Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Az ombudsman szerint alapjogi szempontból aggályos, hogy az óvodák elutasítják az olyan gyermekek felvételét, akik nem kapták meg a kötelező védőoltásokat. A védőoltások beadását az egészségügyi államigazgatási szerv elrendelheti ugyan, de jellemzően csupán pénzbírságot szab ki, ha a gyermek törvényes képviselője nem enged a hatósági felszólításnak. Székely László alapjogi biztos átfogó vizsgálatban elemezte a kötelező védőoltások megtagadásával kapcsolatos gyakorlatot, szabályokat, jelentésében pedig kezdeményezéseivel az érintett intézmények széles körét szólította meg.   

Az ombudsmannak egy panaszbeadványból jutott a tudomására, hogy az óvodák egy jogszabálynak nem minősülő módszertani levél alapján utasítják el a hároméves kort betöltött gyermekek felvételét a védőoltások hiánya miatt. Jelzések érkeztek arról is, hogy lényegében hatástalanok azok az intézkedések, amelyeket a hatóságok elrendelnek a kötelező védőoltást megtagadó szülőkkel szemben. Székely László ombudsman jelentésében hangsúlyozta, hogy az életkorhoz kötött védőoltások célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív vagy passzív védettség kialakítása, az oltások alkalmasak és szükségesek a gyermekek megfelelő fejlődéséhez, valamint az egész társadalom védelméhez a fertőző betegségekkel, járványokkal szemben, ahogyan ezt korábban az Alkotmánybíróság is megfogalmazta.

Az egészségügyi államigazgatási szerv elrendeli a védőoltást, ha azt a kiskorú törvényes képviselője nem adatja be és az írásbeli felszólításnak sem tesz eleget. Az ombudsmant a szaktárca és az egészségügyi államigazgatási szerv arról tájékoztatta, hogy ilyenkor pénzbírságot szabnak ki, de ez a gyakorlatban nem jelent kényszerítő erőt, a pénzbírság megfizetésével a szülők „ki tudják váltani" gyermekeiket a kötelező védőoltás rendjéből. Az alapjogi biztos szerint nem csupán anyagi jogi szankciók, hanem más intézkedések elrendelése is lehetséges. A jelentés ennek kapcsán kiemeli, hogy a hatósági eljárásban az arányosság elvének kell érvényesülnie. Minden egyes ügyben fel kell mérni, hogy a védőoltás beadásával járó előny a gyermek és az adott közösség védelme szempontjából arányban áll-e az alkalmazott kényszerítőeszközzel járó sérelemmel, traumával. Az ombudsman felhívta a figyelmet, hogy ma kizárt a kettős bírságolás, azaz a közigazgatási és a szabálysértési szankciók együttes alkalmazása.

A biztos nem lát problémát pusztán abban, hogy vita folyik a védőoltások hatékonyságáról. Azzal kapcsolatban már vannak kétségei, hogy adott-e az objektív tájékozódás lehetősége. A szülők ugyanis az internetes oldalakon, a közösségi médiában szkeptikus, kritikátlan, meg nem alapozott veszélyekre is figyelmeztető információk áradatával találkoznak. Kérdés azonban, hogy eljutnak-e hozzájuk a kötelező védőoltás hatásosságát, megalapozott kockázatait tudományos tényekkel, kutatási eredményekkel alátámasztó, logikusan felépített, érthető magyarázatok. Ezért a kötelező védőoltási rend fenntartásának mára az vált a legfontosabb kérdésévé, hogy az állam mennyire tudja a szülőket segíteni, hogy ne kényszerként, hanem tájékoztatáson alapuló, mindenki érdekét szolgáló együttműködésként éljék meg a kötelező védőoltások beadásában való részvételt. A biztos szerint ezért át kell gondolni a kötelező védőoltás rendszerét támogató állami eszközöket, azok hatékonyságát.

Az ombudsman megállapította, hogy a hatályos jogszabályok egyértelműen meghatározzák az óvodai beiratkozáshoz benyújtandó dokumentumok körét. Olyan rendelkezés nincs, amely a védőoltások beadásáról szóló – „a gyermek közösségbe felvehető" tartalmú – orvosi igazolások bemutatását követelné meg. Ilyen dokumentumot tehát a belső szabályzatukban az óvodák se igényelhetnek a szülőktől. Az ombudsmani vizsgálat feltárta, hogy az alapjogilag aggályos óvodai gyakorlat Országos Epidemiológiai Központ egy korábbi módszertani levelében foglaltak helytelen alkalmazásán alapult. Ez ugyanis „előírta", hogy gyermekközösségbe, alsó és középfokú oktatási intézménybe csak a megfelelő oltásokkal rendelkező gyermekek vehetők fel. A biztos leszögezte, hogy a módszertani levél nem jogszabály, így általánosan kötelező előírást sem határozhat meg. Az óvodavezető akkor jár el jogszerűen, ha gondoskodik az óvodákban is jelenlévő iskola-egészségügyi szolgálat működéséről, az orvos pedig köteles ellenőrizni, hogy az óvodába kerülő gyermekek megkapták-e az életkor szerint esedékessé vált oltásokat, és az esetleges hiányosságokról mielőbb értesítenie kell a járási hivatalt.

A biztos a jelentésében foglalt problémák orvoslása érdekében több ajánlást is megfogalmazott a szaktárcák, az országos tiszti főorvos és a panaszügyben érintett önkormányzat számára. Az ombudsman a többi között kezdeményezte, hogy az elmaradt védőoltások beadásának kikényszerítésekor legyenek tekintettel az arányosság követelményére, javasolta a fokozódó oltásellenesség hazai körülményeinek alapos feltárását, a módszertani levelek és a jogszabályban foglaltak összhangjának megteremtését, illetve az óvodai aggályos tartalmú belső szabályzatok módosítását.