Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A környezetvédelmi világnap ráirányítja a figyelmet a környezet védelmének fontosságára, mint ami globális és helyi szinten is alapvetően meghatározza mind az emberek jól-létét, mind pedig a gazdasági folyamatokat.

A globális környezetvédelem egyik legnagyobb kihívása ma a klímaváltozás. Az ENSZ éghajlat-változási kormányközi testületének – az IPCC-nek – a szakértői folyamatosan értékelik az éghajlati változásokat és tendenciákat, és időről időre beszámolnak kutatásaikról abból a célból, hogy ezzel is segítsék a politikai döntéshozatali folyamatokat. A testület március 20-án adta ki Szintézis címen legfrissebb összefoglaló jelentését, amelyen több száz tudós dolgozott mintegy nyolc évig, kutatások százait megvizsgálva.

A jelentés megállapításai szerint az elmúlt tíz év volt – 125 ezer év távlatában – a legmelegebb évtized a Földön, az emberiség pedig minden eddigit meghaladó mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz. A vitathatatlanul az emberi tevékenység miatt gyorsuló éghajlatváltozás intenzívebbé és gyakoribbá teszi a szélsőséges időjárási eseményeket: a kánikulát, a heves esőzést, az aszályt és a tűzvészt, miközben a hőmérséklet emelkedése miatt a Föld tömegesen veszíti el gleccsereit és hótakaróit, ami tovább erősíti a folyamatot.

A jelentés megállapította azt is, hogy a klímaváltozás hatásaitól jellemzően azok szenvednek a legjobban, akik a legkevésbé felelősek a felmelegedésért. Több millió ember számára mindennapos problémát okoz a vízellátás és az élelmiszer-biztonság. A legsúlyosabb hatások Afrika egyes részein, Közép- és Dél-Amerikában, Ázsiában, a legkevésbé fejlett országokban, az Arktiszon és a kis szigetországokban érezhetőek. Az itt élők tizenötször nagyobb eséllyel halnak meg áradások, aszályok, viharok következtében, mint a kevésbé veszélyeztetett területeken élők. Minderre tekintettel a klímaigazságosság kap központi szerepet a jelentésben.

A jelenleg tapasztalható 1,1°C-os globális hőmérséklet-emelkedés tehát már most is veszélyes zavarokat okoz a természetben és eddig megszokott életvitelünkben. A felmelegedés legfeljebb 1,5ºC-on tartása hamarosan megvalósíthatatlan lesz azonnali és drasztikus kibocsátás-csökkentés nélkül, mert a beavatkozásra rendelkezésre álló idő lejár.

Az IPCC szerint a megoldás olyan „klímaálló” intézkedésekben rejlik, amelyek további előnyökkel is járnak. A jelentés fontos megállapításai közé tartozik, hogy a környezetbarát és energia-hatékony fejlesztések nemcsak az éghajlatváltozás lassításához járulnak hozzá, de az emberi életminőségnek is jót tesznek. A tiszta energiához és technológiákhoz való hozzáférés a kutatások szerint javítja az egészséget, különösen a nők és a gyermekek esetében. A zöldebb, közösségi közlekedés, a gyaloglás és a kerékpározás térhódítása például magában hordozza a levegő minőségének javulását, a CO2 kibocsátás csökkentését, hozzájárulva a klímaváltozás hatásainak mérsékeléséhez. Az emberek egészségét érintő, ebből származó gazdasági előnyök pedig nagyjából azonosak, vagy esetleg még nagyobbak is lennének, mint a kibocsátások csökkentésének költségei.

A kutatók a jelentést nem vészjósló figyelmeztetésnek, hanem reménysugárnak és iránymutatásnak szánták a döntéshozók számára. Meggyőződésük ugyanis, hogy a klímaváltozás jelentős lelassítása elérhető, az ehhez szükséges technológia rendelkezésre áll. „A tudomány világos, most már csak a politikai akaratra van szükség” – mondta az IPCC elnöke. „Emellett az emberek támogatása és a személyes motiváció is kell” ahhoz, hogy az IPCC üzenetei ne csak üres szavak, hanem valódi, követendő tanácsok legyenek.

Az ombudsman és a szószóló a környezetvédelmi világnap alkalmából arra hívják fel a figyelmet, hogy – különösen a jelenlegi, az éghajlatváltozásban kulcsidőszaknak is tekinthető évtizedben – kiemelten fontos a tényeken alapuló tudományos megállapítások alkalmazása a gazdasági, társadalmi és politikai döntéshozatal folyamatában.