null A hajléktalansági konferenciáról

Európai konferencia a hajléktalanságról az emberi jogok napján

 

Magyarországon és általában Európában is növekszik az utcán élők száma. A közvélemény reakciói mellett már a döntéshozók is egyre inkább megkerülhetetlennek nevezik, hogy megoldásokat találjanak a hajléktalanná válás megelőzésére, a már hajléktalanok bajainak enyhítésére, fedélhez juttatására – nyilatkozta Szabó Máté. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az Európai Unió hajléktalan-politikájának megalapozásán dolgozó, hét szakértőből álló bizottság tagjaként az Európai Parlament és a Bizottság hajléktalanság-konferenciáján vett részt Brüsszelben.

A magyar uniós elnökség a gazdasági-szociális jogok érvényesítését fogja előtérbe állítani, olyan témákban, mint gyermekjogok, gyermekszegénység, a gyermekekkel szembeni szexuális erőszak, illetve a hajléktalanok és a nyugdíjasok problémái.

Már a belga elnökség is a gazdasági-szociális jogok szempontjait emelte ki, és néhány befejezetlenül maradt projektje, közöttük a hajléktalanság európai szintű kezelésének megközelítése szintén a magyar elnökségre marad. Az EU átfogó hajléktalanügyi stratégiájának kialakítására azért is szükség van, mert ha egy országban, területen, városban jó helyi megoldásokat alakítanak ki, az szinte automatikusan kiváltja, hogy a rosszabb helyzetben lévő vidékekről a szegénységben élők oda vándorolnak. Másrészt Európában mindenütt átalakult a hajléktalanok profilja: míg korábban az egyedül élő, javakorabeli, alkohol- és drogproblémákkal megvert, totális intézményeket elhagyó (pszichiátria, börtön, stb.), lakás- és munkanélküli férfiaké volt a domináns csoport, mára a válság hatására megjelentek közöttük a többgyermekes, (akár külföldi) családok, nők, gyerekek és fiatalok is.

Az EU brüsszeli rendezvénye a prevenciót, azaz a hajléktalanná válás megelőzését, valamint a különféle típusú hajléktalanságok elleni hatékony és azonnali fellépést állította előtérbe. Olyan országokban, mint Finnország, illetve területeken, mint Skócia igyekeznek mindenkit a helyzetének megfelelő lakáshoz juttatni és felszámolni az átmeneti szállásokat és melegedőket, ugyanakkor az utcán éjszakázást is. Mindehhez megfelelő szociális lakások, anyagi és személyi erőforrások, csoport- és személy-specifikus terápiák és terapeuták szükségesek. Ugyanakkor a felszólalók egy része utópikusnak, vagy nagyon távoli célnak tartotta a hajléktalanság teljes felszámolását, mivel az olyan strukturális problémákra és azoknak az egyéni sorsokkal való olyan szerencsétlen találkozására vezethető vissza, ami lehetetlenné teszi teljes megelőzését és kiküszöbölését. Az elsődleges cél alternatívákat nyújtani az utcán és köztereken való éjszakázással szemben, és csak annyi ideig tartani a rászorulókat a közösségi szállásokon ameddig hozzá nem segítik őket a személyre szabott lakhatási és életvezetési alternatívákhoz. A megelőzés és a visszavezetés érdekében ezek a követelmények európai, nemzeti, regionális és kommunális, települési koordinációt kívánnak meg az olyan szakmai szervezetek és közigazgatási területek között, amelyeknek eddig nem, vagy alig voltak ilyen tapasztalataik (pl. településfejlesztés, szociális- és munkaügy, egészségügy, gyermekvédelem és drogprevenció-pszichiátria).

Nagy figyelmet kellene fordítani a kényszerűen kollektív életvitelt folytatók egyéni beilleszkedésének elősegítésére, például ilyen a szabaduló fogvatartottak, a nagykorúvá váló intézeti-javítóintézeti gyermekek új életkezdési szituációi – foglalta össze Szabó Máté ombudsman az Európai Unió brüsszeli hajléktalanság-konferenciáján elhangzottakat.