Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Sajtóhíradások tudósítottak róla, és magánszemélyek Székely László alapjogi biztosnak küldött beadványai is kifogásolták Ásotthalom Nagyközség Önkormányzatának egy nemrégi rendeletét. A biztos áttekintette a helyi szabályozás kapcsán felmerülő alkotmányossági aggályokat, és az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte az érintett rendelkezések megsemmisítését.    

Az ásotthalmi önkormányzati rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes közterületi magatartásnak minősítette a müezzin tevékenységét, az egész testet és fejet, valamint részben vagy teljes egészében az arcot is elfedő ruhadarabok viselését, valamint bármilyen olyan „propaganda-tevékenységet", ami a házasságot nem férfi és nő kapcsolataként mutatja be, továbbá a családi kapcsolat alapjaként nem a házasságot, illetve a szülő-gyermek viszonyt ismeri el.

A tilalmak egyrészről kifejezetten a vallásszabadsághoz, másrészről a véleménynyilvánítás szabadságához kapcsolódnak, érintik emellett az egyenlő bánásmód követelményét is. A biztos az Alkotmánybíróságnak benyújtott indítványában rámutatott: alapvető jog korlátozására az Alaptörvény rendelkezése értelemben csak törvényi úton van lehetőség, és sérül az Alaptörvénynek ez a rendelkezése, ha alapvető jogot rendeleti jogalkotás korlátoz. Hangsúlyozta mindazonáltal, hogy a támadott szabályozás tartalmát tekintve akkor sem felelne meg az Alaptörvény követelményeinek, ha e korlátozásokat törvény rendelné el.

Az imára szólító müezzin az iszlám valláshoz elválaszthatatlanul kapcsolódó szakrális magatartást tanúsít. A biztos indítványában hangsúlyozta: a jogalkotó nem teheti meg alkotmányosan, hogy egy valláshoz, világnézeti meggyőződéshez köthető magatartást tilalmaz, míg más vallások külvilág számára hasonló megnyilvánulását támogatja vagy eltűri. Egy ilyen esetleges megoldás az egyenlő bánásmód követelményével sem lenne összeegyeztethető.  Az egyébiránt széleskörű szakmai és jogalkotói viták tárgyát képező, teljes arcot vagy testfelületet takaró öltözet viselésének az alapja is a lelkiismereti meggyőződés. Ezekben az esetekben a rendelet nemhogy jelentősen érinti, hanem ellehetetleníti a lelkiismereti- és vallásszabadság gyakorlását. A vallásszabadság lényegéből adódóan ugyanis az adott valláshoz nem tartozó közönségnek tolerálnia kell a vallási megnyilvánulásokat, akkor is, ha azok harmadik személyek számára is érzékelhetők. Ilyen esetekben a semleges állam csak egészen szélsőséges esetekben élhet az alapjog-korlátozás eszközével.

A rendelet további rendelkezései a véleménynyilvánítás szabadságát sértik, melynek  alapvető eleme, hogy bárki nyilvánosan kifejtse a véleményét bármilyen kérdésben, különösen ha az a kérdés a társadalom egésze vagy számottevő része szempontjából jelentős. A házasság intézményének tartalmára, a család jogi és szociológiai fogalmának alakulására fontos befolyást gyakorol a társadalmi vita és párbeszéd, amelyet minden demokráciának biztosítania kell. Ennek jogi tilalmára nincs alkotmányos lehetőség. A biztos rámutatott továbbá: a rendelet nem önmagában, általánosságban véve egy bizonyos témakörben történő véleménynyilvánítást tiltja, hanem értékalapon tiltja meg olyan tartalmú vélemények kinyilvánítását, amelyek szoros viszonyban állnak az emberi méltósághoz való joggal, az egyenlő bánásmód követelményével és a magán-és családi élethez való joggal. A vélemény szabad kinyilvánításának tilalma ezáltal további alapjogok érvényesülésére is hatással van.

A biztos mindezek okán kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az Ásotthalom Nagyközség Önkormányzatának rendeleti szabályozását.