Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A közterületi magatartások szankcionálásáról

AJB-1040/2012

Az alapvető jogok biztosa egy korábban benyújtott indítványát módosítva azt kérte Alkotmánybíróságtól, hogy vizsgálja felül az új önkormányzati törvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetőséget adnak az önkormányzatoknak a „közösségellenes magatartások" bírságolására. Szabó Máté álláspontja szerint ugyanis a megfelelő garanciák nélküli, széleskörű szankcionálásra adott „biankó" felhatalmazás ellentétes a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével.

Az ombudsman 2011 júliusában állapította meg, hogy sérti a jogállami követelményeket az építési törvényben az önkormányzatoknak adott, indokolatlanul tág felhatalmazás a nem rendeltetésszerű közterület-használat szankcionálására. A törvény módosítására vonatkozó kezdeményezését azonban az érintett szaktárcák vezetői nem találták megalapozottnak, ezért a biztos 2011 decemberében az Alkotmánybíróságtól kérte a kifogásolt szabályok felülvizsgálatát, indítványát pedig az Alaptörvény hatályba lépését követően is fenntartotta.

Az ombudsman a jelentésben és az indítványban is arra mutatott rá, hogy a törvényi megoldás az önkényes jogalkalmazás „melegágya", mivel a felhatalmazás alapján születő heterogén jellegű önkormányzati rendeletek következtében nem követhető, hogy pontosan mely közterületi magatartások (pl. „életvitelszerű közterület-használat" vagy a „kövön ülés") minősülnek nem rendeltetésszerűnek, így pedig jogellenesnek és szankcionálhatónak. A jogbiztonság követelményének csorbulása mellett az eleve kiszolgáltatott helyzetben lévők számára mindez a folyamatos jogi fenyegetettség légkörének kialakulásához vezethet, hiszen az érinttetek nem képesek magatartásukat a bizonytalan tartalmú előírásokhoz igazítani.

Az indítvány benyújtását követően az Országgyűlés 2012. április 15-ével hatályon kívül helyezte az építési törvény kifogásolt rendelkezését, így az ombudsmani indítványnak ez az eleme tárgytalanná vált. A biztos ugyanakkor észlelte, hogy a probléma nem oldódott meg. A hatályon kívül helyezéssel párhuzamosan az új önkormányzati törvény lehetővé tette, hogy az önkormányzatok rendeletben határozhassanak meg „tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokat", jelentős összegű bírság kiszabását rendelhessenek el e magatartások elkövetőjével szemben és a bírságok az önkormányzat saját bevételét képezzék.

Az alkotmányossági probléma így a biztos álláspontja szerint csak áthelyeződött és egyben nagyobb is lett. A törvény ugyanis az önkormányzatoknak továbbra is indokolatlanul tág szankcionálási felhatalmazást ad, ami sérti a jogállamiság elvét és jogbiztonság követelményét. A kifogásolt rendelkezések alapján eleve kétséges, hogy az önkormányzatok mely, egyébként sem bűncselekménynek, sem szabálysértésnek nem minősülő magatartásokat nyilváníthatnak „közösségellenes magatartásnak". Nem egyértelmű emellett az sem, hogy pontosan milyen eljárási garanciák mellett kerülhetne sor a felelősségre vonásra és a jelentős összegű bírságolásra. A biztos alkotmányosan aggályosnak tartja azt is, hogy a minél szélesebb körű bírságolásban az önkormányzatok maguk is érdekeltté válnak, hiszen a bevételek a törvény alapján teljes egészében őket illetik meg.

Mindezek alapján az ombudsman azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a már hatályon kívül helyezett építési törvényi szabályok helyett vizsgálja felül és semmisítse meg az új önkormányzati törvény felhatalmazó rendelkezéseit.

Az indítvány a /documents/10180/143994/201201040Ai.rtf/57992673-1068-4f8e-a930-c925291f86be oldalon olvasható.