Rendkívüli hidegben is működött a fővárosi hajléktalan-ellátás, de vannak javítandó elemek - az alapvető jogok biztosának 2017-es téli krízisjelentése
null Rendkívüli hidegben is működött a fővárosi hajléktalan-ellátás, de vannak javítandó elemek - az alapvető jogok biztosának 2017-es téli krízisjelentése
Javult a hajléktalan-ellátás feltételrendszere – állapította meg az alapvető jogok biztosa, aki immár hagyományos éves vizsgálatában a pozitív elemek elismerése mellett az egyértelműség és a zavartalan funkcióellátás érdekében további jogszabály-módosításokra tett javaslatot a szaktárcának.
2017 telének különösen hideg időjárása fokozott figyelmet követelt meg a hajléktalan-ellátásban dolgozó szakemberektől és az ellátórendszer fenntartóitól. Székely László ombudsman és munkatársai a korábbi évek gyakorlatát követve az ellátást végző szervezetekkel folytatott szakmai egyeztetések mellett helyszínbejárásokkal mérték fel az ellátás rendszerszintű nehézségeit, ismerték meg a jó gyakorlatokat.
Pozitív tapasztalat, hogy a fővárosi hajléktalan-ellátás intézményhálózata teljes spektrumában kiépült, folyamatos működésre képes, a szakmai együttműködés nyomán pedig érzékelhetően kevesebb az utcán élő emberekkel kapcsolatos konfliktushelyzet. Az ellátórendszer képes gyorsan és hatékonyan reagálni a krízishelyzetekre, így a rendkívüli időjárási körülményekre is. A biztos hangsúlyozta, hogy a kötelezettségvállalás mértéke nem csökkenthető azért, mert a közterületi hajléktalanság kevésbé érzékelhető, az idei tél pedig nagyobb együttműködésre késztette az érintetteket. Előrelépés, hogy a pályázati forrásokat időben el lehetett érni, a pályázatok kiírását átfogó szakpolitikai egyeztetés előzte meg. Ugyancsak kedvező, hogy a hatóságok és a szociális szakemberek szervezetten, a lehetőségek széles körét kínálva igyekeznek tompítani a hajléktalansággal összefüggő problémákat, és már nem jelentett adminisztrációs és költségvetési problémát az sem, ha egy hajléktalan egy nap több nappali melegedőt is igénybe kívánt venni.
A jelentés – a korábbi évekhez hasonlóan – kitért arra is, hogy a jogszabályok a hajléktalanoknak alapszolgáltatásokat nyújtó intézménytípusokat pontosan, de csak rendkívül szűkszavúan határozzák meg. Érdemes lenne részletezőbb kompetencia-meghatározásokkal megteremteni az összhangot az összetett problémákkal küszködő hajléktalanok különleges szükségletei és az elfogadható szakmai színvonalú ellátás között. Továbbra is szükség van a fedél nélkül élő személyeknek többrétű ellátást nyújtó szociális és egészségügyi centrumok létesítésére. A biztos szorgalmazta a lábadozó funkciót is betöltő átmeneti szállók, nappali melegedők egészségügyi ellátó feladatkörének egyértelmű rögzítését. Megoldásra vár a pszichiátriai, addiktológiai problémákkal küzdő, tartósan beteg speciális igényű hajléktalanok szakszerű ellátásának, gondozásának rendszerszintű megszervezése és finanszírozása. Az ellátórendszer egészét érintő kérdés a fővárosi fertőtlenítő fürdető szerepét betöltő IX. kerületi állomás helyzete, és a hozzá kapcsolódó szociális, egészségügyi szolgáltatások infrastrukturális hátterének mielőbbi megteremtése.
A vizsgálat feltárta, hogy továbbra is szükséges az adminisztratív jellegű hiányosságok és ellentmondások feloldása, átgondolásra vár a nappali melegedők hétvégi nyitva tartása és az utcai gondozó szolgálatok működési rendjét meghatározó jogszabályok és a szükségletalapú szociális munka alapelveinek hatékonyabb összehangolása. Továbbra is igény van a szolgáltatást igénybevevők központi elektronikus nyilvántartása és a tevékenységadminisztrációs rendszer, a KENYSZI-TEVADMIN folyamatos felülvizsgálatára, hogy a nyilvántartási rendszer világos, következetes és hiteles működtetéséhez szükséges garanciális elemek hiánya ne okozhasson problémákat a szolgáltatás-finanszírozásban. A biztos kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél, hogy tekintse át a KENYSZI nyilvántartási rendszerének szabályait és azt is, hogy miként lehetne finanszírozni azokat a kiemelt szakmai kompetenciákat és infrastruktúrát igénylő intézményi ellátásokat, amelyekre a speciális egészségügyi és szociális ellátási szükségletű hajléktalanok rászorulnak. A biztos azt is kérte a minisztertől, hogy kezdeményezze a lábadozók, átmeneti szállók jogszabályi és finanszírozási hátterének, illetve az utcai szociális szolgáltatások nyújtását meghatározó jogszabályoknak a pontosítását.