Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A tisztességes eljáráshoz való jog és az egyenlő bánásmód sérelmét állapította meg az alapvető jogok biztosa egy azonos nemű párkapcsolatban élő személy örökbefogadási ügyének vizsgálata során. Székely László szerint a gyermekvédelmi gyám önkényesen döntött, a gyámhatóság pedig mulasztott. Az ombudsman szerint az örökbefogadás egyes szabályait is felül kell vizsgálni, ezért a szaktárca intézkedését is kezdeményezte.

A panaszos szerint a már „barátkozási szakban” lévő örökbefogadás folyamata vélhetően azért hiúsult meg, mert az örökbe fogadni szándékozó, arra korábban alkalmasnak talált jelölt nyíltan vállalta, hogy azonos nemű személlyel él élettársi kapcsolatban. A panaszost képviselő jogvédő szervezet az alapvető jogok biztosához fordult, kifejtve, hogy az eljárást egy „visszaélésszerű” jogtechnikai megoldással hiúsították meg, és a jogorvoslat során sem jártak el jogszerűen.

A gyermekvédelmi gyámi kérelmet érdemi indoklás és jogalap nélkül, az eljárás kései szakaszában vonták vissza és ez nem felelt meg a hatályos jogszabályoknak – állapította meg jelentésében a biztos. A vizsgálat feltárta, hogy az első és másodfokú gyámhatóság ezt a hatásköri túlterjeszkedést nem észlelte, hanem a visszavonást tudomásul véve a panaszos kérelmét alaki okból utasította el. A gyermekvédelmi gyám ugyan tudott róla, hogy az örökbefogadás kezdeményezője azonos nemű párral él stabil párkapcsolatban, ám a kérelem visszavonásakor nem hivatkozott sem az utólagos alkalmatlanná válásra, sem a gyermek jogára vagy érdekére. A biztos rámutatott arra, hogy az örökbefogadási eljárás megszakadása – a barátkozás és a közösen eltöltött idő miatt – bizonyíthatóan megviselte az összes érintettet, mindenekelőtt a kisgyermeket.

A jelentésben szerepel, hogy a gyámhatóság és a gyermekvédelmi gyám sem utalt arra, hogy a panaszos szexuális irányultsága lenne az elutasítás indoka. A szakszolgálat korábban megállapította az örökbefogadó alkalmasságát, a visszavonást kimondó döntésében pedig semmilyen tartalmi érv, vagy indok nem hangzott el annak kapcsán, hogy az örökbefogadó párkapcsolata, körülményei vagy életvitele a gyermek bármilyen jogát, érdekét sértené. A magyarázat teljes hiánya, az időbeli egybeesések folytán a gyámhatósági eljárás és döntés a biztos szerint sértette a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

Az ombudsman áttekintette az örökbefogadási eljárásra vonatkozó preferencia-előírásokat és azok értelmezése kapcsán problémákat is észlelt. A gyermekvédelmi törvény és a polgári törvénykönyv nyomán a hatályos örökbefogadási szabályok az előnyben részesítés három kritériumát állítják fel: előnyt élveznek a belföldiek a külföldiekkel szemben, a helyben lakók az ország más részein élőkkel szemben, a házaspárok az egyedülálló személyekkel szemben. Székely László ombudsman szerint a feltételrendszer összetartozó szabályozása indokolatlanul párhuzamos, és annak elemeit nem azonos jogszabály rögzíti. A bizonytalan tartalmú szabályozás miatt kialakult helyzet a jogbiztonságot sérti, önkényes hatósági jogalkalmazást alapozhat meg.

Az ombudsman a gyermek jogait és érdekeit szem előtt tartva megvizsgálta, hogy az örökbeadás során indokolt lehet-e mindig előnyben részesíteni az országos listán szereplő házaspárokat a helyben lakó, jogi értelemben vett egyedülállókkal szemben. A most feltárható örökbeadási gyakorlat a házasságban élőkkel szemben szakmailag erőteljesebb preferenciának tartja a helyben történő örökbeadás követelményét. A biztos szerint nem vitatható, hogy a gyermek legjobb érdeke jellemzően azt kívánja meg, hogy az arra alkalmas személy minél korábban fogadja örökbe, illetve azt is, hogy megőrződjön a gyermek kulturális-lokális önazonossága. Mindezek alapján pedig komoly gyermekjogi érvek szólnak amellett, hogy az örökbefogadó szülő kiválasztása során a helyben lakás legyen – a belföldiség mellett – a másodlagos preferencia.
Az alapjogi biztos kezdeményezte, hogy az emberi erőforrások minisztere tekintse át az örökbefogadással kapcsolatos preferencia-szabályok ellentmondásait, és a bizonytalanságok megszüntetése érdekében kezdeményezze a szabályok egyértelművé tételét. Az ügyben szereplő gyámhivatal és kormányhivatal vezetőit felkérte, hogy a gyámhatósági eljárások során a jövőben az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát és a gyermek legjobb érdekének védelmét szem előtt tartva, a jogszabályok keretei közt járjanak el, és ezt az eljárás más részeseitől is követeljék meg. A megyei szakszolgálat igazgatójának az alapvető jogok biztosa javasolta, hogy fontolja meg a megyében dolgozó gyermekvédelmi gyámok gyermekjogi-alapjogi továbbképzését.