban segítséget jelent a jelenlegi fenntartó Hatvani Tankerületi Központ támogató és szakszerű hozzáállása is.
A spontán szegregációt, illetve annak hatásait az inkluzív nevelési-oktatási módszerekkel, eszközökkel lehet hatékonyan megváltoztatni, esetleg felszámolni. A jogellenes elkülönítés felszámolása jelen esetben azonban csak szakmai összefogással, együttműködéssel valósítható meg, a tanulói összetétel megváltoztatását, a jobb minőségű oktatás megszervezését az általános iskola Gyöngyöspatán nem tudja egyedül elérni. 
A nemzetiségi biztoshelyettes állásfoglalásában kitért arra is, hogy az intézmény sorsának alakulása milyen általános tapasztalatokkal szolgál a szegregáció, illetve integráció kérdésköréhez kapcsolódóan. Az általánosabb jellegű problémákat áttekintve megállapította, hogy a településen kialakult szegregációs folyamatok hátterében olyan társadalom- és oktatáspolitikai körülmények is állnak, amelyek fenntartják és erősítik a szegregált oktatás gyakorlatát. A feltárt hiányosságokat jól ismerik települési szinten is, a helyszíni ellenőrzés során a vizsgált intézmények több általánosabb jellegű nehézségre, tendenciára is felhívták a figyelmet, kiemelt problémaként jelezték a pedagógushiányt, illetve az anyagi és szakmai többlettámogatás hiányát, fontosságát. 
A nemzetiségi biztoshelyettes álláspontja szerint miközben a szegregált oktatási intézmények száma hazánkban az utóbbi években növekedett, továbbra is hiányoznak a rendszerszintű változások generálására alkalmas oktatáspolitikai intézkedések és ösztönzők. A biztoshelyettes ezért a szakmai javaslatai közt olyan felkéréseket fogalmazott meg, amelyek a helyi szinten, Gyöngyöspatán tapasztalható szegregációs folyamat felszámolása mellett az állami beavatkozás általános szükségességére is felhívják a figyelmet.
A biztoshelyettes javasolta a Belügyminisztérium felzárkózásért felelős helyettes államtitkárának, hogy helyi és állami szervekkel együttműködve, megfelelő anyagi források, támogató és ösztönző rendszerek egyidejű biztosításával alakítsanak ki olyan inkluzív, integratív szemléletű nevelési-oktatási pilot modell-programot, amely megteremtheti a roma és nem roma gyermekek ismételt együttoktatását a gyöngyöspatai általános iskolában. Ehhez kapcsolódva javasolta a Nekcsei Demeter Általános Iskola intézményvezetőjének az iskola Pedagógiai Programjának a módosítását.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkárának célzott pénzügyi és módszertani támogatási rendszer kidolgozásának a lehetőségét javasolta megfontolásra, amelyet – az oktatási szakemberek (többek között pedagógusok, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, pedagógiai asszisztensek) létszámának, motivációjának és anyagi elismerésének növelése érdekében – azok a köznevelési intézmények vehetnek igénybe, ahol a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, köztük roma gyermekek aránya 15 % feletti. A biztoshelyettes álláspontja szerint az integrált oktatás sikeres megvalósításához elengedhetetlenül szükséges több pedagógus és oktatásban tevékenykedő más szakember egyidejű jelenléte és összehangolt munkája, amely a pedagógushiány miatt súlyos nehézségekbe ütközik. Ezért kell megtenni mindent annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő-oktató pedagógusok munkája kiemelt értéknek, anyagilag és szakmailag is nagyra becsült tevékenységnek számítson az oktatási rendszeren belül.

Az elvi állásfoglalás teljes szövege itt olvasható.