Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója közös közleménye a táj nemzetközi napja alkalmából
null Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója közös közleménye a táj nemzetközi napja alkalmából
Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója a 2020. évi táj nemzetközi napja alkalmából felhívja a döntéshozók és a társadalom egészének figyelmét a táj állapotának kiemelt jelentőségére, figyelemmel annak az emberi környezet természeti és épített, valamint kulturális javait, a közösségi identitás elemeit ötvöző mivoltára. A táj a nemzet közös örökségének része, védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése az állam és mindenki alaptörvényi kötelezettsége. Ezért a tájvédelmi szempontokat a döntéshozatal során integráltan kívánatos érvényesíteni, biztosítva ezzel a „Kárpát-medence természet adta és ember alkotta” értékeinek hosszú távú védelmét.
A táj fogalmát az Európai Táj Egyezmény az ember által érzékelt területként fogalmazza meg. A táj valójában az „otthon” képe, mindazt együtt jelenti, amely az ember környezetét alkotja. A táj védelme az emberhez méltó, egészséges környezethez való jog biztosításának kiemelten fontos eszköze. A táj azoknak a természeti és kulturális elemeknek sajátos és komplex rendszere, amelyeket az Alaptörvény a nemzet közös öröksége, illetve a nemzeti vagyon részeiként különös védelemben részesít. Az Európai Táj Egyezményhez hazánk 2005-ben csatlakozott; 2017 óta október 20-át a táj nemzetközi napjaként ünnepeljük, ezzel is elősegítendő az Egyezmény végrehajtását.
Az Európa Tanács idén arra szólította fel az Egyezményben részes és nem részes feleket, hogy a táj negyedik nemzetközi napján kiemelt figyelmet szenteljenek a „Táj integrációja az ágazati stratégiákban” témakörnek. Vizsgálják meg, hogyan jelenik meg a táj- és a területfejlesztés, valamint -rendezés, továbbá helyi szinten a településfejlesztés és -rendezés kölcsönhatása a vonatkozó szabályozásokban. A táj beépítettsége a kulturális javakat, a mezőgazdaságot, a szociális és gazdasági szektort érintő, illetőleg bármely további, a táj állapotára akár közvetlen, akár közvetett hatást gyakorló nemzeti célkitűzéseket tartalmazó ágazati politikákban ugyancsak vizsgálandó.
Csatlakozva az Európa Tanács kezdeményezéséhez, az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese immáron évek óta együttműködik a táj védelméért felelős tárcával, az Agrárminisztériummal a táj nemzetközi napjáról való méltó megemlékezés érdekében. Az elmúlt években – alkalmazkodva az éves tematikához – ezen alkalomból a táj helyi szintű, majd az oktatásban való megjelenítését, valamint a táj és a tájba illeszkedő víztestek egymásra gyakorolt hatását járták körbe az érintettek.
Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója felhívja a figyelmet a táj sajátos jellegére, annak sokszínűségében rejlő értékeire és identitásformáló mivoltára. Ki a „zordon Kárpátoknak vadregényes táján”, ki „az Alföld tengersík vidékin”, de valahogyan mind kötődünk az „otthon” látképéhez, formáljuk a tájat és formálódunk általa, úgy egyéni, mint közösségi szinten. Mindez felelősséggel jár, és ebben az államnak mint döntéshozónak (is) kiemelt a szerepe.