Az alapvető jogok biztosának jelentése a XIII. kerületi tűcsere program megszűnésének hatásairól, a helyzet kezelésének lehetséges eszközeiről
null Az alapvető jogok biztosának jelentése a XIII. kerületi tűcsere program megszűnésének hatásairól, a helyzet kezelésének lehetséges eszközeiről
Az alapvető jogok biztosa szerint a XIII. kerületben 20 évig működő tűcsere program megszűnése komoly következményekkel jár, és mivel nem a XIII. kerületi az első eset a fővárosban, ennek a tendenciának a megállítása, valamint a fővárosi szintű koordináció megteremtése nem tűr halasztást. Székely László ombudsman jelentésében megerősítette, hogy a tűcsere program szakmai bizonyítékon alapuló szociálpolitikai intézkedés, ami a fertőző betegségek megelőzésében hatékony, a szerhasználót kezeléshez juttatja, csökkenti az utcai drogfogyasztást, hozzájárul az egészséges környezet biztosításához.
Székely László sajtóhírekből értesült arról, hogy a Drogprevenciós Alapítvány kénytelen volt megszüntetni az 1995 óta a Hollán Ernő utcai irodájában működtetett tűcsere-programját. Elmondásuk szerint az önkormányzat a környékbeli lakosok panaszai miatt – amelyet vélhetően a tavaly megszüntetett józsefvárosi program miatt duplájára nőtt forgalom generált – felszólította őket arra, hogy ezen a helyszínen tűcserét ne folytassanak. A biztos hivatalból átfogó jellegű vizsgálatot indított egy korábbi jelentésében tett megállapításokra építve, a tűcsere programok megszűnése miatt kialakult, illetve fennálló fővárosi járványveszélyes állapot okán, az önkormányzat eljárása és a következmények megismerése érdekében.
A vizsgálat feltárta, hogy az alapítvány és az önkormányzat között csak irodahelység bérleti szerződése élt, azaz nem volt olyan együttműködési megállapodás, amelynek a felmondására került sor: az önkormányzat a rendeltetésszerű használatra szólította fel az alapítványt. Hatáskör hiányában a biztosnak nem volt lehetősége arra, hogy a bérleti szerződés megszűnésének jogszerűsége kapcsán megállapításokat tegyen. Az ombudsman ezzel együtt nem tartja életszerűnek, hogy az önkormányzatnak – amely példás kerületi drogstratégát hozott létre – az eltelt tizenegy év alatt semmilyen tudomása nem volt arról, hogy az alapítvány ezen a helyszínen tűcsere programot is működtet. Az alapítvány az irodáját az önkormányzat segítségével új helyre költöztette, de ott a jövőben sem folytathat tűcsere programot.
A megszűnés jogszerűségének megítéléstől függetlenül a jelentés rögzíti, hogy egy újabb tűcsere program, meglévő szolgáltatás eltűnése egy aggályos folyamat újabb állomása. A folyamat végén pedig a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátására, ezzel a járványügyi prevenciós feladatok végzésére hivatott rendszer egyre kevésbé alkalmas az államot terhelő kötelezettségek alkotmányos minimumának teljesítésére. A jelentés szerint nem cáfolható az, hogy a józsefvárosi tűcsere megszűnését követő forgalomnövekedés miatt változott a tűcsere program lakossági megítélése a XIII. kerületben, ami kiváltotta a helyi önkormányzat lépését.
A biztos a rendelkezésre álló adatok, valamint szakmai állásfoglalások alapján jelentésében azt fogalmazta meg, hogy a fővárosi kerületekben a tűcsere programok elérhetőségével, illetve területi lefedettségével kapcsolatos jelentős visszalépés a helyi lakosság egészséghez való jogával, az érintett kliensek egyenlő méltósághoz való jogával, valamint a jogállamiság elvével összefüggő visszásságot okoz, többszörös jogsérelem közvetlen és súlyos veszélyét idézi elő. A jelentés kiemeli, hogy a tűcsere program nem propagálja a droghasználatot, hanem hozzájárul a drogfogyasztók ellátásba jutásához, csökkenti az illegális szerhasználat előfordulását. A tűcsere program működésének biztosításával az állam úgy tartja tiszteletben az érintettek önrendelkezési jogát, hogy közben nem hagyja magukra őket kiszolgáltatott helyzetükben. A szaktárca válasza szerint a szaktárca is elkötelezett a drogproblémákkal küzdők felépülési folyamatának támogatására, erre a 2015-ös pályázat biztosít lehetőséget 60 millió forint keretösszegben.
Jelentésében az ombudsman megállapította, hogy a Kormány mulasztott akkor, amikor az Országgyűlés által 2013-ban elfogadott Nemzeti Drogellenes Stratégiában előírt szakpolitikai programot 2014-ben és 2015-ben sem fogadta el. A biztos szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma által előkészített előterjesztés messzemenően alkalmas arra, hogy a kialakult helyzetben a mielőbbi rendszerszintű állami cselekvés alapjául szolgáljon. Előrelépés, hogy a Kábítószer Egyeztető Fórumok (KEF) működési feltételeinek biztosítására kiírt pályázaton a Fővárosi Önkormányzat is részt vett, így a Fővárosi KEF megkezdheti a működését. A jelentés szerint a Fővárosi KEF-en belül egy külön munkacsoport tekinthetné majd át e szolgáltatások budapesti működésének, elérhetőségének helyzetét, ideértve a tűcsere programokat. A biztos szerint lényeges követelmény a lefedettség, azaz, hogy a pozitív tapasztalatok okán, a Stratégiával összhangban az összes fővárosi kerületben működjön kábítószer-egyeztető fórum.
A visszás helyzet orvoslása érdekében az alapjogi biztos felkérte a Kormányt, hogy mielőbb fogadja el a 2015-ös és 2016-os évekre vonatkozó szakpolitikai programot. Felkérte a XIII. kerület polgármesterét, hogy vizsgálja meg, a helyi lakosok indokolatlan zavarása nélkül milyen helyszínen lenne folytatható a megszűnt tűcsere programot pótló, mobil ártalomcsökkentő szolgáltatás. Az ombudsman kezdeményezte a főpolgármesternél, hogy biztosítsa a szükséges támogatást a Fővárosi KEF felállítása és működésének megkezdése érdekében, fordítson kiemelt figyelmet az alacsonyküszöbű szolgáltatásokkal, ezen belül a tűcsere programok helyzetével összefüggő fővárosi koordinációra.