Műhelybeszélgetés és kiállítás megnyitó az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában az Európai Táj Egyezmény kihirdetésének 10. évfordulója alkalmából
null Műhelybeszélgetés és kiállítás megnyitó az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában az Európai Táj Egyezmény kihirdetésének 10. évfordulója alkalmából
A Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkársága és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az Európai Táj Egyezmény hazai kihirdetésének tizedik évfordulója alkalmából műhelybeszélgetést szervezett az Egyezmény hazai végrehajtásáról. A tanácskozáson Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója megnyitotta a „Táji örökségünk megőrzéséért” című, a táji adottságokhoz igazodó közösségi tájhasználat legjobb magyar példáit bemutató kiállítást, amelyet a Hivatal Korczak termében november 10-ig az érdeklődő közönség is megtekinthet.
Az Európa Tanács 2000 júliusában fogadta el az Európai Táj Egyezményt, melyhez hazánk 2005-ben csatlakozott; az erről szóló törvényt a Parlament 2007-ben hirdette ki. Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, amely kizárólag a táj védelmével, kezelésével és továbbfejlesztésével foglalkozik, célul tűzve ki a tájvédelemmel kapcsolatos európai együttműködést is. Az Egyezmény céljait segítendő, a tájvédelem fontosságának társadalmi tudatosítása céljából az idei évtől október 20-át az Európa Tanács a Táj nemzetközi napjává nyilvánította.
A műhelybeszélgetést megnyitó beszédében Bándi Gyula megemlékezett Mőcsényi Mihályról, a hazai tájépítészet közelmúltban, 98 éves korában elhunyt kimagasló szaktekintélyéről, akinek munkásságát több előadó, egykori tanítványai is méltatták. A szószóló kiemelte, hogy a táj a nemzet közös öröksége, illetve a nemzeti vagyon fontos része, amelynek védelmére mind elődei, mind ő maga munkájuk során nagy figyelmet fordítottak.
A végrehajtásért felelős tárcák szakmai vezetői ismertették a tájegyezménnyel összefüggő feladatokat és eredményeket. Az idén elkészült Nemzeti Tájstratégia átfogó célja a táji adottságokhoz alkalmazkodó felelős tájhasználat, amelynek része a bölcs és takarékos területhasználat vagy a tájba illeszkedő infrastruktúra.
A Nemzeti Koordinációs Munkacsoport szakértői a magyar táj változását, illetve e változás nyomon követésének módszereit mutatták be, különös tekintettel a modern távérzékelési módszerek alkalmazására.
Az ombudsmani hivatal munkatársai alapjogi megközelítésben vizsgálták a településképi szabályozást, illetve a társadalmi egyeztetés szerepét a táji értékek megőrzésében.
A Hermann Ottó Intézet beszámolt a tájdíj pályázatokkal kapcsolatos munkájáról, majd az elmúlt években az Európa Tanács Táj Díj pályázatára benyújtott, illetve a Magyar Tájdíj pályázaton első díjat nyert helyi közösségek, civil szervezetek képviselői is bemutatták munkájukat, törekvéseiket, terveiket. Forgó Gábor, a Magyar Tájdíjat legutóbb elnyert Mátraderecske polgármestere elmondta: a hagyományos tájgazdálkodás módszereinek felelevenítésével és továbbfejlesztésével, a paraszti gazdálkodásra épülő képzési programokkal sikerült a korábban súlyos munkanélküliségtől és közbiztonsági problémáktól sújtott település lakóit az önellátásra alkalmassá tenni. Ezenközben az elvadult legelők megtisztításával és újjáélesztésével, a parlagon heverő kertek művelésbe vonásával a település környezetminősége is jelentősen javult. A speciális táji adottságokra alapozva felívelőben van a gyógyturizmus is.
A Bükkaljától a szlovén határvidéken át a Gerecse-vidékig más vidéki közösségek képviselői is jelentős sikerekről számoltak be a turisztikai fejlesztések terén, ami lehetőséget kínál a helyi kulturális értékek megmutatására is. A pályázat szervezői reményüket fejezték ki, hogy a sikeres pályaművek példája hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben még több közösség alapozza jövőjét, terveit a helyi tájadottságokra, biztosabb megélhetéshez juttatva a helyi polgárokat, egyben hozzájárulva a közösségi kohézió erősödéséhez és a természet védelméhez is.