Az utánpótláskorú labdarúgó gyermekek jogai és az MLSZ átigazolási szabályzata - az ombudsman aggályai
null Az utánpótláskorú labdarúgó gyermekek jogai és az MLSZ átigazolási szabályzata - az ombudsman aggályai
Az utánpótláskorú labdarúgók gyermekek, így a jogállásukat, helyzetüket érintő szabályokban tekintettel kell lenni a gyermek legjobb érdekére és a tankötelezettség teljesítésére – hívta fel a figyelmet Székely László. Az ombudsman vizsgálata több bizonytalanságot, illetve ellentmondást tárt fel a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Átigazolási Szabályzatának tartalmában, ezért az MLSZ elnökének intézkedését kérte, valamint a szaktárcához is fordult javaslattal.
A nemzeti labdarúgó utánpótlás bajnokságban futballozó két gyermek szülei fordultak a biztoshoz. Azt sérelmezték, hogy az MLSZ 2016-tól hatályos Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzatában a Szövetség költségtérítés megfizetéséhez kötötte az utánpótláskorú gyermekek átigazolását, ezzel figyelmen kívül hagyta az érintett gyermekek jogainak érvényesülését, a Szabályzat bizonytalan tartalma pedig sérti a jogbiztonságot.
Az ombudsman a sporttörvény és az Átigazolási Szabályzat vizsgálata kapcsán megállapította, hogy a Szabályzat törvényi szabályoknak ellentmondó, szűkítő rendelkezése sérti a jogállamiság elvét és – a kiszámíthatóság hiánya miatt – a jogbiztonság követelményét. A Szabályzat a törvényben rögzített jogi keretek közötti sportolást csak sportegyesületi tagként és tanulói jogviszony keretében teszi lehetővé, míg sportvállalkozás és alapítványok esetén a törvény által előírt – tartalmilag is meghatározott – sportszerződés megkötése helyett a „sportolói jogviszonyt” nevesíti a sportolási tevékenység alapjául.
A jelentés rámutat, hogy a sporttörvény csak annál a sportolónál köti az átigazolást előzetes írásbeli hozzájáruláshoz, aki sportszerződés keretében sportol. Aki tagsági viszony alapján sportol, annál nincs szükség az átadó sportszervezet előzetes írásbeli hozzájárulására. Mindkét esetben felmerülhet ugyan működési költségtérítés megfizetése, de eltérő szabályok szerint. Ha a sportoló sportszerződéssel sportol, akkor az átadó sportszervezet a hozzájárulását a működési költségtérítés megfizetéséhez kötheti. Ha a sportoló tagsági viszony alapján sportol, akkor viszont nincs ilyen megkötés, de az átadó sportszervezet igényt tarthat költségtérítésre. A Szabályzat a törvénnyel ellentétesen nem a jogviszonyra van figyelemmel, hanem konkrét időszakot határoz meg, amikor a sportoló e hozzájárulás hiányában is átigazolhat. A biztos a Szabályzat átigazolási szabályaival összefüggésben megállapította, hogy azok törvénysértőek, e szabályozási mód pedig a jogállamiság elvébe ütközik.
Az ombudsman az oktatáshoz való jog érvényesülése és a tankötelezettség teljesítése kapcsán visszásságot állapított meg az amatőr U14-U19 korosztályra vonatkozó Szabályzat rendelkezései miatt is. Eszerint ez a korosztály szeptember 1-jétől október 15-ig is átigazolhat iskolaváltáskor, ha az lakcímváltozással is jár, illetve az iskola és a sportszervezet székhelye ugyanott van. Az ombudsman álláspontja szerint más esetekben is indokolt lenne az átigazolás lehetővé tétele, hiszen az iskolaváltás sokszor nem jár a tanuló lakcímének változásával, de az iskolaváltást követően a korábbi sportszervezetnél maradás a tanuló és a szülők számára indokolatlan terhet jelent. Nem hagyható figyelmen kívül a tanítási év kezdése, amely minden év szeptemberének első munkanapja és emiatt a sportoló gyermek legjobb érdekét az szolgálja, ha az átigazolás a tanítási év kezdetére már lezárul.
A működési költségtérítés megfizetésével kapcsolatos rendelkezések kapcsán a biztos megállapította, hogy a Szabályzat nem tartalmazza kellő következetességgel, milyen következményekkel jár, ha az amatőr utánpótláskorú labdarúgó átigazolásakor nem fizetik meg a működési költségeket. Ez a hiányosság nem zárja ki egyes sportszervezetek visszaélésszerű joggyakorlását.
A vizsgálat a sportolás és a mindennapos testnevelés megszervezésének kapcsán feltárta, hogy a sportolást és a rendszeres testedzést a sporttörvény ugyan négyféle sportszervezet keretében biztosítja, ám ezek közül a köznevelési törvény csupán az egyik szervezeti formában (egyesületi keretben) preferált sporttevékenységet jelöli meg olyannak, amely teljesíti a tanulók mindennapos testnevelésének feltételét. A biztos szerint a köznevelési törvény szűkítése egyoldalú és indokolatlan előnyt teremt a sportegyesület számára más jogszerűen működő sportszervezettel szemben.
Székely László ombudsman az MLSZ elnökétől az Átigazolási Szabályzat aggályos rendelkezéseinek felülvizsgálatát és a sporttörvénnyel való összhang megteremtését kérte. Az emberi erőforrások miniszterénél azt kezdeményezte, hogy valamennyi sportszervezetben sportoló tanulók számára tegyék lehetővé a mindennapos testnevelés heti két órájának jogszerű és méltányos kiváltását.