Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A jogállamisággal, a tisztességes hatósági eljáráshoz és az egészséges környezethez való joggal összefüggő visszásságot okoz az olyan eljárás, amikor a hatóság egy zajpanasszal kapcsolatban a rendelkezésére álló hatósági eszközök alkalmazása, bizonyítási eljárás, illetve a mulasztás szankcionálása nélkül jár el – állapította meg az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese. 

Egy gödi panaszos a szomszédjában működő vendéglátó egységből és annak szabadtéri teraszáról származó hangos zene, valamint a vendégek okozta más zajhatások miatt indított eljárások eredménytelenségét sérelmezve fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához. Beadványa szerint várandóssága alatt, majd miközben kisgyermekével volt otthon, folyamatosan szólt a zene, az önkormányzati szervek eljárása ellenére.

Dr. Kozma Ákos és dr. Bándi Gyula az AJB-1365/2020. számú ügyben készült közös jelentésében feltárta, hogy a jegyző több alkalommal szembesült a panaszokkal, vizsgálta a vendéglátóhely működését, egyeztetéseket tartott, megállapodástervezetet készített elő. Egyértelműen megfogalmazódott és tudomására jutott, hogy a zaj, a hangos zene jelentős problémát okoz a lakóknak, ugyanakkor nem észlelte, hogy a zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló kérelem benyújtása elmaradt, sőt az eljárás során fel sem merült ennek szükségessége. Testületi döntést kezdeményezett az éjszakai nyitvatartás szabályainak megvitatása érdekében. Idővel gyakoribbá váltak a rendőri intézkedések és a bejelentések is hetente történtek, több panaszostól, ugyanakkor a jogszabályok előírásait nem kérte számon, mivel nem tisztázta kellően a tényállást, így szankciót sem alkalmazott. A Pest Megyei Kormányhivatal a jegyző nyitvatartás tárgyában hozott határozatát jogszabálysértésre hivatkozva megsemmisítette.

Maradéktalanul egyetértve a Pest Megyei Kormányhivatal jegyzői határozatot megsemmisítő határozatával az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója megállapította, hogy az olyan eljárás, amikor a hatóság egy zajpanasszal kapcsolatban a rendelkezésére álló hatósági eszközök alkalmazása, bizonyítási eljárás, illetve a mulasztás szankcionálása nélkül jár el, a jogállamisággal, a tisztességes hatósági eljáráshoz és az egészséges környezethez való joggal összefüggő visszásságot okoz.

A panaszosok a zavarás miatt szomszédjogi vagy birtokvédelmi szabályokra alapított eljárást is indíthatnak. Az ombudsman és a biztoshelyettes megállapította, hogy a jegyző a birtokvédelmi eljárás elmaradásában nem mulasztott, mert az eljárás kérelemre indul, hiánypótlási felhívás kibocsátására nincs lehetőség ezen eljárási szabályok szerint, tehát a panaszos döntésén múlt, hogy az eljárás nem indult meg. Fontosnak tartották ugyanakkor – általánosságban – megemlíteni, az állampolgárok jogai érvényesülésének teljesebbé tétele érdekében elengedhetetlen, hogy a birtokvédelmi eljárásról érdemben (megindításának határidejéről, jogi hátteréről, a zavarás jogi értékelésének lehetőségeiről, a jegyzői és bírósági eljárásokról) a jegyzői hatóság tájékoztassa a hozzá fordulókat, döntéshozatalkor pedig a környezetvédelem szempontjait is érvényesítse.

Dr. Kozma Ákos és dr. Bándi Gyula a vizsgálat során feltárt alapvető jogokkal összefüggő visszásság orvoslása, jövőbeni elkerülése érdekében az Ajbt. 32. § (1) bekezdése alapján felkérték Göd Város Jegyzőjét, hogy fordítson kiemelt figyelmet a hasonló lakossági panaszok kezelésére, és indokolt esetben haladéktalanul alkalmazza a jogszabályok által biztosított, leghatékonyabb intézkedési lehetőségeit. Ennek keretében birtokvédelmi eljárás megindításának lehetőségéről nyújtson megfelelő tájékoztatást a hozzá fordulóknak, továbbá a zajkibocsátás megszüntetése érdekében a megfelelő eljárásokat – a Kormányhivatal határozatában foglaltaknak megfelelően – folytassa le, illetve szükség esetén szankció kiszabásával mozdítsa elő a jogkövető magatartást.

A következő linkre kattintva elérhető a vonatkozó jelentés: AJB-1365/2020.