Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Két éve hozta meg az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága ajánlását arról, miként kell hozzáférhetővé tenni a pénzintézetek szolgáltatásait a látássérült emberek számára. Egy beadvány vizsgálatában Székely László ombudsman azt fogalmazta meg, hogy tervek vannak, jogszabály nincs és az ajánlásban álló más követelmények sem teljesültek, egyelőre legalábbis. Így viszont alapjogok sérülnek, amik érvényesítéséért az ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez fordult.

Biztosítsák a látássérült emberek akadálymentes hozzáférését a bankautomaták szolgáltatásaihoz. Határozzanak meg minimum követelményeket a fogyatékossággal élők hozzáférésének megteremtésére a magántulajdonban lévő bankautomatákhoz és ehhez alkossanak kikényszeríthető és határidőkhöz kötött jogszabályi keretrendszert. Az újonnan beszerzett bankautomaták és más banki szolgáltatások legyenek teljes mértékben hozzáférhetők a fogyatékossággal élő emberek számára. Kapjanak rendszeres képzést a bírák és más bírósági tisztviselők a Fogyatékossággal Élők Jogairól szóló ENSZ-Egyezményről és annak Fakultatív jegyzőkönyvéről annak érdekében, hogy az eléjük kerülő esetekben a fogyatékosság kapcsán kellő ismeret alapján dönthessenek. Hozzák összhangba a jogszabályokat és az ítélkezési gyakorlatot azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Egyezmény részes államai elfogadtak. Ezeket ajánlotta az ENSZ illetékes bizottsága a magyar kormánynak.

Mindennek nyomán eddig egy tervezet született, amely szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma a problémakört komplex módon kívánja kezelni, a banki szolgáltatások hozzáférhetőségének fejlesztésében valamennyi fogyatékossággal élő csoport igényeit figyelembe veszi, a fejlesztés minden hazai pénzintézetet érint, de a költségek és a technikai követelmények miatt a megvalósítás csak fokozatos lehet. A tárca a Bankszövetséggel, valamint a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével mint civil érdekvédelmi szervezettel együttműködést kezdeményezett – de az alapvető jogok biztosának megküldött tájékoztatás más érdekképviseleti szervezetet nem említ.

Hivatkozik viszont a minisztérium válasza arra, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke még 2011-ben ajánlást tett közzé arról, hogy a pénzügyi szervezeteknek banki szolgáltatásaik során fokozottan kell figyelniük az érdekeiket csak korlátozottan képviselni képes fogyasztókra, többek között a fogyatékossággal élőkre is.

Az alapvető jogok biztosa ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy az elnöki ajánlás formájában és tartalmában sem tekinthető az ENSZ-bizottság döntésében foglaltak teljesítésének.  Eddig csak előkészületi intézkedések születtek, amelyek nem helyettesítik egy jogszabály kikényszeríthető és határidőkhöz kötött kritériumait, a szükséges részletintézkedéseket, minimum követelményeket. Pozitívumként az ombudsman azt állapította meg, hogy képzések már folynak, és remélhetőleg ezekbe bevonják majd az érzékenyítő tréningeket kínáló érdekvédelmi szervezeteket és fogyatékossággal élő embereket is.

Az alapjogi biztos tehát kezdeményezéseket már lát, a jogszabályi keretrendszer és a minimumkövetelmények meghatározásának elmaradása viszont sérti az érintettek emberi méltósághoz való jogát, és nem felel meg az egyenlő bánásmód követelményének, a fogyatékossággal élő személyek kiemelt védelme állami és nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségének. Székely László ezért megállapításaival az emberi erőforrások miniszteréhez fordult.