Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója közös közleménye a környezetvédelmi világnap alkalmából
null Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója közös közleménye a környezetvédelmi világnap alkalmából
Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes ökoszisztémáink iránti felelősségünkre figyelmeztet, és ezek védelmére emlékezteti az állami intézményeket, valamint a társadalom minden tagját és csoportját a környezetvédelmi világnap alkalmából kiadott közös közleményében.
A környezetvédelmi világnapot az 1972-ben megrendezett első ENSZ környezetvédelmi világkonferencia kezdőnapjára emlékezve ünnepeljük június 5-én. Ez az ENSZ legfontosabb világnapja ebben a témában, amelynek célja, hogy világszerte felhívja a figyelmet a környezetünkért való felelősségünkre, és védelme érdekében konkrét célkitűzések alapján közös cselekvésre sarkalljon.
Az esemény minden évben meghatározott témára fókuszál. Az idei év központi gondolata az élőhelyek helyreállítása, a természettel való kapcsolatunk újragondolása. A 2021-es világnappal egyben kezdetét veszi az ENSZ ökoszisztéma-helyreállítási évtizede.
A biológiai sokféleségről és az ökoszisztéma-szolgáltatásokról szóló IPBES globális jelentés – minden idők legátfogóbb felmérése e témában – tragikus képet fest a létünk alapját jelentő természeti környezetről és az általa nyújtott szolgáltatások állapotáról. Az ökoszisztéma-funkciókat és -szolgáltatásokat biztosító természeti környezet minősége világszerte romlik, veszélyeztetve ezzel azt a képességet, amellyel az emberi jólléthez járulhat hozzá. A tanulmány szerint immár körülbelül egymillió állat- és növényfaj került a kihalás szélére: „Az ökoszisztémák, fajok, vad populációk, helyi változatok és háziasított növény- és állatfajták területe vagy mennyisége csökken, állapotuk egyre rosszabb, vagy el is tűnnek. A földi élet alapvető, egymással szoros kapcsolatban élő hálózata zsugorodik, és egyre inkább pusztul… Ez a pusztulás az emberi tevékenység közvetlen következménye, és komolyan veszélyezteti az emberi jóllétet a világ miden régiójában.”
A 2019-ben napvilágot látott jelentés szerint gyökeres változások szükségesek a természet helyreállításához és megőrzéséhez. Az üzenet egyértelmű: a jelenlegi romló helyzet haszonélvezőinek érdeke nem írhatja felül a közérdeket.
Hazánkban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia kapcsán kétévente kiadott előrehaladási jelentések számot adnak az ökoszisztémák hazai állapotáról is. A legutóbbi jelentés szerint a hazai ökoszisztémák 87 százaléka kedvezőtlen állapotú, ami jelentős romlást mutat. Az utóbbi években európai összehasonlításban Magyarországon volt a legerőteljesebb az anyag- és területigényes fizikai tőke fejlesztése, a mesterséges felszínborítottság növelésében is elsők voltunk – a jelentés idejében elérhető legfrissebb adatok alapján – 2012 és 2015 között. Tartós és jelentős mértékű a hazai élőhelyek eltűnése, állapotuk romlása, a táj degradációja, aminek következtében csökken az ökoszisztémák szolgáltatóképessége.
A jelentés szerint a természetes élőhelyek megóvása sürgető feladat, a beruházások kiválasztása során ezt elsődleges szemponttá kell tenni, korlátozva a zöldmezős beruházásokat. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács természeti örökségünk védelméről és a természeti erőforrások fenntartható használatáról szóló javaslatában jelezte, hogy azonnali és érdemi változásokra, fenntarthatósági fordulatra van szükség annak érdekében, hogy természeti értékeinket, a nemzet közös örökségét megóvhassuk, s az ökoszisztéma-szolgáltatások elveszítése ne veszélyeztesse rövid és hosszú távon a jó élet lehetőségeinek kialakítását.
Ahogy az Alaptörvény is rögzíti, a jelen nemzedék tagjai vállalják, hogy – egyebek mellett – a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápolják és megóvják, és felelősséget viselve utódaikért, anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezik az utánuk jövő nemzedékek életfeltételeit. Az alapvető jogok biztosa és helyettese mindezek fényében ismételten emlékeztetnek arra, hogy az Alaptörvény P) cikke értelmében az állam és mindenki kötelezettsége a biológiai sokféleség védelme, megőrzése és fenntartása a jövő nemzedékek számára.