Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

2523/2012

Az ombudsman alkotmánybírósági indítványa a köznevelési törvény egyes rendelkezéseiről

Az alapvető jogok biztosa a köznevelésről szóló törvény egyes rendelkezéseinek vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól, mert a jogszabály hatálybalépésének rövid határideje miatt - kellő felkészülési idő hiányában - sérülne a jogállamiság elve. Szabó Máté szerint a törvény a szülő neveléshez való jogát alaptörvény-ellenesen és nemzetközi szerződésbe ütközően korlátozza, valamint az iskolakezdés időpontjával kapcsolatosan nem biztosítja a szülő kinyilvánított akaratának figyelembevételét. 

Az alapvető jogok biztosa szerint a köznevelési törvény nem veszi figyelembe, hogy sok szülő tudatosan, nevelési elveit követve nem kívánja gyermekét a koragyermekkor első éveiben óvodába járatni. A törvényi szabályozás azonban nem nyújt biztosítékot ahhoz, hogy az óvodai nevelésben három éves koruktól csak olyan gyermekek vegyenek részt, akiknek személyiségfejlődésére ez kedvezően hat, illetve a későbbiekben elősegíti az iskolai oktatásba való bekapcsolódásukat. A köznevelési törvény ezért alaptörvény-ellenesen és a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezménybe ütköző módon korlátozza a szülők nevelés megválasztásához való jogát – állapította meg az ombudsman.

A köznevelési törvény alapján a gyermeknek hat-, illetve legkésőbb hétéves korában meg kell kezdenie tankötelezettsége teljesítését. Az iskolakezdésre való alkalmasság azonban nem csupán pedagógiai vagy orvosi kérdés, hanem számos olyan egyedi, családi tényező befolyásolhatja, amelynek megítélése nem külső szakember, hanem a gyermek nevelésére elsődlegesen jogosult és kötelezett szülő feladata. Szabó Máté szerint alaptörvény-ellenes és nemzetközi szerződésbe ütközik, hogy a köznevelési törvény alapján a szülő nem határozhatja meg, gyermeke ne hat, hanem hét éves korától kezdjen iskolába járni. Erről – akár a szülő véleménye ellenében is – az óvodavezető vagy az iskolaérettséget vizsgáló szakértői bizottság dönthet.

Szabó Máté alkotmánybírósági indítványában leírja, hogy a rövid határidő miatt a pedagógusok, valamint a szülők és gyermekeik nem tudnak időben felkészülni annak következményeire, hogy a törvény az oktatás és nevelés jogi és szervezeti rendszerét tanév közben alakítja át. Nincs tényleges lehetőségük arra, hogy a törvényi rendelkezések tartalmát kellő módon megismerve hozhassák meg döntéseiket, illetve hogy magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani.

Az év eleje óta az alapvető jogok biztosa már nem indítványozhatja a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását. Az ombudsman ezért csak felhívja az Alkotmánybíróság figyelmét, hogy indokolt lehet megvizsgálni, hogy a köznevelési törvény teljes körűen tartalmazza-e a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez, védelemhez és gondoskodáshoz szükséges garanciákat, amelyek az Alaptörvényből és az ENSZ Gyermekjogi Egyezményből erednek.

A köznevelési törvénnyel kapcsolatos indítvány a /documents/10180/143994/201202523Ai.rtf/57a82b3e-0350-46e5-901d-5df4f0b2dac5 oldalon olvasható.