Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Az alapvető jogok biztosa szerint a jogbiztonság követelményét, a tisztességes eljáráshoz és a szociális biztonsághoz való jogot is sérti, hogy a szociális, egészségügyi problémával küzdő álláskeresőket azért utalják foglalkoztathatósági vizsgálatra, hogy az annak nyomán kapott szakvélemény alapján – önhibájukon kívül – töröljék őket az álláskeresők nyilvántartásából. Székely László ombudsman a szaktárcák vezetőihez fordult, mert mindezek következtében az érintett tízezrek teljesen el is veszíthetik a megélhetésükhöz szükséges juttatásokat.

Egy konkrét ügyben a panaszos azt sérelmezte, hogy a munkaügyi szerv törölte az álláskeresők nyilvántartásából, majd megszüntették a megélhetését biztosító, foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítását. Álláspontja szerint erre azért került sor, mert korábban az előzetes foglalkoztatási vizsgálaton közfoglalkoztatási munkavégzésre alkalmatlannak minősítették. A vizsgálat elindulása után egy országgyűlési képviselő beadványában arra hívta fel az ombudsman figyelmét, hogy a hatóságok megszüntetik az egészségügyi okból munkavégzésre alkalmatlannak minősített álláskeresők ellátását 

Az alapvető jogok biztosának jelentése rögzíti, hogy a törvény előírása alapján a törlésre akkor kerülhet sor, ha a körülményeiben bekövetkezett változás miatt az álláskereső már nem aktív munkahelykereső. A panaszos esetében a szakigazgatási szerv egy évvel a nyilvántartásba vételét megelőzően állapította meg, hogy az egészségi állapotának mértéke 57 %-os, és a foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt. Ennek ellenére álláskeresőként regisztrálták, és jogosult volt a megélhetését biztosító ellátásra. Később foglalkoztathatósági vizsgálatra utalták, ahol a szakorvos nem foglalkoztathatónak minősítette, és e szakvélemény alapján törölték a nyilvántartásból.

A biztos szerint nem felel meg a jogállami követelményeknek az a gyakorlat, hogy a már hosszú ideje egészségügyi problémákkal küzdő regisztrált álláskeresőket minden előzetes értesítés nélkül – a körülményeikben bekövetkezett változásra hivatkozással – töröljék a nyilvántartásból. A panaszosnál a regisztráció idején is fennállt a csökkent munkaképesség, így a körülményeiben nem állt elő a törlésére ténylegesen okot adó változás. Az eljárás emellett azért is aggályos volt, mert a szakvélemény kétéves érvényességi ideje alatt az érintett addig nem vehető az álláskeresők nyilvántartásába, amíg újabb szakvéleménnyel igazolni nem tudja, hogy alkalmas a munkavégzésre. Ezzel azonban az érintettet végleg kizárja a rendszer: nem valószínű, hogy ellátatlanul, megfelelő segítség nélkül érdemi javulás állhat be az állapotában. 

Székely László ombudsman jelentésében kiemelte, hogy a helyzetnek tovább gyűrűző hatása van: az álláskeresők nyilvántartásába történő regisztráció ugyanis számos ellátás előfeltétele, a törléssel pedig a rászoruló elveszítheti a szociális ellátását is. A szociális törvény szerint ugyanis meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak, akit az állami foglalkoztatási szerv – neki felróható okból – törölt a nyilvántartásból. A biztos hangsúlyozta, hogy a szociális törvény kizárólag abban az esetben rendeli el a törlést az álláskeresők nyilvántartásából, ennek következtében a foglalkoztatást helyettesítő támogatás  megszüntetését, ha a törlésre a jogosult felróható magatartása miatt került sor. Márpedig az a körülmény, hogy a rászoruló álláskereső önhibáján kívüli egészségügyi okból alkalmatlan a munkavégzésre, semmiképpen sem értékelhető számára felróható magatartásként.  

A vizsgálat feltárta, hogy a tavalyi adatok szerint a regisztrált álláskeresők közül közel 53 ezer fő egészségügyi okból nehezen foglalkoztatható, míg 78 ezer fő szociális problémákkal küzd. A jelentés kitér arra, hogy a Kormány egy 2016 júniusi határozata célul tűzte ki az egészségügyi okok miatt nem foglalkoztatható álláskeresők törlését a nyilvántartásból. A biztos hangsúlyozta, hogy ez a döntés önmagában alkotmányosan nem kifogásolható. Álláspontja szerint azonban nem egyeztethető össze a jogállami és szociális biztonságra vonatkozó követelményekkel, hogy e kiszolgáltatott személyek így elesnek a megélhetésükhöz szükséges minimális ellátástól is.
A biztos felkérte az érintett munkaügyi szerv vezetőjét, hogy csak akkor döntsön az ellátás megszüntetéséről, ha az igénylőt számára felróható, szankciós okból törölték az álláskeresők nyilvántartásából. Kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél, tegye meg az ehhez szükséges intézkedéseket. Az ombudsman végül felkérte a nemzetgazdasági minisztert, mielőbb kezdeményezze a jogszabályok olyan módosítását, amelyek garanciát jelentenek arra, hogy az egészségügyi ok miatt nem foglalkoztatható álláskereső a nyilvántartásból való törléssel nem veszíti el a szociális ellátásra való jogosultságát.