Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A jövő nemzedékek szószólója, Bándi Gyula üdvözli a természet védelméért is felelős agrárminiszter döntését, amellyel nemet mondott a börzsönyi Csarna-völgy különleges természeti értékeit veszélyeztető kisvasút-építésre, és a nemzeti vagyonnal való felelősségteljes állami gazdálkodás jó példájaként nemzeti parki vagyonkezelésbe juttatja e fokozottan védett területet.

Amint a Csarna-völgyi kisvasút engedélyeztetési folyamatának leállítását bejelentő agrárminisztériumi közlemény is hangsúlyozta, a fokozottan védett természeti területeken a hatályos jogszabályok értelmében bármiféle beavatkozás kizárólag természetvédelmi céllal történhet, a természeti folyamatok működésének biztosítása, elősegítése érdekében. A – más esetben még oly hasznos – turisztikai beruházások nem tartoznak e körbe. Amennyiben a beruházók a jogi helyzetről tájékozódva fogalmaznák meg terveiket, majd ahhoz igazodva próbálnák céljaikat elérni, jórészt elkerülhető lenne a természeti értékek pusztítása vagy annak akár kockázata, s nem utolsó sorban az ezekből fakadó, a beruházók számára is előnytelen konfliktusok.

A jövő nemzedékek szószólója örömmel nyugtázza, hogy a felelős kormányzati döntés eredményeként hosszú távon is megnyugtatóan rendeződhet az egyedülálló természeti értékekkel bíró, háborítatlan, az egyik legnagyobb természetvédelmi sikertörténetként számon tartott, az eurázsiai hiúz újra-megtelepítésének színtereként szolgáló Csarna-völgy sorsa. Ennek garanciája, hogy a terület vagyonkezelői joga a gazdasági eredményérdekeltségben működő erdőgazdaságtól a nemzeti park igazgatósághoz kerül, amelynek célja nem a pénzügyi, hanem kizárólag a természeti nyereség elérése. Ennek az egyedi döntésnek modellként kellene szolgálnia más fokozottan védett, de gazdasági érdekek miatt veszélyeztetett területek jövőjének biztosítása során is. A probléma kezelése érdekében a Szószóló ugyancsak szorgalmazza, hogy a kormány helyezze hatályon kívül a Csarna-völgyi beruházás megvalósítására még továbbra is jogi lehetőséget teremtő kormányhatározat és kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseit.

A nemzet természeti örökségét kiemelt védelemben részesítő Alaptörvény értelmében az államnak tulajdonosi mivoltából fakadó kötelezettsége, hogy a birtokában lévő nemzeti vagyont a védettségi szinthez igazodóan kezelje vagy kezeltesse, és csak olyan fejlesztéseket végezzen vagy olyanokhoz járuljon hozzá, amelyek a közös örökség védelmét, fenntartását és a jövő nemzedékek részére való megőrzését elősegítik. Amint azt számos alkotmánybírósági határozat megerősíti, az állam tulajdonvédelmi kötelezettsége a természetvédelem területén kiemelkedő. A megelőzés és az elővigyázatosság elve értelmében ezért a védett területeket olyan szervezetekre kell bíznia, amelyekkel szemben nem fogalmaz meg gazdasági elvárást, ehelyett elsődleges feladatuknak a természeti értékek megőrzését tűzi ki. Erre a feladatra a 16/2015. (VI. 5.) AB határozatában az Alkotmánybíróság is a nemzeti park igazgatóságokat tartotta legmegfelelőbb állami szervnek.

A természetvédelmi célok érvényesülését a Szószóló akkor látja hosszútávon is biztosítottnak, ha a terület természetvédelmi vagyonkezelésbe adása mellett a nemzeti parkok védelmi övezeti besorolásának kijelölése is megtörténik. Ennek fontosságára a nemzeti parkokról szóló 2014. évi ”zöld ombudsmani” állásfoglalás is rámutatott: „az övezeti besorolások megállapításának a hosszú távú természetvédelmi célokat kell szolgálnia, ezért a területi lehatárolás során kiemelt szempont kell legyen, hogy a természetvédelmi szempontok – a gazdasági szempontokat megelőzve – megfelelően érvényesüljenek”. A Csarna-völgy konkrét problémájának most végre körvonalazódó megnyugtató megoldása örvendetes, de hasonló konfliktusok mindaddig előfordulhatnak, amíg e kijelölés nem történik meg – hangsúlyozza a jövő nemzedékek szószólója