Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A közterületi lét nem jelent kibúvót a szabályok betartása alól, de egy jogállamban alapvető jelentőségű a kiszolgáltatott helyzetben lévő hajléktalanokkal szembeni hatósági fellépés jogcíme, valamint a végrehajtás módja – emlékeztet az alapvető jogok biztosa a korábbi ombudsmani vizsgálatok megállapításai nyomán. Székely László szerint csak az érintettekkel és a szociális szakmával együttműködésben, valós segítségnyújtással párhuzamosan, kellő időt hagyva lehet megoldást találni a hosszú évek óta álló, de jogszerűtlenül felhúzott hajléktalankunyhók okozta problémákra.

Az ombudsman egy korábbi zuglói ügyben született jelentésre, illetve egy friss bírósági döntésre hivatkozva figyelmeztet arra, hogy a tisztességes eljárás és a jogbiztonság követelménye sérül, ha az intézkedés jogi keretei kétségesek, ha – például egy közterületen épült hajléktalankunyhó elbontásakor - elmosódik a határvonal a közterület érdekelt tulajdonosa, valamint a közhatalmi jogosítványokkal bíró, a bontást elrendelő hatóság eljárása között. Problémát jelenthet ilyen helyzetekben ugyanis, ha nem lesz világosan beazonosítható, hogy ki gyakorolja a közhatalmi jogosítványokat, illetve mi az intézkedés jogalapja.

Az alapvető jogok biztosa arra emlékeztet, hogy az illetékes hatóságoknak a jogi értelemben nemegyszer bonyolult, mind az érintettek, mind a környéken élők szempontjából érzékeny kérdést a fair eljárás tiszteletben tartásával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyekkel való együttműködés révén, illetve a valós segítségnyújtás lehetőségével együtt kell kezelnie. 

Az ombudsman arra is felhívta a figyelmet, hogy a hajléktalan személyek esetében még az egyébként törvényesen lefolytatott hatósági eljárások során is fokozott figyelemmel kell eljárni, éppen annak érdekében, hogy a hajléktalanok a jogaikat ténylegesen gyakorolni tudják. A biztos szerint az egyébként is kilátástalan helyzetben lévő érintett emberek teljes mértékben kiszolgáltatottak egy jogi magyarázat nélküli, igazolást és eljárási garanciát nélkülöző, valamint azonnali hatállyal végrehajtott önkormányzati intézkedéssel szemben. A látszólag legegyszerűbb, azonnali felszámolás kapcsán két sürgető kérdés adódik. A legfontosabb, hogy mi lesz az ott élők sorsa, például milyen lakhatási segítségre számíthatnak. A másik kérdés, hogy mi lesz a sorsa az építményekben tárolt ingóságoknak: a hatóságnak gondoskodnia kell-e az őrzésükről. A korábbi tapasztalatok alapján ugyanis a „szemétnek" titulált, adott esetben akár látszólag értéktelen ingóságok valójában a hajléktalanok számára pótolhatatlan személyes tárgyak lehetnek.

A különösen védendő csoportok jogainak érvényesüléséért is felelős alapjogi biztos a figyelemfelhívás mellett folyamatosan nyomon követi a kérdéskörrel kapcsolatos jogalkotási javaslatokat is.