Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A fogyatékos bentlakók emberi jogainak teljesebb gyakorlását garantálhatja, hogy egy nagy létszámú intézményből lakóotthonokba költözhettek és ezzel lehetőségük nyílt az önállóbb életvitelre. Ugyanakkor az intézményben továbbra is jelentős probléma az alkalmas és szakképzett ápolók hiánya – állapította meg az alapvető jogok biztosa a Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona körülményeinek vizsgálatában.

        Székely László ombudsman munkatársai 2016 őszén felkeresték a Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthonát, a Heves megyei térség egyik legjelentősebb szociális ellátást nyújtó intézményét. Az Otthon, amely összetett profillal, több telephelyen működik, 2012-ben elnyert európai uniós pályázati pénzből valósította meg 150 bentlakó kiköltöztetését a nagy létszámú intézményből környékbeli lakóotthonokba. Ezzel olyan folyamat kezdődött el, amely az érintettek számára biztosan, továbbá számos, jelenleg még az intézményben élő fogyatékos személynek garantálhatja a jövőben emberi jogaik teljesebb gyakorlását, az önálló vagy önállóbb életvitel révén.

        Az alapvető jogok biztosa fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az intézményi férőhelyek kiváltása olyan komplex folyamat, amely az ellátás biztosítása mellett sok munkát, erőfeszítést és nem csekély szakmai elhivatottságot követel.  A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben foglaltak további és folyamatos intézkedéseket kívánnak annak érdekében, hogy biztosított legyen a hozzáférés többféle otthoni, intézményi és egyéb közösségi támogató szolgálathoz, beleértve azt a személyes segítséget, amely a közösségben éléshez és a közösségbe történő beilleszkedéshez, valamint a közösségtől való elszigetelődés és kirekesztődés megelőzéséhez szükséges.

         Az ombudsman vizsgálati jelentésében arra is kitért, hogy az intézményben mindennapos problémát okoz a szakrendelésre előjegyzett időpont és a betegszállítás összehangolása. Az ellátottakat csak kísérővel viszi el a betegszállító a szakrendelőbe, így azonban a betegszállítások idejére lecsökken a gondozási részlegeken dolgozók létszáma, ami megnehezíti a lakók ellátását. A helyzet jelentősen korlátozhatja az érintettek egészségügyi ellátáshoz való egyenlő esélyű hozzáférését, a szabad mozgáshoz, a helyváltoztatáshoz való jogát – mutatott rá az ombudsman.

            Az intézményben a szükségesnél lényegesen kevesebb az arra alkalmas, elhivatott és szakképzett ápoló. Az alacsony bérezés és a fizikailag rendkívül megterhelő munka, valamint a motiváció hiánya miatt egyre többen hagyják el a pályát, külföldön vállalnak munkát, vagy az iparban helyezkednek el. Érezhető az egészségügy és az oktatás területén történt bérrendezés „elszívó hatása", a szociális szakápolók elvándorlása. A szakmai színvonal csökken, a munkára jelentkezők száma pedig csekély, mert a hátrányos helyzetű térségben kevés az alkalmas fiatal. Mindezek miatt még a jogszabályi minimumfeltételek teljesítése esetén is csekély az esély a megfelelő színvonalú ellátás biztosítására.

        Összefoglalóan, alapjogi szempontból az ombudsman azt állapította meg, hogy az intézményben tapasztalt hiányok jelentősen megnehezítik a bentlakók egészségügyi ellátáshoz való egyenlő esélyű hozzáférését, ellehetetleníthetik a szabad mozgáshoz való jogot, a helyváltoztatás jogát. Annak a lehetőségét is magukban hordozzák, hogy sérül a jogbiztonság követelménye, a mindenkit egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való jog, az egyenlő bánásmód követelménye, a fogyatékossággal élő személyek kiemelt védelmének állami kötelezettsége valamint nem teljesülnek a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben foglalt előírások . Elengedhetetlen tehát a hiányok orvoslása olyan átfogó és hosszú távú stratégia alapján, amely kiterjed mind a fogyatékos, mind pedig az idős személyek ellátására – hívta fel a figyelmet az alapvető jogok biztosa és ennek érdekében az emberi erőforrások miniszteréhez fordult.