Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A Politikatörténeti Intézet iratainak állami tulajdonba vételéről

AJB-5695/2012

Az alapvető jogok biztosa szerint a tulajdonhoz való jogot és a tudományos kutatás szabadságát sérti a levéltári törvény 2012. június 1-jei módosítása, amelynek nyomán válogatás nélkül állami tulajdonba kerültek a Politikatörténeti Intézet tulajdonában lévő pártiratok, valamint az általa letétként kezelt szakszervezeti iratok. Szabó Máté ombudsman az általános jellegű és a kompenzációt nélkülöző kisajátítást megteremtő, valamint az iratok további kutathatóságát is nehezítő rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatát és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

A panaszos – egy kiemelten közhasznú tevékenységet ellátó kutatóhely vezetője – beadványában azt sérelmezte, hogy a levéltári törvény módosítása során a törvény záró rendelkezései közé beillesztettek egy szakaszt. Annak alapján immár az állam tulajdonát képezik a Magyar Dolgozók Pártja és jogelődei, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt, illetve ezek társadalmi és ifjúsági szervezetei, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakszervezeti tanácsok, ágazati szakszervezetek iratai. Ezek az 1944 és 1989 közötti időszakban keletkeztek. A panaszos arra hivatkozott, hogy a törvénymódosítással indokolás nélkül állami tulajdonba vett iratok részben a Politikatörténeti Intézet levéltárának tulajdonában vannak, részben pedig szakszervezetekében, amelyeket a levéltár letétként kezel.

A hatályos levéltári törvény alapján a Politikatörténeti Intézet fenntartásában működő Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár nyilvános magánlevéltárnak minősül, vagyis gyűjteményét a közlevéltárak számára előírt jogi és szakmai szabályok szerint kezeli. A levéltári anyagából mindenki számára köteles tájékoztatást nyújtani, adatokat szolgáltatni, iratokat kölcsönözni és a kezelt iratanyagában a kutatást ingyenesen lehetővé tenni.

Szabó Máté ombudsman szerint ezekre az iratokra, mint speciális, vagyoni értékkel is rendelkező tulajdoni tárgyakra kiterjed a tulajdonvédelem. Bár nehéz meghatározni pénzben kifejezhető értéküket, de puszta adatnál bizonyosan többek. Maradandó értékű és eredeti iratok, melyek a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez és megértéséhez nélkülözhetetlenek, emellett olyan adatokat tartalmaznak, melyek más forrásból nem, vagy csak részlegesen ismerhetőek meg.

Az alapvető jogok biztosa indítványában rámutatott, hogy a tulajdon állami elvonásának alkotmányos módja a kisajátítás, amelyet azonban csak kivételesen és közérdekből, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett tehet meg. Az ombudsman szerint jelen esetben hiányoznak ezek a feltételek, így az egyedi szempontok mérlegelése nélküli, semmilyen kompenzációt nem tartalmazó teljes államosítás sérti a tulajdonhoz való jogot. Szabó Máté szerint emellett sérül a tudományos kutatás szabadsága is, mivel nem világos, hogy milyen kényszerítő okkal, legitim céllal indokolható a kutathatóságot biztosító nyilvános magánlevéltár tulajdonában, illetve kezelésében lévő iratanyag államosítása. A biztos az indítványában külön is kiemelte, hogy éppen a közérdeklődésre számot tartó iratok, dokumentumok valódi hozzáférhetősége, tényleges kutathatósága lenne a valódi közérdek.

Az indítvány szövege a /documents/10180/143994/201205695Ai.rtf/80a8eacf-587d-4427-9fde-307fc8a669d4 oldalon olvasható.