Az alapvető jogok biztosának jelentése a gondnoksági rendszert érintő átfogó vizsgálatról
null Az alapvető jogok biztosának jelentése a gondnoksági rendszert érintő átfogó vizsgálatról
Az alapvető jogok biztosa szerint a gondnoksági rendszer jelenleg komoly problémákkal küzd: a hivatásos gondnokok képzése nem megfelelő, díjazásuk a felelősségteljes feladatellátáshoz mérten meglehetősen alacsony, túl sok gondokolt jut egy gondnokra, mindez pedig a kiszolgáltatott gondnokoltak jogsérelméhez vezet. Székely László ombudsman a szaktárcától a rendszer mielőbbi átvizsgálását, áttekintését kérte, valamint a komoly előrelépést jelentő támogatott döntéshozatal megerősítésére is felhívta a figyelmet.
Az elmúlt években számos részben vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt álló fogyatékossággal élő, vagy betegséggel küzdő, illetve idős embertől érkezett beadvány az ombudsmanhoz, amelyekben a hivatásos gondnokok eljárását sérelmezték. A beadványok tanúsága szerint a problémák jellemzően abból fakadnak, hogy egy-egy hivatásos gondnoknak akár száz gondnokoltja is van. A fogyatékossággal élő személyek jogaiért kiemelten felelős biztos hivatalból indított átfogó, feltáró vizsgálatot, amely kiterjedt a gyámhivatalok és egyes civil szervezetek támogatott döntéshozatali tapasztalatainak megismerésére. E jogintézménynek a bevezetésével ugyanis – a Polgári Törvénykönyv értelmében, a cselekvőképesség érintése nélkül – kirendelhető támogató személy az egyes ügyek intézésében, illetve a döntések meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú személy számára.
Az ombudsman szerint kulcsfontosságú kérdés, hogy a cselekvőképességükben korlátozott személyeket a jogaik érvényesítésében megfelelően támogatja-e a gondnoksági rendszer. A biztos vizsgálata során zsinórmértéket jelentettek a nemzetközi emberi jogi standardok. A jelentés utal a Fogyatékossággal Élők Jogairól szóló ENSZ Egyezményre is (CRPD), amely szerint a részes államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élő személyeket az élet minden területén másokkal azonos alapon illeti meg a cselekvőképesség, és biztosítják azt, hogy a cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó intézkedések megfelelő biztosítékokat tartalmazzanak a visszaélések megelőzésére.
A biztos a személyi feltételek kapcsán rámutatott, hogy a Gondnokoltak Országos Nyilvántartásának 2015. március 31-i állapota szerint csaknem 34 ezer ember áll teljesen korlátozó, míg közel 26 és fél ezer részlegesen korlátozó gondnokság alatt. A vizsgálat igazolta a hivatásos gondnokok túlterheltségét, alacsony díjazását, a komoly fluktuációt. Mindez pedig az egy hivatásos gondnokra jutó gondnokoltak magas számával együtt összességében nem garantálja a gondnokoltak jogainak érvényesülését. A vizsgálat feltárta, hogy megyénként jelentősen eltér a hivatásos gondnokok képzési díja, a képzés gyakorlata, struktúrája, korszerűtlen a tematikája, és a gondnokoltakra nézve hátrányos következményekkel jár a továbbképzési segédanyag hiánya is. Az alapjogi biztos szerint mindezek a gondnoksági rendszer diszfunkciójához vezetnek, és nem egyeztethetőek össze az egyenlő bánásmód követelményével, a fogyatékossággal élő személyek kiemelt védelmével, a Magyarország által vállalt nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel.
Székely László ombudsman jelentésében emellett kiemelte, hogy előremutató lépés volt a támogatott döntéshozatal intézményének hazai bevezetése. A biztos ugyanakkor fel kívánja hívni a figyelmet, hogy komoly problémákat generálhat az a jogtechnikai megoldás, amellyel a hivatásos támogatókat mindössze 6 hónap alatt, hivatásos gondnokokból képezték át, illetve az egyszerűbb megoldást választva a támogatott döntéshozatal intézményét a gyámhivatali rendszerbe építették be.
Az alapjogi biztos jelentésében felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a területtel érintett szaktárcákkal együttműködve fontolja meg a gondnokság intézménye személyi feltételeinek, képzési és továbbképzési rendszerének mielőbbi felülvizsgálatát, hogy a CRPD követelményei és az érintettek alapvető jogai maradéktalanul érvényesülhessenek. Az ombudsman azt is kérte a minisztertől, hogy a megfogalmazott szempontok figyelembevétele mellett kísérje fokozott figyelemmel a gondnokság intézményének rendszerét érintő visszajelzéseket, és tapasztalatokat.