Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A parkolási társaságokról

AJB-5282 /2010.

Nincs olyan szervezet, amely kivizsgálná a parkolási társaságok fizetési felszólításaival kapcsolatos panaszokat. Jogszabály sem létezik, amely az ilyen panaszok kivizsgálásának rendjét meghatározná. Van viszont megemelt pótdíj, mert a levélben benyújtott panasz feldolgozásának idejét is beleszámítják a fizetés késedelmébe. Az ombudsman ezt is kifogásolta és felhívta a figyelmet arra is, hogy aki a parkolásért pénzt szed, az gondoskodjon az automaták megfelelő működéséről is.

A panaszos kérelme megjárta már a parkolási társaságot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, Budapest Főváros Önkormányzatát, Budapest I. kerület Önkormányzatát, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot és mindegyik elutasította kérelmét, vagy áttette a szerinte hatáskörrel rendelkező szervhez. Ezután fordult az autós az állampolgári jogok biztosához, aki megállapította, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem szabályozta a parkolási társaságok fizetési felszólításaival szemben emelt panasz előterjesztésének módját, és ezzel sérült a jogbiztonság. Nincs szabályozva, melyik szerv és mennyi időn belül kell döntsön, pedig a parkolási társaságok az önkormányzatok által átadott feladatokat látnak el, és fontos lenne a garanciális elemek beépítése a működésükbe. Az ombudsman felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy kezdeményezze a keret-és részletszabályok kidolgozását.

Más panaszok vizsgálata során kiderült, hogy amennyiben az autósok vitatták a parkolási társaság követelését, de arra elutasító választ kaptak, automatikusan a magasabb összegű pótdíj megfizetését követelték tőlük. Ezzel kapcsolatban az országgyűlési biztos megállapította, szemben áll a jogbiztonsággal, hogy a fizetési felszólításokkal szemben előterjesztett panaszok halasztó hatályát nem rögzítették egyértelműen.

Az ombudsman vizsgálati jelentésében kifejtette azt is, hogy a parkolási társaságoknak gondoskodniuk kell a parkolójegy automaták megfelelő működéséről, a várakozóhelyek tisztaságáról és minden másról, ami ahhoz szükséges, hogy az autós a pénzéért élhessen a parkolás szolgáltatásával. Ehhez viszont tisztázni kell egyebek között azt is, kinek kell eltakarítania a havat a fizető parkolóhelyekről – mert ma ez sincs egyértelműen szabályozva. Szabó Máté kiemelte, hogy a parkolójegy-automaták a szolgáltatás alapvető elemei, nélkülük az autósok nem tudják szabályszerűen használni a várakozóhelyeket. Ezért fontos, hogy a parkolási társaságok kellő eszközt fordítsanak a parkoló automaták megfelelő működésére, ellenőrzésére, fejlesztésére.

Alapvető követelmény, hogy az automaták a forgalomban lévő pénzérméket kezelni tudják, és ne forduljon elő, hogy több azonos értékű – legtöbbször száz forintos – érméből az automata egyet sem vagy csak egyet fogad el. A biztos szerint az ügyfélbarát működés része kellene, hogy legyen az is, hogy az automatáknál bankjegyekkel is lehessen fizetni, mert a fizető parkolás díjának lerovásához nemegyszer igen sok pénzérmére van szükség. A díj mobiltelefonos kiegyenlítésekor a szolgáltatók ne számoljanak fel indokolatlanul magas költségeket, illetve a kártyás parkolás is problémamentes legyen, hiszen ezekkel lehetne fel – és kiváltani a pénzérmével történő fizetést – hívta fel az önkormányzatok polgármestereinek és a parkolási társaságok vezetőinek figyelmét Szabó Máté. A biztos kezdeményezte a főpolgármesternél, hogy kérjen rendszeres tájékoztatást a fővárosi parkolási társaságok vezetőitől a parkolójegy automaták ellenőrzéséről, annak eredményéről. Felkérte, hogy terjessze a Közgyűlés elé az ombudsmani jelentést. Ebben áll az is, hogy a fővárosi parkolási társaságok ügyfélszolgálati irodái legalább heti egy napon hosszított (legalább 18 óráig tartó) nyitva tartással működjenek. A fővárosi kerülethatárokon a parkolási társaságok fogadják el egymás parkolójegyeit, megteremtve az ügyfélcentrikus és egységes fővárosi gyakorlat alapjait – ismételte meg korábban javaslatát az ombudsman.