Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Az alapvető jogok biztosa az Alaptörvény 25. cikk (5) és (6) bekezdésének értelmezését indítványozta az Alkotmánybíróságnál az Országos Bírói Tanács működését érintő alkotmányjogi probléma megoldása érdekében.

Székely László azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezésével adjon választ arra:

1. Az Országos Bírói Tanács (továbbiakban: OBT), mint bírósági önigazgatási szerv esetében irányadó-e az Alkotmánybíróság azon korábbi megállapítása, hogy az önkormányzati konstrukción alapuló testületek tagjainak megválasztásakor érvényesülnie kell a demokratikus legitimációnak?

2. Amennyiben igen, a demokratikus legitimáció követelményébe beleértendő-e, hogy az OBT létrehozásához és működéséhez valamennyi bírósági szint képviseletét biztosítani szükséges?

3. Amennyiben az OBT összetételéből, tagjai létszámából adódóan legitimációs probléma merül fel, van-e olyan alkotmányos szerv, amely felléphet a testület jogszerű működésének biztosítása érdekében?

Az alapvető jogok biztosa eljárásai során maga is jogosult értelmezni az Alaptörvény rendelkezéseit, erre azonban a hatóságok működésére, illetve mulasztására visszavezethető visszásság feltárása érdekében, illetve egy adott jogszabály alapjogi szempontú vizsgálatakor van lehetősége. Az ombudsmani értelmezés a jogalkotóra illetve a jogalkalmazó szervekre nézve nem kötelező hatályú, az Alaptörvény rendelkezéseinek önmagukban való, autentikus, mindenki számára kötelező értelmezése az Alkotmánybíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Jelen esetben az Alkotmánybíróság eljárásában vizsgálható konkrét alkotmányjogi problémát az idézte elő, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének jelzése szerint a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanság alakult ki az OBT működésével összefüggésben, amely – tételes törvényi rendelkezés hiányában – kizárólag az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek absztrakt értelmezésével oldható fel.

2018 folyamán az OBT egyes tagjai és póttagjai lemondtak, a szükséges póttagok választására nem került sor és jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bírósági szint képviselete nem biztosított a testületben. Egyes álláspontok szerint emiatt az OBT huzamosabb ideje nem legitim módon működik, más értelmezés szerint viszont nem követelmény a működéséhez, illetve a határozatképességéhez, hogy e testületben valamennyi bírósági szint képviselete biztosított legyen.

A hatalmi ágak elválasztásának elvéből, illetve a bírói függetlenség alkotmányos követelményéből következően a bíróságok ítélkező tevékenységének vizsgálatára nem terjed ki az alapjogi biztos hatásköre, ezért nem tehetett arra nézve megállapítást, hogy a bírósági önigazgatás szervének minősülő OBT működése törvényesnek tekinthető-e. Nem foglalhatott állást abban a kérdésben sem, hogy a jelen helyzet értékelhető-e olyan alkotmányjogi problémaként, amely felveti az OBT Alaptörvénnyel összhangban történő működésének, illetve feladat- és hatáskörgyakorlásának ellehetetlenülését.

 Az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezését ezért annak az alkotmányjogi problémának a feloldása érdekében indítványozta, amely annak következtében állt elő, hogy két, élesen eltérő álláspont alakult ki az OBT alkotmányos működésének kérdésében, és ez a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanságot eredményezett.