null A bányászat és a vízgazdálkodás szabályairól

A bányászat és a vízgazdálkodás szabályairól

AJB-1078/2012.

 

A hatályos jogi szabályozás nem kezeli megfelelően a homok- és kavicsbányászattal kapcsolatos környezeti hatásokat, illetve az általuk okozott konfliktusokat, állapította meg Szabó Máté ombudsman. A vizsgálat nyomán az alapvető jogok biztosa több jogszabály módosítását javasolta.

Miközben a klímaváltozás negatív hatásaival ma már nap, mint nap szembesülünk, a kavicsbányászat nyomán csak a Pesti síkságon közel 2.000 hektár kiterjedésű nyílt víztükör párologtatja a talajvizet. Részben a Levegő Munkacsoport beadványa alapján, részben hivatalból indult ombudsmani vizsgálat a kavics- és homokbányászat következtében előálló vízgazdálkodási, termőföldvédelmi, környezet- és természetvédelmi, továbbá tájvédelmi konfliktusok feltárására.

A kavicsbányászat intenzitása és annak következményei nincsenek összhangban az Alaptörvény célkitűzésével, amely előírja a termőföld, a vízkészlet, a biológiai sokféleség védelmét, megőrzését a jövő nemzedék számára – állapítja meg az ombudsman jelentése. A jogi szabályozás nem megfelelően kezeli a bányászat sok esetben visszafordíthatatlan környezeti hatásait, az azok összeadódásával kapcsolatos problémákat A problémákat súlyosbítja, hogy nem, vagy nem megfelelően teljesültek az állami tervezési feladatok.

A jogalkotó 1993 óta adós a homok- és kavicsbányászat speciális követelményeire vonatkozó előírások megalkotásával. Egyre több a visszamaradó bányató, miközben az ivóvízellátás csaknem egészét biztosító felszínalatti vizeket kiemelten kellene védeni. Az átgondolt stratégia hiányában megnyíló homok- és kavicsbányák miatt fogy a termőföld, a hatályos jogi szabályozás pedig nem tud hatékonyan szembeszállni ezzel, valamint a környezeti problémákkal. Az egyes szakterületek szabályozásai egymás fogalomrendszerével sem boldogulnak, ezért például a bányatelken belül levő tavak nem minősülnek vízi létesítményeknek, így rájuk nem alkalmazhatók a vízügyi ágazati szabályok. A bányászatra érvényes jogszabályok nem számolnak kellően az egyes ásványi nyersanyagok sajátosságaival.

Az ombudsman mindezek láttán a bányászat és a vízgazdálkodás ügyében a jogbiztonságot, valamint az egészséges környezethez való jog érvényesülését hiányolta. Szabó Máté alapjogi biztos a vizsgálat nyomán javasolta több jogszabály (így például a bánya-, a vízgazdálkodási és a termőföldtörvény) módosítását, továbbá a nemzeti ásványvagyon-gazdálkodási stratégia megalkotását, valamint a felszín alatti vízkészlet igénybevételi határértékeinek a meghatározását is.

A teljes jelentés, benne az ombudsman megállapításaival és javaslataival a /documents/10180/143994/201201078.rtf/443527a6-1049-4ce0-9fc9-5566f03eeff4 oldalon olvasható.