Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Az alapvető jogok biztosa civil bejelentés nyomán folytatott helyszíni vizsgálata sem cáfolni, sem alátámasztani nem tudta, hogy történt-e súlyos bántalmazás a fogyatékossággal élő embereket ellátó mozsgói intézményben. Székely László ombudsman azonban problémákat tárt fel a nagy létszámú intézmény működése, tárgyi és személyi feltételei kapcsán, a további visszásságok veszélye miatt pedig ismét felhívta a figyelmet az intézményi férőhely-kiváltási folyamat felgyorsítására.

Egy jogvédő civil szervezet az alapvető jogok biztosát arról értesítette, hogy súlyos, megalázó bántalmazásról szerzett tudomást a Baranya megyei Mozsgó községben működő, fogyatékossággal élő embereket ellátó ápoló-gondozó intézményben. Ennek alátámasztására a beadványhoz több rövid filmanyagot csatolt. Az ombudsman vizsgálatot indított, munkatársai a mozsgói intézményben előre be nem jelentett helyszíni szemlét tartottak. A 133 főt gondozó intézményben rendezett körülményeket, tiszta szobákat, nyugodt légkört tapasztaltak. Az emberi méltóságot súlyosan sértő bánásmód alátámasztására csatolt rövid, feltételezhetően mobiltelefonos felvételek alapján a munkatársak felismerték azokat a helyiségeket, ahol a felvételek készülhettek, a bántalmazók személyét, a bántalmazott lakókat azonban nem tudták azonosítani.

A jelentés kiemelte, hogy az alapjogi biztos nem rendelkezik nyomozati jogkörrel, az ombudsmani vizsgálat sajátos eszközeivel kétséget kizáróan nem bizonyítható a bántalmazás ténye. A jelentés ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a nagy létszámú, a társadalomtól elzárt bentlakásos intézményekben bármikor fennállhat a fizikai visszaélések veszélye, ami általában rendszerszintű problémákra vezethető vissza. A kiszolgáltatott helyzetben lévő ellátott személyek számára ugyanis az intézményi élet olyan hierarchikus, vagyis alá-fölérendeltségre épülő viszonyrendszert hoz létre, ami eleve alkalmatlan az alapjogaik teljes körű védelmére.

A jelentés azt is rögzíti, hogy a mozsgói intézményben egyes lakószobákat – hely hiányában – fejlesztő, illetve közösségi foglalkozások helyszínéül is használnak Ez méltóságsértő módon korlátozza a lakók magánszféráját. A biztos rámutatott, hogy ha egy helyiség egyben háló- és lakószobaként, több szoba esetében étkezőül, valamint foglalkozások színteréül, közösségi térként is szolgál, akkor a fogyatékossággal élő ellátottnak nincs lehetősége a személyes, intim környezete kialakítására. Az intézményben a vizesblokkok, mosdók nem teljesen akadálymentesek, ezért nem valósul meg az egyenlő hozzáférés elve. Ez nem egyeztethető össze az egyenlő bánásmód követelményével, továbbá nem felel meg az ENSZ Fogyatékossággal élők jogairól szóló Egyezményben vállalt nemzetközi kötelezettségeknek sem.

A jelentésben a biztos kitért arra is, hogy a fogyatékossággal élők bentlakásos intézményeiben egyre nagyobb probléma az arra alkalmas, elhivatott és szakképzett gondozók hiánya. Az alacsony bérezés, a lelkileg-fizikailag egyaránt rendkívül megterhelő munka a motiváció hiányához, frusztráltsághoz, a szakmai színvonal csökkenéséhez vezethet, ami magában hordozza az abúzus veszélyét, sérülhetnek az ellátottak alapjogai. Az intézményi férőhely-kiváltással, vagyis a lakókörnyezetbe helyezett, kevesebb ápoltat gondozó lakásotthonok létrehozása révén viszont olyan folyamat kezdődött el, amely az önálló életvitel alapján garantálhatja a fogyatékossággal élő személyek emberi jogainak minél teljesebb gyakorlását.

A biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a hosszú távú férőhely-kiváltási stratégia tervezett intézkedései során a tárca fordítson kiemelt figyelmet a szociális intézmények személyi, tárgyi, működési, szakmai feltételei biztosítására, garanciáira, a bántalmazások megelőzésére pedig szervezzék meg az intézmények munkatársainak rendszeres szakmai személyiségfejlesztését, szupervízióját. A biztos felkérte a mozsgói intézményvezetőt, hogy vizsgálja ki, történt-e bántalmazás, és ha igen, gondoskodjon az elkövetők felelősségre vonásáról, a további esetek megelőzéséről. Agresszió- és konfliktuskezelő protokollok kidolgozásával, belső szakmai képzésekkel és továbbképzésekkel azt is elősegítheti, hogy a jövőben még a bántalmazás gyanúját is elkerülhessék.