Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából az élővilág, a természeti erőforrások megőrzése, fenntartható használata és a belőlük származó hasznok méltányos – a jövő nemzedékek érdekeire is ügyelő – megosztása fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az ENSZ közgyűlése húsz évvel ezelőtt a biológiai sokféleség nemzetközi napjává nyilvánította május 22-ét, megemlékezve arról, hogy 1992-ben ezen a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezményt, amely minden élőlény és élő rendszer fennmaradását, a földi élet valamennyi formájának egyetemes védelmét tűzi ki célul, egyensúlyra törekedve a megőrzés, a használat és a hasznok megosztása között.

Az élet egyedülálló sokszínűségének, minden formájának megóvása nem pusztán esztétikai kérdés, nem szűkíthető le egyes veszélyeztetett fajok megőrzésére, sokkal inkább az emberiség létalapját is jelentő természeti rendszerek stabilitásának, működőképességének elengedhetetlen feltétele. A természetben a mikrobáktól a nagyragadozókig mindennek megvan a maga szerepe, ezért kiemelkedő fontosságú a különféle fajok és a köztük kialakult egyensúly fennmaradása. Az ember egyre jobban felgyorsuló környezetalakító tevékenysége veszélybe sodorja a természeti rendszerek stabilitását, olyannyira, hogy az már az emberiség jövőjét is közvetlenül veszélyezteti.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója emlékeztetnek arra, hogy a biológiai sokféleség megőrzésétől függ a természet által nyújtott mindazon szolgáltatások fennmaradása, amelyek szerepét az emberiség többnyire csak akkor érzékeli, amikor azokat részben vagy egészben elveszítjük. Nincs olyan gazdasági ágazat, amelynek költségeire ne lenne valamilyen hatással a biológiai sokféleség csökkenése, amelytől függ a természeti rendszerek szennyezőanyag-befogadó, öntisztuló és megújuló képessége. A biodiverzitás védelme a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása miatt is elengedhetetlen, ezért is teszi azt az állam és mindenki kötelességévé Magyarország Alaptörvénye.

Számos példát lehet említeni a biodiverzitás és az emberi tevékenység kölcsönhatása kapcsán. Az ember növekvő területigényével párhuzamosan folyamatosan szorul vissza természetes élőhelyeink kiterjedése. Az erdők a legváltozatosabb szárazföldi élőhelyek, jó ökológiai állapotuk az állandó erdőborítottság fenntartásával járó erdőművelési módszerek elterjesztésével a biológiai sokféleség megőrzése, helyreállítása szempontjából is kulcsfontosságú. A vizes élőhelyek fajgazdagsága ugyancsak jelentős, ezért is elengedhetetlen a víz megtartásának előtérbe helyezése, ennek részeként a természetközeli vizes élőhelyek területének megőrzése, növelése, javítva ezzel a mezőgazdasági területek vízellátását is.

Alapvető élelmiszer-biztonsági kérdés a változó klimatikus viszonyok között a hazai növény- és állatvilág sokféleségének megóvása, amelyben fontos szerep jut a génbankoknak. Egészségünket veszélyeztetheti a tápanyagban és mikroelemekben szegény élelmiszer, az egészséges élelmiszer-termeléshez viszont a talaj élővilágának helyreállítása és védelme szükséges. A talajélet változatosságának megőrzését a mozaikos tájszerkezet kialakítása, a természetközeli művelési és növényvédelmi módszerek alkalmazása segítheti elő.

A Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Nemzeti Vidékstratégia és a Nemzeti Tájstratégia világos elvei és intézkedései alkalmasak az alkotmányos védelmi célok elérésére, a természeti értékek megóvására és a jövő nemzedékek számára való megőrzésére, kívánatos lenne ugyanakkor, hogy minden érintett ágazatban, különösképpen a mezőgazdaság és az erdőművelés mindennapjaiban még inkább figyelembe vegyék azokat.