EGYENLŐ BÁNÁSMÓDÉRT FELELŐS FŐIGAZGATÓSÁG

Hogyan zajlik az eljárás?

Az alapvető jogok biztosa ún. jogvitás közigazgatási hatósági eljárást folytat le, melynek szabályait az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényen (a továbbiakban: Ebktv.) kívül  az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) tartalmazza.

A hatósági eljárás lényegesen különbözik az alapvető jogok biztosának ombudsmani eljárásától, melynek eredményeként, ha az alapvető jogok biztosa visszásságot állapít meg, jelentésében ajánlást tesz, illetve más szervek (pl. Alkotmánybíróság, ügyészség, nyomozóhatóság, jogszabályt előkészítő szerv) eljárását kezdeményezheti, döntése azonban jogi úton nem kikényszeríthető, szankciót közvetlenül nem alkalmazhat, jelentésével szemben jogorvoslat nem vehető igénybe.

A hatósági eljárásban ügyfél mind a kérelmező, mind pedig a bepanaszolt (eljárás alá vont), őket az Ákr. szerinti ügyféli jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. A jogsértés megállapítása esetén az Ebktv.-ben meghatározott szankciók alkalmazhatók, az eljárásban meghozott döntéssel szemben az Ákr. szerinti jogorvoslat (közigazgatási per) áll rendelkezésre.

Lényeges különbség a két eljárás között az is, hogy a hatósági eljárás lefolytatásának határidejét jogszabály írja elő, ezzel szemben az Ajbt. szerinti ombudsmani eljárást az alapvető jogok biztosa a saját maga által megszabott ügyintézési határidőben folytatja le.

A hatósági eljárás akkor indítható meg, ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy év, és a jogsértés bekövetkezésétől számított három év még nem telt el.

A hatósági eljárás a kérelem megérkezésének időpontjában indul, az eljárási határidő 75 nap, kivételesen, kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetén legfeljebb 45 nap. Az eljárási határidőbe nem számít bele az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.

A kérelem hiányossága esetén az alapvető jogok biztosa hiánypótlást bocsát ki, illetve a kérelmezőt az eljárás során a későbbiekben is felhívhatja nyilatkozattételre. Az eljárás alá vontat értesíti az eljárás megindításáról és felhívja, hogy a kérelemre tegyen nyilatkozatot, terjessze elő bizonyítási indítványait.

Szükség szerint az alapvető jogok biztosa tárgyalást tart (ennek helyszíne főszabályként a kérelmező lakóhelye, székhelye szerinti polgármesteri hivatal), tanút, szakértőt hallgat meg, helyszíni szemlét tart, tesztelést alkalmaz. Az alapvető jogok biztosa az eljárásban megkísérli a felek közt egyezség létrehozását.

Az eljárásban az ún. osztott bizonyítás alkalmazandó. Ennek alapján a kérelmezőnek az eljárás megindításához csak valószínűsítenie kell, hogy hátrány érte, illetve hogy annak bekövetkeztekor rendelkezett az általa hivatkozott védett tulajdonsággal. A civil és érdekképviseleti szervezetnek azt kell valószínűsítenie, hogy a meghatározott védett tulajdonsággal rendelkező, jogsérelmet szenvedett csoportot hátrány érte, vagy a hátrány bekövetkeztének közvetlen veszélye fenyeget. Ha a kérelmező ezeket valószínűsítette, az eljárás alá vontnak kell bizonyítania, hogy a kérelmező által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.