Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Az alapvető jogok biztosa egy panaszbeadvány vizsgálata során több visszásságot tárt fel egy nyugat-magyarországi kistelepülésen működő szociális intézmény működésében és az ott élő fogyatékos emberek jogaival kapcsolatosan. Székely László ombudsman szerint a vizsgálat rámutat, hogy fel kell gyorsítani az intézményi férőhelyek kiváltását, és amíg ez nem történik meg, mindent meg kell tenni az emberhez méltó körülmények biztosítására, mert jelenleg az intézmények egy részében elkeserítő állapotok uralkodnak.

Az ombudsmani vizsgálat feltárta, hogy az intézményben nincsenek meg a szükséges tárgyi feltételek. Több ellátott számára nincs biztosítva a személyenkénti 6 négyzetméter terület, több szobában pedig a maximálisan megengedhető négy helyett hét, sőt volt, ahol nyolc ellátottat helyeztek el. Kiderült az is, hogy az akadálymentesség részben megoldott, emellett azonban balesetveszélyes építészeti megoldások is találhatók az épületben, amelynek adottságai nem teszik lehetővé a kisebb ágyszám kialakítását, valamint a funkciókhoz igazodó felújítást sem.

A biztos jelentésében megállapította, hogy a tárgyi feltételek hiányából eredő túlzsúfoltság miatt nagyobb a valószínűsége annak, hogy az ellátottak között konfliktusok alakulnak ki. Ez pedig az ápoló-gondozó személyzettől, a mentálhigiénés munkatársaktól még fokozottabb figyelmet követel meg, amikor kialakítják az ellátottak strukturált és személyre szabott napirendjét. Székely László ombudsman jelentése arra is emlékeztet, hogy több bentlakásos intézményben is jelezték az ott vizsgálatot folytató munkatársainak, hogy a személyi feltételekre meghatározott minimum létszámok nem elegendőek az ellátottak emberi méltóságát tiszteletben tartó és szakmailag is megfelelő ellátás működtetéséhez, és a jelenlegi munkaerő-piaci viszonyok között a fluktuáció is nagy gondokat okoz.

A nagy létszámú bentlakásos intézmények hiányos tárgyi és személyi feltételei súlyos következményeket hordoznak, ugyanis az ápoló, gondozó tevékenység során egyre több, korlátozó kényszermegoldás alkalmazására szorítják az intézmény munkatársait. (ilyen például a fürdetési rend, a fürdőszobák zárva tartása, kevesebb egyéni fejlesztés, közösségi programok hiánya). Továbbra is aggályos, hogy a személyi és tárgyi feltételek tartós hiánya miatt egyes bentlakásos intézmények többször meghosszabbított ideiglenes hatályú bejegyzés alapján működnek. Tavaly az év közepén 188 intézmény szerepelt a nyilvántartásban ideiglenes hatályú bejegyzéssel.

Székely László alapjogi biztos szerint a konkrét vizsgálat is arra figyelmeztet, hogy sérül az érintettek emberi méltósághoz való joga, az egyenlő bánásmód követelménye, a körülmények miatt nem teljesülnek a fogyatékossággal élők kiemelt védelmének állami feladatai, valamint a Fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezményben rögzített, Magyarországon is hatályos nemzetközi kötelezettségeik sem.

A biztos rámutatott, hogy az érintett emberek szempontjából még sürgetőbb lenne az intézményi férőhelyek kiváltása. Számtalan esetben a bentlakásos otthon hosszú évek, akár évtizedek óta az ellátottak létének egyetlen színtere, és az ilyen konfliktusos, frusztrációkkal teli, a hiányos személyi, tárgyi feltételek következtében kiüresedett légkörben napról napra halasztódik esélyük a méltó emberi létre. Ez pedig felveti a megalázó bánásmód tilalmának sérelmét. A szociális intézményekben élők alapjogainak sérelmét állandósítja az, hogy az ellátás érdekének folyamatosságára való hivatkozással meghosszabbítják az ideiglenes hatályú működési engedélyek hatályát – húzza alá az ombudsman jelentése.

Székely László szerint nem csupán a jogszerű működés adminisztratív garanciáiról kell gondoskodni, hanem az intézményi férőhelyek kiváltásáig az elhanyagolt tárgyi és személyi körülmények haladéktalan megszüntetéséről is. Az alapvető jogok biztosa részletes ajánlásaival az emberi erőforrásokért felelős miniszterhez, az intézményfenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatójához, valamint az intézmény vezetőjéhez fordult.