Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes a környezetvédelmi világnap alkalmából kiadott közleményében a közös cselekvés fontosságára hívja fel a figyelmet.

Éppen fél évszázaddal ezelőtt, 1972. június 5-én vette kezdetét az ENSZ első környezetvédelmi világkonferenciája „Ember és bioszféra” címmel. Az ENSZ közgyűlése a konferencia javaslatára még abban az évben nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját a környezetvédelem világnapjává. A cél ma is, mint 50 éve, ugyanaz: felhívni a figyelmet a környezeti terhelés, az ártalmak, a környezetszennyezés következményeire, illetve elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést. Sajnos a világban zajló folyamatok egyre aggasztóbbak, 50 év alatt nem sikerült a várt javulást elérni. 

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) nemrég nyilvánosságra hozott jelentése alapján nem járunk jó úton a klímavédelmi célok megvalósításában. A  jelentés négy kritikus mutatót emel ki az éghajlatváltozás szempontjából: az üvegházhatású gázok koncentrációját, a tengerszint emelkedését, az óceánok hőmérsékletének növekedését, valamint savasodását. Minden egyes mutató rekordmagasságot ért el az elmúlt évben. Az adatok összhangban állnak az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) idei jelentésével is. A fosszilis tüzelőanyagok használata környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyre inkább zsákutcának bizonyul. Az ENSZ főtitkára szerint a megújuló energiaforrások biztosítják az egyedüli utat a valódi energiabiztonság, a stabil energiaárak és a fenntartható foglalkoztatási lehetőségek felé. Ha világszinten összefogunk és közösen cselekszünk, a megújuló energiahordozókra való átállás a 21. század béke-projektje lehet – emeli ki a főtitkár.

A WMO és az IPCC jelentésének újabb adatai egyaránt egyértelművé teszik azt, amit már eddig is tudtunk, hogy jelenlegi életmódunk nem fenntartható, az emberiség hozzáállásának megváltoztatása nélkül a világot sújtó természeti kilengések fokozódó jelenlétével kell számolnunk. 

Érdemes figyelmi az ökológiai túllövés napjára is, amely virtuális dátumként azt jelzi, hogy a Föld lakossága mikorra használja el az adott évre rendelkezésre álló erőforrásait, tehát további fogyasztásával mikortól csökkenti az erőforrások megújuló képességét. Ez a dátum évről évre korábbra tolódik, ami nem egyeztethető össze azzal az igénnyel, hogy a fenntarthatóság útján járjunk és a jövő nemzedék számára legalább olyan – vagy ahhoz közeli – feltételeket hagyjunk, mint amiket mi kaptunk. A dátumot a kutatók nem csak globális szintre számolják ki, de az egyes országok adatait is nyilvánosságra hozzák. Magyarország esetében ezt a napot idén május 30-án már elértük, egy héttel korábban, mint tavaly és két héttel korábban, mint két éve. Életmódunk tehát nem a fenntarthatóság irányába mutat. 

Változtatni azonban sosem késő, még le lehet térni a bejáratott pályáról. A tudatos fogyasztás, a körforgásos gazdaság felé való átmenet, a megújuló energiaforrásokra való átállás felgyorsítása mind-mind a megoldás egy szeletét jelenti. Ezek megvalósítása közös felelősségvállalást, kreatív gondolkodást és aktív hozzáállást kíván mindannyiunktól. A környezetvédelmi világnap kapcsán az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója felhívja a figyelmet arra, hogy a globális kihívások hatékony legyőzéséhez közös megoldások vezethetnek, amelyben azonban minden csoport, minden egyén részt kell vállaljon. A biztos és a szószóló szorgalmazzák, hogy a fenntarthatósági és klímavédelmi célokat érintő politikai és gazdasági döntések meghozatalakor a döntéshozók legyenek fokozott figyelemmel a tudományos kutatások eredményeire is, valamint arra a társadalmi igényre – melyet főként a fiatalabb generáció fogalmaz meg egyre hangosabban –, hogy a ma felelősei kötelesek a jövő nemzedékek igényeit is figyelembe venni.