Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Hibáztak a hatóságok, mert nem ügyeltek a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárásra, de aggályosak azok a jogszabályok is, amelyek a családi pótlék folyósításáról a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben rendelkeznek. Az alapvető jogok biztosa, Székely László egy panasz kivizsgálása után az illetékes miniszterhez fordult, a szabályozás egyértelművé tételét javasolva.  

Az állam hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez, havonta kiutalt nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (összefoglaló nevén családi pótlék) formájában. A panaszbeadványt küldő szülők sérelmezték a budapesti X. kerületi gyámhatóság és a VIII. kerületi családtámogatási főosztály eljárását, mivel szerintük jogsértő módon nem kezdték meg újra folyósítani a nekik járó, de korábban megszüntetett családi pótlékot. A gyámhatóság a panaszosok gyermekének igazolatlan óvodai hiányzásai miatt még 2016 júniusában kezdeményezte a családtámogatási főosztályánál, hogy függessze fel a juttatás kifizetését.

A családtámogatási főosztály 2016. augusztus 1-től elrendelte, hogy szüneteltessék a támogatást és annak újra folyósítására 2017. március 2-ig – az ombudsmani hivatalnál benyújtott panasz napjáig – nem került sor. Időközben a gyermek iskolás lett, a tankötelezettségét magántanulóként teljesítette. A gyámhatóságnak erről már a tanév szeptemberi kezdetekor tudomása volt, és bár a felülvizsgálati eljárást a jogszabályban meghatározott időszakon belül megkezdte, csak hónapokkal később, 2016. december 19-i határozatában kezdeményezte, hogy ismét utalják a családnak az iskoláztatási támogatást. A panaszosok jogi képviselője a határozat kézhezvételét követően – tekintettel arra, hogy a gyermek a tankötelezettségének eleget tett – kérte, hogy a gyámhatóság rendelkezzen az ellátás 2016. szeptember 1-jéig visszamenő folyósításáról.

Az alapvető jogok biztosa jelentésében felidézi a közigazgatási hatósági eljárási törvény alapelvei között rögzített követelményt, hogy a hatóságnak jóhiszeműen, továbbá az ügyfél jogát és jogos érdekét szem előtt tartva kell eljárnia, az érintett kiskorú érdekeire pedig fokozott figyelemmel kell lennie. Az ombudsman rámutat, hogy a gyámhatóság eljárása a hivatkozott jogszabályoknak tételesen megfelelt ugyan, összességében azonban alkalmas volt arra, hogy sértse a panaszos szülők tisztességes eljáráshoz való jogát és nem érvényesült a gyermek legjobb érdekét figyelembe vevő eljárás elve. A vizsgálat feltárta, hogy a családtámogatási főosztály a döntése elhúzódásával csorbította a panaszos szülők tisztességes eljáráshoz való jogát, az iskoláztatási támogatás késedelmes folyósítása pedig veszélyeztette az érintett gyermek ellátását. 

Az alapvető jogok biztosa áttekintette a családi pótlék szüneteltetésére vonatkozó jelenleg, illetve korábban hatályos szabályokat és a jogállamiság elvével valamint a jogbiztonság követelményével kapcsolatos több visszásságot is megállapított. A jelentés szerint ugyanis a jogi szabályozás nem kellően egyértelmű a jogalkalmazók számára, valamint aggályos, hogy a családi pótlék (iskoláztatási támogatás) szüneteltetésével kapcsolatos előírások jelenleg egységesen alkalmazandók-e a tankötelezettségüket iskolába járással, illetve magántanulói jogviszonyban teljesítő tanulókra. 

Székely László ombudsman javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy tegyék egyértelművé a gyermekvédelmi törvényben a családi pótlék szüneteltetésének felülvizsgálatát szabályozó rendelkezéseket, és azt is, hogy jogszabályban rögzítsék az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetésére vonatkozó kötelezettséget a gyermek magántanulóvá válását követően. A biztos mind a gyámhatóság, mind a családtámogatási főosztály vezetőjét arra kérte, hogy eljárásaik során a jövőben fordítsanak fokozott figyelmet a közigazgatási hatósági eljárási törvény eljárási alapelveinek és a gyermek legjobb érdeke védelmének érvényesülésére, valamint az ügyintézési határidő betartásának garanciális jelentőségére.