Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Nem kaptak valós segítséget a veszélyeztetettségük megszüntetéséhez, a szakemberek nem ismerték fel időben, hogy ki kell emelni a családból a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazás áldozatait. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai között a jelzéseken kívül nem volt érdemi együttműködés. Az alapvető jogok biztosa vizsgálati jelentésében a sajtó felelősségére is figyelmeztet.

Az ombudsman a hírekből értesült arról, hogy a szigetszentmiklósi családban a gyermekeket a szüleik hosszú éveken át bántalmazták. A szülők ellen büntetőeljárás indult, a gyermekek 2012 januárjától nevelőszülőknél élnek. Az alapvető jogok biztosa hivatalból vizsgálta az illetékes hatóságok és szervek tevékenységét. Székely László jelentésében megállapítja, hogy a gyermekkel kapcsolatban álló, védelmükre hivatott és köteles szervek és hatóságok (az egészségügyi szolgáltatók, a pedagógusok, a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság) ugyan már 2005 májusában elrendelték a gyermekek védelembe vételét, ám a szülői elhanyagolásukból fakadó veszélyeztetettségüket szociális munkával nem tudták megszüntetni.

A biztos rendelkezésére bocsátott iratokból az is kiderül, hogy a gyermekek szexuális bántalmazására utaló jeleket a velük naponta találkozó pedagógusok, az orvos a védőnő és a gyermekjóléti szolgálat munkatársai soha nem észleltek, arra utaló jelzést nem kaptak. Az ilyen jellegű bántalmazás 70-90 százaléka egyébként más esetekben is rejtve marad.

A szakemberek ettől függetlenül sem ismerték fel időben, hogy ki kell emelni a családból a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazás áldozatait. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai között a jelzéseken kívül nem volt érdemi együttműködés, a kiemelés eljárása pedig elhúzódott, amiben közrejátszhattak a gyermekvédelmi szakszolgálat anyagi nehézségei is. Mindez sértette a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogát, a mindenek felett álló érdeküket szolgáló eljárás elvét, a jogbiztonságot és a tisztességes eljárás követelményét.

Székely László jelentése emlékeztet arra, hogy egy korábbi ombudsmani ajánlásnak eleget téve a gyermekvédelmi törvény rendelkezik a jelzőrendszer tagjainak mulasztásával járó következményekről. A szociális és gyámhivatal vizsgálata a jogszabálysértéseket feltárta, azok kiküszöbölése érdekében a hivatalvezető intézkedett. A személyi felelősségre vonásra azonban már nem volt lehetőség, mert az ügyben érintett családgondozók és a gyámügyi ügyintéző már nem dolgozott a vizsgált intézményben.

Az eset rávilágít arra is, hogy a gyermekjóléti alapellátás, valamint gyermekvédelmi szakellátórendszer – feltehetőleg a tárgyi és személyi feltételek, valamint a képzések, továbbképzések hiányosságaira is visszavezethető – működési zavarai miatt nem érvényesülhet maradéktalanul a gyermeket az állam és a társadalom részéről megillető védelemhez való jog, és sérülhet a gyermek legjobb érdekeit szolgáló eljárás elve is. Mindez pedig alkalmas az állam alapjogvédelmi kötelezettsége sérelmének megállapítására – írja jelentésében az ombudsman, aki megoldásért az emberi erőforrások miniszteréhez fordult.

A szigetszentmiklósi gyermekbántalmazás ügyében az is kiderült, hogy 2013 februárjában a gyermekeket zárt ülésen, a kijelölt eseti gondnok jelenlétében hallgatta meg a bíró. A gyermekeket képviselő gondnok az eljárásról később semmiféle értesítést sem kapott, a vádirat benyújtásáról is csak a sajtóból szerzett tudomást. Minthogy a sajtóhírek rendőrségi forrásra utaltak a szociális és gyámhivatal tájékoztatást kért arról, hogy indult-e vizsgálat a zárt ülésen elhangzottak kiszivárogtatása ügyében, illetve miért értesült a sajtó az eseti gondnoknál előbb a vádemelésről. A rendőrség válasza, a sajtó hivatkozása és az eseti gondnok beszámolója közötti ellentmondásokat az ombudsman a hatáskörét megszabó törvényi rendelkezések miatt nem vizsgálhatja, a jelentését tájékoztatásul megküldte a legfőbb ügyésznek és az országos rendőr főkapitánynak.

A gyermeki jogok érvényesüléséért is kiemelten felelős biztosként Székely László felhívja a figyelmet a sajtó felelősségére is. A történtekről beszámoló egyes tudósításokban ugyanis megjelent a gyermekek vezetéknevének első betűje, a keresztnevük, a születési évük, képeken látható volt a házuk, az iskolájuk. Ezek a híradások így alkalmasak voltak az azonosításukra, és a biztos osztotta a gyámhivatal vezetőjének azt a véleményét, hogy mindez nagymértékben nehezíti vagy lehetetlenné teszi a gyermeknek az őket ért trauma feldolgozását. Az alapjogi biztos felkérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét az érintett gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatos sajtótevékenység vizsgálatára.