null A jövő nemzedékek szószólójának állásfoglalása a településkép védelméről

A jövő nemzedékek szószólója ajánlásokat fogalmazott meg a településképi arculat védelmére 2017 őszéig megalkotandó önkormányzati szabályozásról, kiemelve a szükséges anyagi források és szakmai támogatás szükségességét, a társadalmi részvétel és nyilvánosság fontosságát, a térségi összefogás célszerűségét főként kistelepülések esetében, valamint a zöldfelületek védelmének alkotmányos jelentőségét. Az átgondolt és hatékony településképi szabályozás kialakítása érdekében Bándi Gyula kéri a rendeletek elkészítésére előírt határidő meghosszabbítását, és a helyi örökség folyamatos védelme érdekében átmeneti rendelkezéseket javasol.

A településrendezés hosszú távra, esetenként visszavonhatatlanul meghatározza életkörülményeinket, befolyásolja épített és természetes környezetünket. Feladata, hogy hozzájáruljon a nemzet kulturális öröksége, ezen belül az épített környezet megóvásához, a jövő nemzedékek számára garantálja az ahhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét. A fenntartható településtervezésben, az ökológiai folyosók, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások tekintetében kiemelt fontosságú a települési zöldfelületekre vonatkozó helyi rendelkezések megalkotása is.

Az új építésügyi ágazati szabályozás a települési arculat védelmét az önkormányzatokra bízza, melyeknek hatályos településfejlesztési és -rendezési eszközeik rendszerébe illeszkedően, egy előzőleg elkészítendő településképi arculati kézikönyv alapján 2017 októberéig, a feladathoz mérten igen rövid idő alatt kell elkészíteniük saját településképi követelményeiket. A településképi arculati kézikönyvek és az ezen alapuló önkormányzati rendeletek megalkotása alapos előkészítést igényel, aminek része kell legyen a helyi társadalom szereplőivel való kellő mélységű egyeztetés is. A jogbiztonság követelményével összhangban kiemelten fontos az új rendeletben meghatározott településképi követelmények és a már létező szabályozások összhangja. Mindezek miatt félő, hogy a törvény által meghatározott rövid határidő az önkormányzatok számára nem lesz elegendő a megfelelő jogszabály-előkészítésre.

Az elegendő felkészülési idő biztosítása alkotmányos követelmény, ennek hiánya miatt az Alkotmánybíróság már nem egy esetben állapította meg jogszabályok alkotmányellenességét. Alkotmányos aggályokat vet fel továbbá, hogy amennyiben az új önkormányzati szabályok határidőre nem születnének meg, az az épített örökség esetében a helyi védettség megszűnésével járna. Ez a visszalépés - kulturális örökségvédelem területén is irányadó - tilalmának alkotmányos elvébe ütközhet. Az építészeti örökség helyi védelme terén sem engedhető meg ugyanis a védelem megszűnésével járó értékvesztésnek még a kockázata sem. Az Alkotmánybíróság szerint, ha egyszer már valami műemléki védelem alá került, az onnét való kivételhez rendkívüli indok kell. 

A törvény céljait hatékonyabban szolgáló megoldások kimunkálása érdekében Bándi Gyula javasolja a helyi rendeletek elkészítésére a törvényben engedélyezett határidő meghosszabbítását, valamint a készülő szabályozásnak a meglévő programokkal, tervekkel való összehangolásához elengedhetetlen anyagi források és szakmai támogatás garantálását. Elengedhetetlennek tartja a helyi értékek védelmének folyamatosságát biztosító átmeneti rendelkezések megalkotását is. Az önkormányzati szabályozás megalkotása során szorgalmazza a helyi jelentőségű zöldfelületek kiemelt védelmét. A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó szószóló az új szabályozások során alapvetőnek tartja a társadalmi részvétel és nyilvánosság követelményének biztosítását, ezzel is segítve a jó gyakorlatok alkalmazását. Bándi Gyula azt is javasolja, hogy - különösen kistelepülések esetében – fontolják meg, milyen előnyökkel járna a térségi összefogás a településkép védelmének szabályozásában.

Az állásfoglalás teljes szövege megnyitható itt.