Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Az alapvető jogok biztosa hivatalból vizsgálja, hogy megtették-e, illetve ha igen, akkor hogyan tették meg azon lépéseket, amiket négy éve, ugyancsak a bicskei gyermekotthonban felmerült szexuális molesztálás gyanújának kivizsgálásáról kiadott jelentés sürgetett. Székely László ombudsman a mostani eset kapcsán ismét felhívja a figyelmet a média fokozott felelősségére, a hiteles, alapos tájékoztatás fontosságára is az ilyen érzékeny, gyermekeket ért szexuális abúzust felvető, társadalmi felháborodást kiváltó ügyekben.

Az alapjogi biztos emlékeztet arra, hogy 2012 októberében, azaz négy évvel korábban már számos aggályt és problémát tárt fel a gyermekotthonban történt szexuális visszaélések kivizsgálásával kapcsolatosan. A biztos jelentésében akkor felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát sérti, ha a velük foglakozó szakemberek nem, vagy csak késedelmesen jelzik a gondjaikra bízott gyermek szexuális bántalmazásának gyanúját. Az akkori vizsgálat szerint aggályos volt, hogy a tanúként kihallgatott gyermekek törvényes képviseletét olyan személy látta el, aki munkajogi függőségi viszonyban állt a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított igazgatóval. Székely László ombudsman mostani, hivatalból kezdett utóvizsgálata arra terjed ki, hogy akkor és 2016 őszéig, azaz a szexuális zaklatás gyanújának nyilvánossá válásáig, a gyermekvédelmi gyám jelzéséig milyen lépések történtek a rendszeren belül a visszaélések érdemi feltárására.

A négy évvel ezelőtt végzett vizsgálat jelentése szerint ugyanis az adatok arról tanúskodnak, hogy a gyermekekkel foglakozók közül többen tudtak a szexuális bántalmazás gyanújáról, azonban a gyermekek valós segítséget nem kaptak. A jelentés rögzíti azt, hogy már a gyermektől érkező első jelzést követően lehetőség lett volna szakember (pszichológus, gyermekjogi képviselő, gyámi tanácsadó) eljárására. Az ombudsmani vizsgálat akkor azt is feltárta, hogy az igazgatóhelyettes, akit a gyámhivatal gyámul kirendelt, hosszú évek óta munkakapcsolatban állt a gyanúsított igazgatóval, neki volt alárendelve. A biztos hatáskör hiányában nem vizsgálhatta a büntetőjogi felelősséggel összefüggő kérdéseket, ezért a jelentése annyit rögzít, hogy a rendőrség az igazgató ellen folytatott nyomozást 2012 nyarán megszüntette, mivel akkor nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése.

Az ombudsman szerint mind a magyar jogszabályok értelmében, mind pedig a hazánk által vállalt nemzetközi kötelezettségek, így különösen a gyermekek szexuális kizsákmányolása és bántalmazása elleni Lanzarote Egyezmény nyomán az államnak minden szükséges intézkedéseket meg kell tennie a gyermekek szexuális kizsákmányolása és zaklatása valamennyi formájának megelőzése és a gyermekek védelme érdekében. A gyermekeknek pedig fejlődő képességüknek megfelelően tájékoztatást kellene adni a szexuális kizsákmányolás és zaklatás veszélyeiről, valamint az önvédelem módjairól.

Az alapjogi biztos az újabb eset kapcsán ismét felhívja a figyelmet a média felelősségére. A nagy látencia, az esetek többségének rejtve maradása miatt kiemelten fontos, hogy mielőbb fény derüljön a gyermekekkel szemben elkövetett szexuális visszaélésekre, a rendszer működési hibáira. Másfelől a médiának a tájékoztatás során mindenkor megkülönböztetett figyelemmel kell lennie az érintett gyermekek jogainak védelmére. A gyermekvédelmi rendszerrel és a vélelmezett vagy valóságelemeket tartalmazó, általánosító, sejtető, a környezetből kiragadott tudósítások akadályozzák a gyermekvédelmi rendszer jobbítását, a sérelmek hatékonyabb megelőzését. Az ombudsman szerint ez esetben fennáll a veszélye, hogy olyan torzított kép kerül a nyilvánosság elé, ami érdemi, teljeskörű helyzetelemzés hiányában komoly kárt okozhat az érintett gyermekeknek és szakembereknek egyaránt.