Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója közös közleményében a megtermelt élelmiszerrel való tudatosabb bánásmód, valamint a felelős termelői, kereskedői és fogyasztói magatartás fontosságára hívja fel a figyelmet az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napjáról való első megemlékezés alkalmából.

Az elmúlt év decemberében döntött arról az ENSZ Közgyűlése, hogy – követve az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) ajánlását – szeptember 29-ét az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napjává nyilvánítja, valamint felhívja a tagországok, a nemzetközi szervezetek, a civil társadalom, a magánszemélyek és más érintettek figyelmét a világnapról való méltó megemlékezésre és különösen a megfelelő lépések megtételének fontosságára.

A FAO felmérése szerint a világon megtermelt élelmiszer mintegy harmada – körülbelül 1,3 milliárd tonna – sosem jut el a fogyasztók asztalára. Míg a fejlődő országokban főképp a termelés és betakarítás során keletkezik élelmiszer-veszteség, addig a fejlett világban, így hazánkban is jobbára a kereskedelmi lánc szereplőinél és a végső fogyasztóknál (háztartások, vendéglők, szállodák, cateringcégek, menzák stb.) képződik élelmiszer-hulladék. Ezt a magyarországi adatok is megerősítik: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint az évente keletkező 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék körülbelül egyharmadáért a háztartások felelősek, aminek legalább a fele elkerülhető volna a fogyasztók tudatosabb magatartása révén.

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljait és megvalósításukat is szem előtt tartva az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója emlékeztet arra, hogy az élelmiszerek elosztásának, adományozási folyamatának javítása, megfelelő szabályozása hazánkban is hozzájárulhat a szegénység és az éhezés csökkentéséhez. Ezen túlmenően az élelmiszer-veszteség és -hulladék mennyiségének csökkentése révén elkerülhetővé válik mindazon erőforrások pazarlása, amelyeket a termelés során felhasználtak (legyen az munkaerő, talaj, víz, energia vagy éppen vetőmagok), és megelőzhető azon üvegházhatású gázok kibocsátása is, amelyek az elpazarolt élelmiszerek előállítása, kezelése, valamint hulladékaik megsemmisülése és megsemmisítése révén keletkeznek. A FAO számításai szerint, ha ezen kibocsátásért egyetlen ország lenne felelős, azzal az üvegházhatású gázok harmadik legnagyobb kibocsátója lenne, Kína és az USA után.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója ezért felhívja a figyelmet arra, hogy az élelmiszer-hulladék keletkezésének jelentős része megelőzhető, ha jobban odafigyelünk rá, mikor, mit és mennyit vásárolunk, hogyan tárolunk és hűtünk, illetve mit teszünk a maradékokkal. A szépséghibás, de jó minőségű termékek választása, az alapanyagok és maradékok kreatív felhasználása, az élelmiszer-felesleg adományozása vagy akár a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatóság közötti különbség helyes értelmezése, gyakorlati alkalmazása jelentős eredményt hozhat.

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója örömmel üdvözli és bátorítja mindazon hazai kezdeményezéseket – mint például az Élelmiszerbank működtetése és a Nébih „Maradék nélkül” elnevezésű programja –, amelyek az elosztási hálózatok működésének és az adományozás lehetőségeinek javítása, valamint a tudatos fogyasztói magatartás ösztönzése révén hozzájárulnak az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala aktívan is részt vállal a probléma megoldásában azzal, hogy a közeljövőben a FAO-val való együttműködés keretében megjelenteti a témával kapcsolatos, gyermekeknek szóló kiadványsorozat első kötetének magyar nyelvű fordítását.