A hajléktalan menekültekről
null A hajléktalan menekültekről
Hajléktalan menekültek Magyarországon
AJB-1692/2010
Még az emberi lét alapvető feltételét jelentő hajléktalan-ellátáshoz sem képesek hozzáférni azok az alacsonyan iskolázott, gyakorlatilag írástudatlan, magyarul nem beszélő külföldiek, akik röviddel a menekültként elismerésüket követően a befogadó állomásról külföldre távoznak, ám a külföldi hatóságok visszaküldik őket Magyarországra. Szabó Máté ombudsman az állam felelősségére hívja fel a figyelmet, mert a magyar hatóság ezeket a menekülteket kizárja a befogadó állomáson történő elhelyezésből és ellátásból.
A Mahatma Gandhi Közhasznú Egyesület tíz menekült ügyében fordult az országgyűlési biztoshoz. A tíz ember a menekültként való elismerését követően a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Bicskei Befogadó Állomására került, ám annak vezetése felszólította őket, hogy hagyják el az intézményt, keressenek szállást és munkát maguknak. A beadvánnyal csaknem egy időben jelent meg a „Pesti hajléktalan lesz a szomáliai menekült" című újságcikk a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület által támogatott, személyazonosításra alkalmas iratokkal és jövedelemmel nem rendelkező, hajléktalanná vált menekültek mindennapi életéről. Az országgyűlési biztos a két ügyet egy eljárásban vizsgálta.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa úgy tapasztalta, hogy Magyarországon a hajléktalanná válás leginkább azokat az alacsonyan iskolázott, gyakorlatilag írástudatlan, magyarul nem beszélő külföldieket fenyegeti, akik röviddel a menekültként elismerésüket követően a befogadó állomásról külföldre távoznak, ám a külföldi államok hatóságai visszaküldik őket Magyarországra. A menekültügyi hatóság az élethez és az emberi méltósághoz, a menedékjoghoz, valamint a szociális biztonsághoz való jogot sértette azzal, hogy a visszafogadott menekülteket kizárta a befogadó állomáson nyújtott elhelyezésből és ellátásból, és a szálláskereséshez még a leghidegebb téli hónapokban sem nyújtott segítséget nekik. Ezek a magyarul nem beszélő menekültek az emberi lét alapvető feltételét jelentő hajléktalan ellátáshoz sem juthattak hozzá, mert a bürokratikus akadályok miatt nem tudták beszerezni a szükséges okmányokat.
A menekültek integrációja állami feladat. Állami kötelesség a menekültként elismert külföldiek életének védelme akkor is, ha őket kizárták a befogadó állomás ellátásából – figyelmeztetett az ombudsman. Az utcai hajléktalanság kérdésével összefüggő középtávú intézkedési terv kormány-előterjesztése nem említi sem a Magyar Köztársaság területén élő hajléktalan menekülteket, sem más hajléktalan külföldieket. Az ombudsman az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatára hivatkozva rámutatott arra, hogy az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárításához a szállás a Magyar Köztársaság joghatósága alá tartozó valamennyi emberi lényt, így még az országban illegálisan tartózkodó külföldit is megilleti.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megoldásért a nemzeti erőforrás miniszterhez, a belügyminiszterhez, Budapest Főváros főpolgármesteréhez, valamint a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójához fordult.
A teljes jelentés olvasható a http://www.obh.hu/allam/jelentes/201001692.rtf oldalon.