Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Jogszabály-módosítást javasol az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes annak érdekében, hogy a nemzetiségi önkormányzatok is delegálhassanak tagot az iskolai intézményi tanácsokba. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem lát elvi akadályt a módosítás előtt, a biztos és helyettese valamennyi érdekelt bevonását kéri az előkészítésbe.

A Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyetteshez fordult azt panaszolva, hogy hiányos illetve ellentmondásos annak jogi szabályozása, ahogyan tagot lehet delegálni az iskolai intézményi tanácsokba.  Az elnök beadványában megírta, hogy a KLIK fenntartásában működő Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola/Valéria Dienes Grundschule – eddig minimális létszámmal működő – intézményi tanácsa az utolsó ülésén kezdeményezte a létszámának bővítését. Az intézményvezető felkérte a fenntartót, a történelmi egyházakat, valamint a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzatot, hogy delegáljanak egy-egy tagot az új összetételű intézményi tanácsba.

A Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a fentiekkel összefüggésben a jogi szabályozás problémáját jelezte az ombudsmanhelyettesnek. Jelenleg ugyanis a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezheti az intézményi tanács megalkotását, arra azonban már nincs felhatalmazása, hogy oda saját jogon tagot is jelöljön – csak akkor teheti ezt meg, ha a már működő intézményi tanács erre lehetőséget ad.

A jogbiztonság és a nemzetiségi jogok csorbulásának gyanúja miatt Szalayné Sándor Erzsébet ombudsmanhelyettes vizsgálatot kezdeményezett. Az alapvető jogok biztosával, Székely Lászlóval közös vizsgálat megállapította, hogy nincs összhangban a köznevelésről szóló törvény és a delegálás módját is szabályozó miniszteri rendelet. A vizsgálat során az oktatásért felelős államtitkár a megkeresésre adott válaszában egyetértett azzal, hogy a rendelkezések ellentmondásosak, hiányosak, tehát a helyzet valóban visszás, ezért a minisztérium nem látja annak elvi akadályát, hogy jogszabály-módosítással tegyék lehetővé a nemzetiségi önkormányzatok részvételét az iskolai intézményi tanácsok munkájában. Olyan esetben, ha a településen nem működik nemzetiségi önkormányzat, az adott nemzetiség helyi társadalmi szervezete kapna lehetőséget tag delegálására – tette hozzá az oktatásért felelős államtitkár, aki vállalta a módosítás előkészítését, előterjesztését is.

A változtatásra irányuló készséget nyugtázva az ombudsmanhelyettes a biztossal egyetértésben azt is fontosnak tartja, hogy a jogszabály-módosítás előkészítése során megfelelő egyeztetés folyjon a magyarországi nemzetiségi közösségeket képviselő szószólókkal és az országos nemzetiségi önkormányzatok vezetőivel. Feltétlenül tisztázni kell azt is, hogy mely nevelést-oktatást biztosító intézmények esetében célszerű rögzíteni a nemzetiségi önkormányzatok, azok híján a helyi nemzetiségi társadalmi szervezetek delegálási jogát. Ennek előmozdítására közös jelentésükben felkérték az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának Köznevelési és kulturális albizottságát, hogy a hazai nemzetiségi közösségek szószólói és az országos nemzetiségi önkormányzatok által delegált képviselők, illetve szakértők, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma közreműködésével tekintse át a szabályozási hiányosságokat és alakítsa ki szakmai álláspontját, javaslatát. Felkérték az emberi erőforrások miniszterét is, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága Köznevelési és kulturális albizottságának szakmai álláspontja és javaslata alapján kezdeményezze a vonatkozó szabályozás szükséges módosításának előkészítését annak érdekében, hogy a nemzetiségi önkormányzatok is delegálhassanak tagot az iskolai intézményi tanácsokba.