Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A magyarországi nemzetiségek jogainak védelméért felelős ombudsmanhelyettesként fontosnak tartom, hogy megemlékezzünk azokról az ünnepnapokról, amelyek a hazánkban élő nemzetiségi közösségeink tagjai számára az anyanemzetükhöz való kötődésük és identitásuk megőrzése szempontjából kiemelkedő jelentőségűek. A mai napon is egy ilyen fontos eseményre szeretnék emlékezni és emlékeztetni. 

 

Bulgária 1908. szeptember 22-én kiáltotta ki nemzeti függetlenségét, és szabadult meg az Oszmán Birodalom kötelékéből. E nap tehát fontos ünnep a bolgár nép, így a Magyarországon élő bolgárok számára is. 

A bolgár közösség története egy összetartó és állhatatos, az identitását, nyelvét, vallását és kulturális hagyományait féltve őrző és ápoló közösség képét mutatja. A magyarországi bolgárok e közösségépítése nem csak a Magyarországon élő más nemzetiségek, hanem a többségi társadalom számára is példaértékű volt és lehet napjainkban is. A bolgárság titka talán az, hogy az ősök ereje és szabadságvágya a közösség mai tagjaiban is tovább él. Ahogy Muszev Dancso, a Bolgár Országos Önkormányzat elnöke megfogalmazta: „bár a bolgár nemzetiség létszámát tekintve Magyarország legkisebb nemzetiségei közé tartozik, de szervezettségével és lojalitásával a legnagyobbak közzé sorolható.”

 

A bolgár-magyar kapcsolatokkal összefüggésben egy másik közelgő ünnepnapról is fontos megemlékeznünk, hiszen az Országgyűlés tavalyi döntése alapján minden évben október 19-én ünnepeljük a bolgár-magyar barátság napját. A bolgár ortodox egyház ezen a napon Rilai Szent Jánosra emlékezik, akinek elrabolt ereklyéit III. Béla magyar király foglaltatta aranyba, és küldte Szófiába a bolgár nép iránti tisztelet jeleként.

 

A nemzeteinket összekötő hagyományokból merítve meggyőződéssel állítom, hogy a magyarországi bolgárok közössége az identitását őrző és aktívan építő, államalkotó nemzetiségi közössége marad a magyar társadalomnak.

 

Szalayné Sándor Erzsébet Prof. HC

egyetemi tanár, ombudsmanhelyettes